A hegylánc legmagasabb csúcsai nagyjából 3000 méterre magasodnak a tengerfenék fölé, de mivel még így is jó 2000 méterrel a vízfelszín alatt maradnak, egészen eddig rejtve maradtak. Hogy ekkora földrajzi képződményeket a szárazföldhöz relatíve közel észre sem vettünk eddig, jól mutatja, mennyire gyér a tengerek feltérképezése.

A hegyekről most a kutatók elég jó felvételeket készítettek nagy felbontású szonárokkal; meredek hegycsúcsok és széles fennsíkok váltogatják egymást a mélyben. A hegyek megváltoztatják a tengeráramlatokat is, és egyedi környezetet hoztak létre az élővilág számára. A kutatók feltűnően sűrű és változatos állatvilágot figyeltek meg a környéken, bálnákkal, tengeri emlősökkel és madarakkal, planktonban különösen gazdag területekkel.

A kutatók szerint a hegyek 30 millió évvel ezelőtt jöhettek létre, amikor az addig összenőtt Ausztrália és az Antarktisz kettészakadt, és a kettő között ott maradt Tasmánia szigete, illetve a Déli-óceán.

A kutatók a tenger alatti hegységből vett talajmintákat elemzik, és azt remélik, hogy azok sok mindent elárulnak majd a tengeráramlatok működéséről, illetve a klímaváltozással kapcsolatban is fontos információkkal szolgálhatnak.

[ Index ]