Merülőhely adatbázis listázás

A merülést megelőző napokban erős szél volt és a merülés napján is haragos volt Poszeidon, így az érdekesnek vélt keleti oldal helyett a védettebb nyugati oldalon merültünk ramaty látási viszonyok között. Így is sikerült polipot, nagy tintahalakat, port-jackson cápát látni és a szokásos óriási halrajokat meg kék sügereket. Az élmény felejthető volt, de mivel a sziget egyik oldala kimaradt van még miért ide visszajönni.

Ide nagyrészt egy dolog miatt jönnek a búvárok, mégpedig a weedy sea dragon miatt. Szinte minden alkalommal meg lehet ezeket találni, valamikor párban úsznak. Kb. húsz centisre nőnek meg és nagyon érdekes ahogy úsznak és keresgélnek. Ezeken kívül még polipot, ráját, blue grouper-t és wobbegong-ot lehet látni, mert ezek nem olyan biztosak mint a sea dragon.
Az út mellett lehet parkolni és innen kell átsétálni a szigetre, majd lépcsőkön le a vízig. Az egyetlen pont ahol biztonságosan vízbe lehet menni a sziget észak-nyugati oldalán lévő hajó rámpa. Kicsi csúszós, de biztonságos. Mint ahogy North Bondi-nál is írtam csak jó időben, amikor nincsen hullámzás ajánlott a merülés. Sok tanulót is hoztunk már ide, könnyű merülés egyébként.
A szigeten lévő régi katona létesítmény Tom Cruise Mission Impossible c. filmjében volt látható egyébként.

Tanfolyam részeként merültem, tájolás volt, nem hagyott túl mély nyomot, bár egy strand merüléstől mit várjon az ember?

A speedboat Terrigal-ból indul, ahol egy kis kikőtő van, valamint egy búvár bázis. Minden búvárnak meg kell vásárolni a merülési engedélyt (online), ami $18 AUD.

Ezt a hajót pont egy éve süllyesztették el és direkt a búvároknak vágtak az oldalára rengeteg nyílást, hogy viszonylag egyszerűen be lehessen hatolni. A HMAS jelentése Her Majesty´s Australian Ship és az utóbbi harminc év mindegyik konfliktusában részt vett, ahol Ausztrália jelen volt. Ha az angol elnevezést lefordítom magyarra, akkor ez egy irányított rakéta fregatt (guided missile frigate) és 138 méter hosszú.

A hajót az elmúlt egy év alatt teljesen benőtte a korall és szinte alig lehetett fémet látni a külső részen. Elkezdték belakni a mindenféle halak, rákok és sokfajta más élőlény. A legelső felderítendő hely a híd volt, ahol még ott volt a kapitány ülőhelye, a műszerek egy része és a fedélzeti telefon. Ezen túl behatoltunk még a felső fedélzet nagyobb helységeibe is, de annál tovább nem mentünk, mert nem volt nálunk megfelelő felszerelés.

Két veszélyes dologra kellett figyelni. A süllyesztés előtt nyitva hagytak több ajtót, amiket most a víz alatt az áramlat csapkod mint valami huzat, és nem ajánlott egy mázsás acélajtó útját állni, amik a két csomós áramlat mozgatja. A másik pedig, azok a nyílások voltak, amiket a hajó oldalán vágtak. Ezeken a nyílásokon keresztül most a víztömeg áramlik át a hajón, de vigyázni kell, mert egy-egy nyílásban olyan erős az áramlat, hogy az könnyedén beszippantja a búvárt.

Gyakran tanulókkal merült hely, mert nagyon könnyű, biztonságos. Mint a többi Sydney köves merülő helyeknél is írtam csak jó időben, gyenge hullámzásnál lehet biztonságosan a vízbe menni, mert a parkolótól járda vezet a vízbe, ott viszont nagyobb köveken kell átvergődni a mély vízbe. Innen érdemes az öböl közepéig menni és a fenéket lévő lánc induló pontját megtalálni. V alakban indul a lánc és az egyik oldalon elindulva pontosan ugyan ide jutunk vissza, direkt búvároknak lett lerakva. A jobb oldali indulást javaslom, a bal oldalon nincsen semmi érdekes. Maga a hely tényleg nem a legjobb, de kijjebb úszva egy letöréshez érünk ahol lehet azért érdekes dolgokat látni. A legérdekesebb egy catfish ami a hasadékban él, de nehéz megtalálni.

Sajnos a merülés során keleti, dél-keleti szél volt, ami nagyban rontotta a látótávolságot és erős hullámzást, áramlatokat eredményezett. A bejutáshoz a "rock pool"-t megkell kerülni és a sziklabejáró "csatornán" kell átúszni. Egy vagy két merülést megér.

Elvileg fókákat lehet itt látni, de mikor mi mentünk épp nem volt egy sem a közelben. Cserébe a barlangok nagyon érdekes voltak, fantasztikus volt úszni belül és a nagy rájákat követni. Annak ellenére, hogy a nyár közepén mentünk csak 16 fokos volt a víz. Érdemes lemenni egy hétvégére.

Az egyik legjobb merülő hely itt New South Wales-ben, bár ez már inkább Queensland, mert Brisbane-hez nagyon közel van. Motoros csónakkal Byron Bay-ből indultunk és a Julian Rocks nevű zátonynál merültünk ami egy természetvédelmi terület.
Fantasztikus látótávolság és rengeteg látnivaló van itt. Csak egy rövid felsorolás: bull ray, leopard shark, turtles, shovelnose ray, moray, lobster, blue grouper és még sok apróság is.

Ez egy torkolati merülőhely, ahol édes és sós víz keveredik (igaz itt inkább sós) ami miatt a látási viszonyok elég ramatyak (no meg szmötyis a víz). Nem sok mindent lehet itt látni pár halrajon kívül. A fő atrakció a medence hálóján megtelepedett csikóhalak. Sajnos eléggé elburjánzott a növényzet a hálón és kiszorította a kis csikókat. Rengeteg leatherjacket halat látni, lehet bújkálni a közeli stégek lábánál, van egy elmerült "bogrács" amibe bele lehet ülni, de az élmény eléggé felejthető. Nem javaslom senkinek a korai kelést a hely miatt.

A kihajózás alatt Port Stephens jelentős delfin csapata szórakoztatott minket miközben épp reggeli után kajtattak a felszínen. Két merülés volt itt. A hely érdekessége, hogy jelentős homoki tigriscápa (Grey Nurse Shark) populáció él itt. A merülés során egy vízalatti kanyonon úsztunk végig amit a cápák "felügyeltek". Hatalmas, átláthatatln halraj szűrögette felettünk a kanyonban folyamatosna áramló vizet. A merülés alatt kb 8 homoki járőrözött felettünk. A víz köszönhetően a nyár végi széljárás változás miatt (szél kifúja a meleg felső vízréteget ami helyére a mélyből hideg, tápanyagban gazdag víz áramlik) a víz rettenetesen hidegvolt egy sima 5mm nedvesnek. A második merülésre a széljárás változott és a látótávolság a drasztikusan lecsökkent pár méterre.

A hely érdekessége, hogy a Sydney környéki kiemelten védett Grey Nurse Shark populáció egyik otthona. A cápák (kb 7 Grey Nurse) kb. 16m és 8m mélységekben tartózkodnak két egymástól kb. 30m-er lévő üregben kb 100-300m távolságra a parttól. A merülésen a 7 GNS-en kívül két Port Jackson Shark-ot és egy Wobbegong Shark-ot láttam egy kb 1,5m-es rájával. A kihajázás alatt két bálna (Mink Whale) úszott el a hajónk mellett, mivel a vándorlási időszak nemrég kezdődött. Összességében klasz merülés volt amit a hideg téli reggel sem tudott elrontani.

Többször merültem már itt, mivel itt lakom, de mindig látok valami újat amit előtte még nem. A partról nem lehet búvároknak a vízbe menni, hanem az északi szikláknál lévő hajó rámpánál kell a vízbe ereszkedni. Innen még ajánlatos kicsit a sziklák mellett kijjebb úszni, majd ott lemerülni. Nagyon fontos, hogy csak jó időben szabad merülni, ha nagy a hullámzás és erős az áramlat, akkor a búvár könnyen a parti sziklákon találhatja magát!
Szóval a sziklák végénél a lemerülés után a sziklás rész végéig érdemes elúszni, mert onnantól kifelé már homokos, nincsen érdekes látnivaló. A sziklás részen viszont annál inkább. Nagy ráják, hatalmas halraj és nagy méretű blue grouper halak találhatók, sőt még érdekes dolgok is mint pl. puffer fish. Cápák is vannak errefelé bár én még nem találkoztam egyel sem.
A szikláknál kisebb barlangokat is találhatunk úgyhogy érdemes lámpát is vinni.
Nagyon jó merülő hely, de tényleg csak jó időben. Nagyon könnyen veszélyessé válhat. Aki nem merült még itt, nem ismeri a helyet, csak helyi divemaster-el menjen!

A North Head keleti partja, ahova csak hajóval lehet eljutni, szélvédett kellemes merülőhely, de nem a legjobb Sydney körül. A hajó 14 méter mély vízben horgonyzott ahonnan a parti sziklák felé haladtunk. Sziklafalban végződik a kis öböl és sűrű növényzet borítja a sziklás-homokos feneket. Ha nincsen szerencsénk, akkor egy unalmas merülésnek mondanám, de szerencsénk volt. Először egy vajszínű angyal cápát találtunk, amint a homokban próbálta álcázni magát és miután már csak a szeme látszódott ki, arra várt hogy valamelyik óvatlan kishal közelebb kerüljön. Később egy átlagosnál nagyobb, ritka színű tintalat találtunk, ami nem menekült el, hanem kíváncsian úszkált mellettünk és csápjait mutogatta.
A sziklafal mentén 5-6 méter mély a víz, elég könnyű merülés és ez a kis öböl védve van széltől és áramlásoktól.

Ez egy nagyon érdekes hely lehet ha szerencséje van az embernek. Mi láttunk wobbegongot, polipot, blue groupereket, nudibranch-t, hatalmas bullray-t, weedy sea dragon-t és stingray-t. Egy fal mellett van a merülés, mélységre nem árt oda figyelni, bár nem megy túl mélyre. Akár még bullshark-ot is lehet itt látni, kérdés kell e az egyáltalán. Érdemes gyakorlott DM-el menni, aki ismeri a területet.

Két merülést végeztünk itt. A terep nem egyszerü, vizbe be és kijutás nehézkes a hullámok miatt. ERős befelés sodró áramlat volt, ahogy a dagály vonult vissza. REngeteg hal, rája, kis wobbegong cápa, nagy kék grouperek. Úriási halrajok és egy kis üreg/barlang. A második merülésnél elvétettük a szikla fordulót és az eredetileg tervezett hely felett 200m-el értünk partot szörfösök között sekély vízben hatalmas hullámok között. Hálás voltam, hogy épségben partot értünk a bő 2m-es hullámokból.

A terület több merülőhelyet foglal magába lehetővé téve a 6m-es bujkálós és 40 meteres pislogós merüléseket. A 6-12 méteres mélységi zónában rengeteg üreges rész van (ne ijedj meg ha az üreg átúszásakor észleled, hogy egy 2,5m-es szőnyegcápa pihen az üreg alján mintegy 35 cm-re tőled - nem vicc, mejdnem lenyeltem a redót-). Jól merülhető északi szélben.

Ez egy érdekes merülés volt, nem ide terveztük, de itt kötöttünk ki mivel a bozót tűz veszély miatt lezárt nemzeti parkba nem jutottunk be. A merülés sekély és kezdetben unalmasnak tűnt, de a moló felétől mindenhol rájákat láttunk és úriási halrajokat. A móló végénél pedig hatalmas sünhal raj bandázott bambán. A vissza úton meglepett minket egy nagy raj vadászó Kingfish és pár kék sügér. Összességében egy jó merülés volt mégha nem is annak látszott először.

The Gutter az egyik legjobb merülőhely NSW-ben. Rengeteg érdekes dolgot lehet itt találni és egy pompás szivacs kertet. A hely több merülést is megér.

Ezen a napon két parti merülésem volt itt. A két merülés alatt összesen láttam 9 Port Jackson cápát és 11 Wobbegong cápát, 3 Weedy Sea Dragon-t, Blue gouper-t és rengeteg halrajt. Egy korábbi merülés alkalmával még ősszel (értsd itt Május) vagy 6-8 Dusky Whaler cápát láttam ás rengeteg tintahalat. Évente egyszer-kétszer érdemes megmerülni.

Az egyik legkedveltebb merülőhely Jervis Bay-ben (kb 3 órányira délre Sydney-től) különösen frissen végzett búvárokan. Van itt egy pár érdekes Kelp mező. hatalmas sziklák, kis üregek, enyhe leszakadások, szivacs kertek és bujocskáró helyek. A fő attrakció a dupla plató barlang/üreg (lámpa kell).

A merülés napján lecsapott ránk a vihar és a kis búvár halyót keményen megdolgoztatta az erős szél (minket meg a velejáró eső). Nem rossz merülés, de nem is akadt el a lélegzetem.

Sydneyből másfél órás hajóútra van a Palm Beach félsziget, amitől kb. egy kilométerre található a roncs. A hajósok tudják hol van a roncs a koordináták segítségével, de így is trükkős volt megtalálni, mivel a látótávolság 5-6 méter volt, homokos fenék, semmi tájékozódási pont, hanem egyszer csak ott volt előttünk a 22 méteres roncs, ami 1981-ben süllyedt el vontatás közben. A süllyedés oka nem tisztázott, de több mint valószínű, hogy a nagyon rossz állapotban lévő hajót a roncstemetőbe akarták volna vontatni, de nem ért el odáig és útközben elsüllyedt.
Az egykori utas- majd horgász-szállító hajónak már csak a váza maradt meg, ami remek búvóhely rengeteg apró halnak a homokos partszakaszon. Valamennyire be lehet úszni egy részre, de nem tovább, úgyhogy ajánlott inkább erős lámpákat vinni és a sok kisebb-nagyobb résen meglesni az ott bújó élőlényeket.
A roncs 27-28 méter mélyen van, tehát egy palackkal nincsen sok idő, de bőven körbe lehet úszni és nézelődni. A váz még egyben van, de csupán 22 méter hosszú és 5.4 méter széles.
Elég messze van Sydneytől és csak akkor ajánlott odahajózni, ha nyugodt az óceán. Amikor mi voltunk, az erős hullámzás miatt a visszaúton többen rosszul lettek, ezért ajánlott valamilyen gyógyszert vinni, azoknak akik hajlamosak a tengeribetegségre, sőt még talán azoknak is, akik azt hiszik magukról, hogy nem.