Egyiptomi képeslap - kicsit másképp
Vörös-tenger1/3. oldal
Irigykedő barátok üzennek ránk: már megint Egyiptomban vagytok?...
Ez a mondat - jelentése: ne feledd, Egyiptomban vagyunk! - szinte kísérőnkké vált a kinn töltött egy hét alatt. Nagyon különleges lehetőséget kaptunk, amikor a Deep Dreams bázis tulajdonosa, Benz Gaby meginvitált minket, hogy töltsünk el egy hetet Hurghadán, élvezve a vendéglátásukat mind a felszínen, mind a víz alatt. Különleges lehetőség volt, és itt nem csak arra gondolunk, hogy a bázison dolgozók mindenben segítségünkre voltak, és remek merüléseket köszönhettünk nekik, amiket ráadásul a saját tempónkban, senki által nem űzve hajthattunk végre. Az igazi újdonságot az jelentette, hogy tényleg beleláthattunk abba, milyen viszonyok között működik Egyiptomban egy búvárbázis. Megismertük a munkának azt a turista által nem látható részét, ami tud idegtépő, tragikus és komikus lenni - és amikor mindez egyszerre bekövetkezett, Zozó csak ránk nézett, és a bevezetőben idézett mondattal indokolt meg mindent. Egy idő után elég volt annyit mondania: "don´t forget...", és mi folytattuk: we are in Egypt!
Zozóval (becsületes nevén Bárdos Zoltán) a reptéren találkoztunk először, magassága miatt már az elejétől fogva felnéztünk rá. A Deep Dreams bázis helyi főnökeként a maga sajátos stílusában intézte az ügyeket, vette fel a késő esti órákban is 1-2 percenként csörgő telefont, kezelte az időnként teljesen váratlanul megváltozó másnapi programot. Napközben pedig ügyelnie kellett arra, hogy a hajón minden rendben legyen.
Mi a december eleji totális holtszezonban nem találkoztunk már azzal a hajtással, ami a nyári hónapokra jellemző: akkor búvárcsoportok, tanfolyamok, intrómerülések színesítik a búvárvezetők életét. A víz alatt mindez fizikai munka, a felszínen viszont mentálhigiénés szakembert kívánna, amikor egy ijedős feleséget kell próbamerülésre vinni, vagy a bevállalós búvárokkal kell megértetni, miért vannak szabályok, és azokat miért kell betartani.
De különös fordulatokban ottlétünk alatt sem volt hiány, amit mind-mind kezelnie kell a személyzetnek. Hétvége és munkaszüneti nap nélkül kell dolgozni, még a betegség sem lehet indok, ha merülni kell a vendéggel - ráadásul a rettentően nyomott hurghadai árak miatt nem a búvárkodásból gazdagszik meg senki. Így belelátva nem tűnt feltétlenül leányálomnak a kinn dolgozó búvárok élete; a tapasztaltabbak szerint három hónap az az idő, amit egyfolytában le lehet húzni, utána kell a szünet.
Az írás a következõ lapon folytatódik!
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Horvátország
