A nagy fehér cápa távúszó rekordot döntött
TudományEgy új tanulmány szerint egy nőstény nagy fehér cápa teljesítette először az óceánátúszást a cápák közül, hosszabb távot megtéve, mint eddigi ismereteink szerint bármelyik cápa.
A cápa nagyjából 11100 kilométeres, 99 napos úszását Dél-Afrikából Ausztráliába elektronikus azonosítóval követték nyomon, amelyet 2003. november 7-én erősítettek rá. Az eszközt úgy állították be, hogy egy adott időpontban merüljön föl 2004 februárjának végén. Miután föllebegett a felszínre, a nyomkövető továbbította egy műholdnak utazásának részleteit. Az információ ezután automatikusan továbbkerült a tudósok e-mail címére.
Azon a napon, amikor a terv szerint a nyomkövetőnek továbbítania kellett az adatait a műholdnak, a New York-ban dolgozó Ramón Bonfil cápakutató izgatottan kapcsolta be a számítógépét, hogy elsőként jusson a hírhez.
„Amikor megnyitottam a weboldalt és láttam a térképet az Ausztrália partvidékéről sugárzó nyomkövetővel, nem akartam hinni a szememnek” – mondta Bonfil, aki a Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society – WCS) munkatársa. – „Pont ezt akartam, hogy a cápa megtegye.”
Hat hónap múlva még kedvezőbb hírek érkeztek: Michael Scholl zoológus hívta föl Bonfilt Dél-Afrikából és beszámolt arról, hogy a cápa visszatért Ausztráliából. Scholl, aki a Fehér Cápa Alapítvány megalapítója, a cápa egyedi úszómintázata alapján azonosította a cápát egy sor Nicole-ról készült képen. (Nicole egyébként a közhiedelem szerint ausztrál származású –valójában hawaii születésű – színésznő és cáparajongó, Nicole Kidman nyomán kapta a nevét.)
„Sosem képzeltük, hogy ilyen gyorsan visszatér Dél-Afrikába, illetve hogy egyáltalán viszontlátjuk még valamikor” – mesélte Bonfil.
Nicole nagy úszásának részletei – sok más dél-afrikai cápáéival együtt – a héten láttak napvilágot a Science folyóiratban.
Az elmúlt néhány évben gyűjtött a genetikai adatok arra utaltak, hogy néhány hím fehér cápa vándorol Dél-Afrika és Ausztrália között. De ilyen kontinenstől kontinensig tartó úszást eddig sosem dokumentáltak.
Bonfil szerint a cápák közt gyakori part menti vándorlások valószínűleg a táplálékkal függnek össze: a cápák északra vándorolnak a táplálékban gazdagabb területekre. De vajon mi áll a kontinensek közti vándorlások hátterében? Bonfil arra gondol, hogy ezek inkább a szaporodással állnak kapcsolatban, de a kérdés még nyitott.
Pesthy Gábor
[ geographic.hu ]
(átlag: 5) átlagos nehézségű 
Budapest
