Merülőhely adatbázis listázás

Ezt az aprócska szigetecskét nem lehet megunni. 5 méteren kezdődik egy vízalatti folyosó ami a sziget közepén lévő, beszakadt tetejű terembe vezet. A víz odabent tele volt apró halakkal és a rájuk vadászó kék medúzákkal, úgyhogy óvatosan kellett felszínre jönni. Miután megcsodáltuk a fák belógó gyökereit az üreg tetején, visszaúsztunk a "kékbe". Lejjebb merülve (12 m) két egymásba torkolló barlang található amelyek falát sok helyen sárga kéregkorall borította, de számos szivacsfajt is láttunk.

Sikerült egy hétvégén kétszer is megmerülni ezt a csodálatos roncsot, túrázóink legnagyobb örömére.
Odautunkat jelentősen lassította, hogy egy 30 fős delfincsapat vette körbe a hajónkat, és nem tudtál olyan irányba nézni a vízen ahol ne delfinek siklottak, vagy ugráltak volna. A remek utazás egy remek merüléssel folytatódott. Mivel elintéztük a bázison, hogy korábban induljunk a megszokottnál, sikerült beelőznünk mindenki mást, és elsőként merültünk a roncson. A víz nyugodt volt, nem volt felkavarva, nem volt áramlat sem. A hajó felett úsztunk a tatig, megvizsgálva a mentőcsónakok tartószerkezeteit, a kémények helyét.stb.
Rengeteg halat láttunk a roncs körül. Visszafelé beúsztunk a folyosóra és a felső fedélzet kabinjait vizsgáltuk át. Megunhatatlan.

Már többször is volt szerencsém megmerülni korábban ezt a roncsot de nem lehet betelni vele. Sajnos az előttünk érkező 2 búvárcsapat kissé felkavarta az üledéket, de azért jó kis merülés volt. A szalon mennyezetén keresztül jutottunk be, majd a kabinok előtti folyosón úsztunk el a hátsó fedélzetig. A nitrox jó pár extra percnyi fenékidőt adott, ezért a másik oldalon visszaúsztunk, és a hajóorrot is átvizsgáltuk. A hajóban egy nagy angolnát láttam. A hajó körül nagy heringrajok köröztek, érdekes volt egy 100 éve elsüllyedt hajó ablakain keresztül bámulni őket.

A merülés a ScubaRovinj bázisról indult. Nagyjából 1,5 óra alatt értünk ki a roncsot jelző bójákhoz. A korábbi napok erős hullámzása miatt rossz volt a látótávolság. Ettől függetlenül felejthetetlen élménytnyújtott maga a roncs.

A Baron Gautsch 1908-ban épült luxusgőzös. 1914. augusztusában aknára futott és elsüllyedt.

A hajó Rovinj közelében, kb. 40 m mélységben fekszik. Egyben, az aljzatba ágyazódva függőlegesen áll. A roncs jól bejárható, nagyon látványos, az élővilág gazdag. A nagy mélység miatt dekós merülés.

A Coriolanus a Brit Királyi Tengerészet aknarombolója volt a II. világháborúban. 1945 májusában süllyedt el.

A roncs Rovinjból 2 óra hajóút észak felé. Mikor odaértünk, láttuk, hogy az éjszakai vihar megtette hatását, a merülőhelyen hullámzás és erős áramlás fogadott. Egy kötél mentén ereszkedtünk le, a látótáv egyre romlott. Úgy vettük észre, hogy elértük a roncsot, hogy beleütköztünk. Miután megbarátkoztunk a körülményekkel, szorosan egymás mellett elkezdtünk körülnézni. Az áramlástól védett oldalon kicsit jobb volt a látótáv, a fedélközben skorpióhalakat, tengeri angolnát láttunk. A körülmények miatt nem úsztunk be a roncsba. Egyszer körbeúsztunk, a roncsot inkább csak kitapogattuk, mint megnéztük. Az áramlás és a max. 2-3 m látótáv miatt nagyon észnél kellett lenni...

A többször átépített és átnevezett hadihajó történetének érdemes utánaolvasni. Az eredetileg olasz hajó német zászló alatt süllyedt el 1944 aug.17-én. Pusztulását vízalatti akna, vagy repülőbomba okozta ami kettészakította a hajótestet. Az tatrész az érdekesebb a búvároknak ,mert a fegyverzet jó állapotban maradt fenn. Van egy 4 csövű géppuska (ottjártunkkor nagy sziklahal pózolt rajta), és még 2 további légvédelmi üteg is. Jól körbe lehet úszkálni a roncsot ha nitroxot töltet az ember.

1943.01.23-án futott aknára ez a német teherhajó. Az elülső raktérben szállított lőszerszállítmány berobbant és a hajót kettészakította. Az orr rész 50 méterre található a hajótesttől. Most ez utóbbit néztük meg. A rengeteg beszakad halászháló érdekes hangulatot kölcsönöz a roncsnak. Körbeúsztuk a felépítményt, majd kicsit belestünk a raktérbe is. Sok lila fonalcsigát láttunk és kalászhalak nagy raja vett érdeklődve körül bennünket. A hajó égre meredő árbocán nagy sziklahal trónolt és vigyázta a roncsot.
A hazaúton távolról delfinek kísértek bennünket.

A hajó azonosítása, és elnevezése körül teljes a káosz. Amikor adatokat gyűjtöttünk róla, számos egymásnak ellentmondó információt olvastunk. A legvalószínűbb, hogy egy kereskedelmi hajóból átalakított hadihajó, mely az I. világháborúban aknára futott és elsüllyedt.

A roncs Rovinj közelében, 40-42 m mélységben fekszik. Két darabra tört, a kettő között kb. 10 m a távolság. A roncs körül állítólag fegyver és lőszermaradványok vannak, de nem álltunk neki keresgélni, a hajó egyszeri körbejárásával is jelentős dekóidőt sikerült összeszedni... Látványos roncs, bele lehet menni, de vigyázni kell a sok beszakadt halászhálóval. Rengeteg hal lakik benne.

Nem egészen úgy néz ki, mint a képen látható, a végében jól megmaradt a hajólapát , a törésnél egy árbóc magasodik, ahhoz van kikötve a bója. Gyenge áramlás volt, az orrból visszafelé jövet pedálozni kellett.

XIX században épült gőzhajó maradványai. Az I. világháborúban aknára futott, és elsüllyedt. A roncs hossza 60 méter, szélessége 8 méter. A mélység miatt ajánlott EAN30 nitroxal merülni, mert különben komoly dekót lehet begyűjteni. A roncson macskacápákkal, homárral, lepényhalakkal, nagy szardíniarajokkal találkoztunk.

A 2. világháború során süllyedt el ez a 40 méter hosszú, 8 méter széles teherhajó. A roncs viszonylag kis mérete miatt jól bejárható, érdekes merülőhely. A hajó közepén a két raktér között egy géppuskafészket alakítottak ki, közepén még ma is megtalálható benne felállított fegyver. A bázis szerint a hozzá tartozó hevederek is ott vannak valahol, de azt sajnos mi nem találtuk meg. A látótávolság nem volt túl jó, és a búvárok gyorsan felkavarták az üledéket. Csak a merülőtársam és én kértünk nitroxot, úgyhogy a többi búvárnak hamar véget is ért a merülés, és a végén már csak mi ketten úszkáltunk a roncson. Nagy rajnyi kalászhal gyűlt körénk, amik félve rebbentek szét a lámpám fényétől. A halraj 2 vadászó kalmár figyelmét is felkeltette. (ők meg a persze miénket.)

A partra némi séta után lehet eljutni a bázistól. A bemeneteli helytől több útvonal indul, pár perc alatt egy 40 méteres mélységű fal is elérhető. Van pár sziklahasadék, egyébként nagyjából szokványos adriai élővilág volt, aránylag sok hallal, halrajjal, láttunk polipot, kis rákot, egyebeket. Felbukkant egy közel fél méteres dentex is.

A hajó a roncsnál dobott ki, és kb. 150-200 m-rel távolabb a sziget másik oldalán vett fel. A roncs Saline szigetnél néhány éve elsüllyedt yacht. A vezetők szerint nemrég egy nagyobb hajó éppen rádobta a horgonyát és szétszaggatta az egyébként épen maradt roncsot. Most már csak töredékek láthatóak. A szigetnél tovább úszva sziklásabbá válik a terület, sok rák és rákcsapda van. Egy beszakadt damilhálóból néhány rákot kiszabadítottunk, majd a hálót kidobtuk a partra.

Nagyon kellemes merülés volt a sziget templomos oldala előtt. 1 órát merültünk és folyamatosan volt mit fényképezni. Durbincsok, nagy sziklahalak, többféle nyálkáshal, csőférgek, moha- és zsákállatok és Flabellina meztelencsigák. Minden méteren találtunk valami érdekeset. Egy autó méretű sziklát teljesen(!) beborított a sárga kéregkorall (Parazoanthus axinellae). Nem gondoltam, hogy ilyen gazdag lehet az élővilág az Adrián.

Nagy homár, tengeri pók, elektromos rája. A nagy kőtömbök között viszonylag sok kis hal, és rengeteg rák. A fordulónál egy pici szembeáramlás, egyébként nagyon könnyű merülés. 18m alá nem érdemes menni, mert csak homok van. Kezdőknek jó gyakorló merülés.

Az öbölből merültünk térképen jobb irányba, sziklás partszakasz homokos a mélyebb rész, érdekes sziklák, lánc. Tengeri pók, rákok, amit láttam az nem volt rossz, de mivel kezdőknek merülést vezettem nem volt igazán időm nézelődni. Első benyomás nem volt rossz, védett öbölből könnyű a merülés.

A sziget külső oldalát merültük (a térképen a kápolna előtt). Homokos aljzat, sziklakibúvásokkal. A mélyebb részeken beszakadt halászhálók. Szegényes élővilág, semmi különös.

Hangulatos öböl, parti merüléshez képest kimondottan szép élővilággal, elfogadható látótávolsággal. Sonkakagyló rengeteg, tintahal vagy polip (csak a tintát láttam), rákok, a fenék sziklás homokos tisztásokkal, jó zegzugos, lehet benne bóklászni. Bázis van, töltéssel ólommal, parkolási lehetőséggel, nitrox is.

Egyszerű merülés, sekély vízben, egy apró sziget mellett. Nagy sziklák és hasadékok vannak itt apró üregekkel. Átbogarásztuk a köveket és nagyon sok apróságot találtunk, köztük 4 féle meztelencsigát is! (lila fonal- vándorló sallang- korifella - háromszínű csillagcsiga) Volt többféle viaszrózsa, és egy nagy csíkos söprögetőrák . Barna korallsügér és aranysávos durbincsrajokat is láttunk. Betűs sügérek és szivárványhalak védték a területüket. Érdekes merülés, ha az ember szán időt az állatok megkeresésére.

Szándékosan, mélymerülést csináltunk, a nagy öböl jobb oldalán, a cső mellett merültünk 45 méterig, majd kontrollált körülmények közt emelkedtünk onnan 15, majd 5 méterre. Persze a legtöbb látnivaló az 5 méteres mélységben volt, polip, rákok, halak, csigák kerültek elő a sekély rétegben.

Templom előtti ki öbölből indultunk a jobb oldali falhoz. A falon 18 méter mélységben Mária oltár található. A fal mellett horror mennyiségű gyűrűs keszeg volt. Fal tetején sok durbincsot és egy tengeri akna maradványát találtuk. 12 m mélységben a homokos aljzaton sziklaszigetek találhatóak, amely kedvenc helye a polipoknak. A merülés végén a felszin alatt közvetlenül csőrös csukákat láttunk..

A nap második merülése, ezúttal sznorival úsztunk beljebb, és ott mentünk mélyre. Több érdekességet láttam, akkoriban persze még egy tengeri csillag is annak számított, de alapvetően nem volt rossz merülés. Persze mélyebben már elég hűvös volt a víz, dacára az augusztusnak.

Nem igazán éreztem jól magam a vízben, pedig a kis kavicsos öbölben, ahol szereltünk, még minden szép volt. Először a sekélyebb vízben úszva haladtunk egy fal felé, majd ott ereszkedtünk mélyebbre, különösebb érdekességeket nem láttam.

Érdekes merülőhely a bázis előtt. Van vízibicikli roncs, 2 hatalmas horgony és néhány amfora is. Láttunk sziklahalat, tarisznyarákokat és egy nagy sonkakagylót is.
Éjszakait is merültünk, amin egy méretes homárt és egy tengeri pókot is találtunk.

A Scuba Valdaliso DC előtti öböl, homokos, tengeri füves, max. mélység 12m, osztrigák, rákok, csikóhal, szépia, amfórák(másolatok). Könnyű bemelegítő merülés.

A Varese olasz teherszállító hajó volt, 1915-ben aknára futott, és elsüllyedt, a hajó orra leszakadt. A megmaradt rész kb. 65m hosszú. A hideg víz miatt viszonylag nagy élet volt a roncson, macskacápák, homárok, a hajó felett szardíniarajok.