Európában akad egy hatalmas neolitikus építmény, amit nehéz megtalálni, mivel a Boden-tó alatt található. A Boden-tó Ausztria, Németország és Svájc határán fekszik az Alpok északi lábánál, és ez Közép-Európa harmadik legnagyobb tava a Balaton és a Genfi-tó után. A vízalatti "Stonehenge" kifejezés nagyjából 170 kőrakást jelent, melyet emberek építhettek ismeretlen céllal 5500 éve – számol be róla a The Vice.

A kőhalmok ezen 10 kilométeren átnyújtózó rendezett vonaláról 2021-ben született egy nagyobb tanulmány, de már 2015-ben felfedezték őket. A kőrakások többször 4 méter szélesek, a magasságuk pedig akár 2 méter is lehet, így a felépítésük rengeteg erőfeszítést és időt igényelhetett, viszont ennek a 10 kilométer hosszú neolitikus objektumnak a funkciója ismeretlen. Maga a léte viszont egy komolyabban szervezett közösségre utal. A kutatást vezető régész, Urs Leuzinger úgy nyilatkozott a Vice-nak, hogy az említett közösség a tavat körülelő parti sávon élhetett. Az éghajlati változások miatt egyébként megemelkedett a tó szintje, a neolitikumban 3-5 méterrel is sekélyebb lehetett.

A feltárások jelenleg is tartanak, de 2021-ben több fontos megállapítást is tettek: ekkor derült ki, hogy a romok körülbelül 5500 évesek lehetnek. Eddig egy kőrakást tanulmányoztak, de jelenleg egy másik vizsgálata folyik – eszerint mindkettőn hasonló nyomok: kőbaltával ütött vágások fedezhetőek fel. A kutatók korábban már ráakadtak pár közöli cölöpökön álló falu nyomára, amelyekben a környéki mocsarakban élő neolitikus emberek éltek. A kutatásvezető szerint a lenyűgöző építmény azonban nem egyetlen falu munkája, ahhoz túl nagy falat lett volna, ehelyett több település összehangolt munkájára volt szükség. Ez természetesen valamiféle szervezettségre utal a tó körül élő népeknél, illetve valami komoly szándékra, amely ebben az építményben öltött testet. A mostani kutatások állapították meg azt is, hogy ilyen kőépítmények még a tó északi partvonalán, Németország területén is akadnak.

Hogy mire volt jó egyáltalán ez az építmény, arra több feltevés is akad: mesterséges szigetek alapzata, horgásztornyok, temetkezési helyek, határerődítmények, napfordulókon alapuló naptárak, vagy másmilyen kultikus csillagászati helyek. Leuzinger személyes hipotézise szerint valami kultikus, szertartási jelleg lehetett a cél, bár erre nincs bizonyítéka. Szerinte viszont nem valószínű, hogy ezek az építmények temetkezési szertartást szolgáló mesterséges szigetek lettek volna, mivel a korból egyelőre egyetlen temetőt sem találtak, így azt sem tudják, hogy a helyieknek milyen temetkezési szokásaik voltak.

[ Rakéta ]