Az ember rosszabb, mint a cunami
KörnyezetvédelemA kutatások szerint az emberi tevékenység sokkal nagyobb károkat okozott az indonéziai Aceh tartományban, mint a szökőár.
"A szökőárhoz kapcsolódó pusztulás elsősorban azokon a nagyobb telepeken volt megfigyelhető, amelyeket a homokos aljzat a szökőár után szinte teljesen betemetett", mondta el Andrew Baird, a JCU egyik kutatója, de hozzátette, "az emberi tevékenység által érintett részeken alig találni élő telepet, és egybefüggő algaréteg látható a színes korallok helyett."
A csoport három hónappal a szökőár után, pár hét alatt közel 200 kilométeres partszakaszt vizsgált át. Baird szerint a területen levő 49 korallzátonyokon a károk 80 százalékáért az emberek a felelősek, a szökőár maximum 5-10 százaléknyi pusztítást okozhatott. Mint elmondta, a szökőár például nagyobb koralldarabokat törhetett le, ám az üledék miatti pusztulástól eltekintve a korallzátonyok érzékeny életközösségét tekintve nem történt nagyobb változás.
"2003-ban már jártam itt és nem láttam nagyobb változásokat, noha a szökőár ezeken a területeken akár 10 méteres is lehetett", mondta el Andrew Baird. "Megdöbbenve láttam hogy ezek a törékeny kolóniák még mindig ott vannak." Véleménye szerint volna esély a többi zátony regenerálódására is, ha az emberi behatást a minimálisra lehetne csökkenteni. Arról is beszélt, hogy a kutatók szerint semmi nem támasztja alá azt a vélekedést, hogy az egészséges korallzátonyok védelmet tudnának nyújtani a szökőárral szemben: "Mindegy, hogy épp korallzátony van ott, vagy semmi sem, ha egy igazán nagy szökőár jön, bajban leszel."
[ CDNN ]
(átlag: 5) könnyű körülmények 
Budapest
