Mérgezőek a Balti-tengerben élő halak?
KörnyezetvédelemA Balti-tenger némely területéről származó halak szervezetében annyi vegyi anyag van, hogy nem hozhatók forgalomba az EU piacán - figyelmeztet a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet.
Egy tavaly készült tanulmány szerint az 1980-as évek vége és az 1990-es évek eleje között 31 kg poliklórozott bifenil került a Balti-tengerben élő halakba, amelyek aztán a mi tányérunkon landolnak. Néhány halfajban a dioxin mennyisége meghaladja az EU-ban megengedett határértéket.
A svéd hatóságok már 1995-ben azt ajánlották a gyermekvállalás előtt álló nőknek, hogy lehetőleg ne fogyasszanak Balti-tengerből származó heringet és lazacot, mert túl nagy mennyiségben van bennük furán, dioxin és poliklórozott bifenilek.
A felmérés azt is kimutatta, hogy több halfaj, (mint például az atlanti lazac, a tőkehal, a rombuszhal) populációinak szaporodási gondjai vannak - nagy valószínűséggel a vegyi anyagok miatt. A balti-tengeri heringekből például ötvenszer több brómtartalmú égésgátló szert mutattak ki, mint az Atlanti-óceánban élőkből. Ezek az anyagok befolyásolják a hormonrendszer működését, és így a szaporodásra is hatással vannak.
De nem ők az egyetlen, vegyi anyagokkal nagymértékben szennyezett fajok. A polibrómozott bifenilek és a brómtartalmú égésgátló szerek 2-5-ször nagyobb mennyiségben vannak jelen a Balti-tengernél élő ragadozó madarakban (sirályokban, lummákban, rétisasokban), mint az Északi-tengernél vagy az Atlanti-óceánnál élő társaikban. További káros vegyi anyagokat, például magas fluortartalmú vegyületeket mutattak ki szintén nagy mennyiségben az itt élő delfinekben, és más hal- és madárfajokban.
A Balti-tenger különösen érzékeny a szennyezésekre, mivel csak keskeny összeköttetésben áll a szomszédos Atlanti-óceánnal. A vize így nem tud kicserélődni, a bekerült vegyi anyagok 25-30 évig is ott maradhatnak. A helyzetet az is rontja, hogy az alacsony vízhőmérséklet és a gyakori jégborítás nagyon lelassítja a vegyületek lebomlását.
A WWF szerint az EU jelenlegi vegyi anyag szabályozása nem elegendő a Balti-tenger törékeny ökoszisztémájának megőrzéséhez. Szigorúbb védelmet jelenthet azonban az új, vegyi anyagokat szabályozó jogszabály, a REACH, - amennyiben kellően szigorú lesz. Az irányelv kötelezné a gyártókat a vegyi anyagok egészségügyi és környezetvédelmi hatásainak alapos vizsgálatára. Emellett a gyártóknak környezetbarát anyagokkal kellene majd helyettesíteniük a legártalmasabb vegyi anyagokat - közöttük azokat, amelyek károsítják a tengeri fajok szaporodását és fejlődését. Amennyiben egy szigorú REACH lép életbe, lehetőség lesz, hogy megvédjék a Balti-tengert az ilyen ellenálló, az állatok szervezetébe beépülő vegyi anyagoktól.
"Ember által gyártott ártalmas vegyi anyagok nemcsak a tengerekben vannak jelen, a probléma Magyarországot is érinti. Nem véletlen, hogy egyre több, daganatos madarat figyelnek meg hazánkban, a városokban és vidéken egyaránt. Ráadásul ezek az anyagok nemcsak az állatokra, de ránk, emberekre is veszélyt jelentenek." - mondta Prommer Mátyás, a WWF Magyarország programvezetője. "A bevezetendő új szabályozás, a REACH, most egy ritkán adódó lehetőséget jelent egy egészségesebb jövőért - természetesen csak akkor, ha nem egy "legyengített" változatot fogadnak majd el az Európai Parlamentben. Új piacok nyílhatnak a biztonságosabb termékek előtt, és a fogyasztók növekvő bizalma is csak jó hír lehet majd a vegyipar számára."
[ National Geographic ]
Kapcsolódó írások:
Mérgező cápák
Ambíciózus uniós tert a tengerekért
(átlag: 4.3) átlagos nehézségű 
Thaiföld
