»» ««

Az Open Water - és ami mögötte van

Egyéb
2004. november 17.
1/2. oldal

1998-ban Tom és Eileen Lonergan eltűnt a Nagy Korallzátonynál, miután egy búvárhajó ott felejtette őket a cápáktól hemzsegő vízben. Testüket soha nem találták meg...

A nap hevesen éget, ahogy a felszínre érsz. Hunyorítasz, hogy könnyebben észre tudd venni a hajó körvonalát, 40 perc merülés után egy kissé nehezebb a tájékozódás. Körbefordulsz, hogy megtaláld a hajót mögötted, de nincs ott semmi, csak nyugodt, végtelen kék óceán, ameddig csak a szem ellát.

Erre a helyzetre épít az Open Water (magyar címén Nyílt tengeren) című film, a Sundance filmfesztivál idei meglepetése, ami lelkes kritikákat kapott az amerikai filmes szaksajtóban. Digitális kézikamerákkal forgatták, rendkívül szűkös költségvetésből, és egy boldog amerikai párocska tortúráját mutatja be, akiket a Bahamákon tett búvártúra egyik merülése után felejtenek a vízben, a cápák közt.

Tom és Eileen LonerganA filmet beharangozó anyag valós eseményekre hivatkozik, ám a készítők rendszerint elhárítják a kérdést, hogy pontosan milyen baleset is volt a film alapja. Persze kevesen kételkelkednek abban, hogy két amerikai turista, Tom és Eileen Lonergan 1998 januári ausztráliai eltűnése volt az az eset, amiből a legtöbbet merítettek a készítők. A pár több évi, az egész világot felölelő utazás után jutott el Ausztráliába. A Lousiana State University hallgatóiként találtak egymásra majd házasodtak össze, ahol Eileen búvárkodni kezdett, és meggyőzte Tomot is, hogy csatlakozzon hozzá ebben a kedvtelésében. Két évig a Békehadtest kötelékében tanítottak a csendes-óceáni Tuvalu szigeten, majd még egy évet eltöltöttek Fijin.

A hazatérés előtt szerették volna átutazni a világot, de először is a Nagy Korallzátonyt akarták felkeresni. A Queensland északi részén található Port Douglas-ben, a körzet "búvárfővárosában" jelentkeztek be egy búvártúrára a 26 fős Outer Edge nevű hajóra. 160 ausztrál dollárért az öttagú legénység három merülésre vitte volna őket a Nagy Korallzátony hosszan elhúzódó, nagy zátonyaira, 40 mérföldre a szárazföldtől. A harmadik merülésre délután 3 körül együtt indultak el, és amikor utoljára látták őket, nyugodtan úsztak 12 méter mélységben. Amikor felbukkantak valamivel kevesebb, mint egy órás merülésük után, az Outer Edge már elhajózott.

Az, hogy a merülés után otthagyják a búvárokat, nem jelent egyértelmű halálos ítéletet. Paul Lucas, egy utazó Leicesterből kevesebb, mint 10 merüléssel a háta mögött 40 órányi hánykolódást élt túl a viharos tengeren 2000 januárjában, miután egy búvárhajó a vízben felejtette Új-Dél-Wales-től északra. A búvár felfújható mellényt visel, és a felfújáshoz bőven elegendő levegője van a hátán levő palackban. Az igazi veszély Queensland trópusi hőségében az, hogy a tengeren sodródó búvár édesvíz nélkül jóval azelőtt kiszárad, mint hogy a segítség megérkezne.

A balesetet követő napon az Outer Edge újabb csoportot vitt ki a körzetbe, és az egyik búvár hat ólomkockát talált a fenéken. Eszükbe sem jutva, mi történhetett előző nap, az egyik tagja a legénységnek extra ajándékként tekintett az ólomra.

Ebben az időpontban Tom és Eileen talán még mindig életben volt, valahol sodródva a tengeren, pár mérföldnyire a merülőhelytől, és az ólmoktól megszabadított övvel kötötték össze magukat. Bizonyosnak tűnik, hogy túlélték az éjszakát: néhány hónappal később egy halász 100 mérföldnyire északra egy írótáblát talált a feljegyzéseikkel, amit hajnalban írtak rá. A több hónapos vízben lebegés után elhalványult, reszketeg betűket Tom Lonergan írta: "[Mo]nday Jan 26; 1998 08am. To anyone [who] can help us: We have been abandoned on A[gin]court Reef by MV Outer Edge 25 Jan 98 3pm. Please help us [come] to rescue us before we die. Help!!!" (Hétfő, 1998 január 26 reggel 8 óra. Bárkinek, aki segíthet rajtunk: a vízben felejtett minket az Algincourt Reef-nél az MV Outer Edge január 25-én délután 3 órakor. Kérlek segíts rajtunk és ments meg minket mielőtt meghalunk. Segítség!!!)

Egyéb bizonyítékok is előkerültek, amiből kiderült, mi történhetett. Egy búvárruha Eileen méretében február elején sodródott partra Queensland északi részén. A szakértők a cipzáron megtelepedett élőlények növekedési ütemének és méretének ismeretében január 26-át határozták meg a vízbe kerülés napjaként. A ruhán található szakadásokat és sérüléseket valószínűleg korallok okozhatták.

A két mellényt, bennük Tom és Eileen neveivel Port Douglas-tól északra találták meg, a palackok még mindig rájuk voltak rögzítve, és lebegtek a víz felszínén. Itt került elő Eileen egyik uszonya is. Semmi jelét nem találták olyan jellegű erőszakos halálnak, mint például egy végzetes cápatámadás, amit a film sugall. A vizsgálatot lefolytató szakértők úgy gondolják, hogy a hullámok játékszereként sodródó pár, amikor már a nap forrósága miatt kiszáradva és lassan, kínlódva haldokolt, önszántából vette le búvárfelszereléseit. Miután a pozitív lebegőképességet biztosító mellény és ruha már nem volt rajtuk, nem voltak képesek többé a víz felszínén maradni.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2

Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.

Merülőhelyek

Safaga Soraya

Egypt, Red Sea

1/1 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) könnyű körülmények
max: 12m, látótáv: 10-25m , áramlás

napihajós megközelítészátony merülés scenic, nézelődős merüléskorallos, trópusi élővilág tengeri füves élőhelyegyéb tengeri emlős teknős

Búvárbazár

Ólom eladó

Ár: 1.300 Ft.

Látogasd meg angol nyelvű oldalunkat, lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.


Powered by babelrabbit engine © 2004-2019 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Adatkezelés