Május közepén jelent meg egy új tanulmány a Salamon-szigetek egyes tagjainak eltűnéséről, amely azonnal kiváltotta a média érdeklődését. Az anyag szerzője nem sokkal ezt követően egyinterjúban volt kénytelen helyesbíteni a gyorsan megjelent cikkeket, mivel szerinte sokan felfújták a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése közötti kapcsolat jelentőségét.

Dr. Simon Albert, az eredeti tanulmány "elkövetője" arról írt az anyagban, hogy 1947 és 2014 között összesen 33 szigetecske, illetve zátony formája alakult át a tengerszint növekedése miatt. Ez igencsak komor jövőképet vetít elénk, szerinte azonban a média hibásan tulajdonította a jelenséget a klímaváltozás folyamatának, ez ugyanis csak egy tényező a sok közül. ő inkább visszafogottabb beszámolók és címek mellett foglalt volna állást, mivel az elsődleges kiváltó ok a tengerszint emelkedése, ami viszont nem írható egyértelmű módon kizárólag a klímaváltozás számlájára.

A professzor a tengerszint emelkedését és a hullámenergia növekedését tekinti a két fő tényezőnek, a Salamon-szigetek régiójában ugyanis emiatt évente 7 mm-rel magasabb a vízszint. Az 1990-es évek óta egyre erősebb szelek fújnak itt, ez már jóval inkább a klímaváltozás miatt van, de ugyanígy szerepet játszanak ebben a ciklikus folyamatok, mint például a Pacific Decadal Oscillation. A problémát az jelenti, hogy a tanulmányban leírt tényezők az elkövetkező időszakban a csendes-óceáni régió többi részén is egyre gyakoribbá válnak majd, vagyis a média hibája nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kell majd komoly következményekkel számolnunk.

A Salamon-szigetek sorsa tehát egyfajta figyelmeztetést jelent az emberiségnek, ugyanis ennél sokkal súlyosabb problémákkal szembesülünk majd.

[ Sg.hu ]