Ám az már egy kicst más téma, amikor valaki valódi befektetést igénylő gyártásra próbál pénzt kalapozni. Nem kevés olyan termék van, aminek a megvalósíthatósága legalábbis kérdőjeles, vagy ha el is készül, nem biztos, hogy pont ezt kellene finanszírozni. A búvárkodásban is egyre-másra bukkannak fel közösségi finanszírozási oldalakra szánt projektek, és némelyikük meglehetősen bizarr.

Pár napja volt téma a csodasznorkel, amit kiegészítettek egy apró tartállyal, amibe bele lehetett volna pumpálni a levegőt. A víz alá bukó szabadtüdős pedig, ha a levegője fogyóban volt, egy kis szelep nyitásával kaphatott volna egy lélegzetnyi plusz levegőt, és ezek után biztonságosan a felszínre úszhatott volna. A floridai ötletgazda szerint ez egy jó kis átmenet lehetett volna a sznorizás és a készülékes merülés közt, mert egyszerű, olcsó szerkezettel lehetett volna megnövelni a víz alatti tartózkodás idejét, amihez bárki hozzájuthat.

És pont ez a bökkenő: akinek van búvárvégzettsége, tudhatja jól, a mélyben belélegzett levegőt nem szabad visszatartani, aki viszont ezzel nincs tisztában, az akár életveszélyes sérülést is szenvedhet. Hamar kritikák is érték az ötletgazdát, aki a projekt oldalán már magyarázkodásba kezdett tanfolyamot emlegetett- de ezzel pont azt az elvi előnyt vesztené el az egész, amiért kitalálták. Miért kezdene tanfolyamozni bárki, hogy egy plusz percnyi víz alatti tartózkodást lehetővé sznori használatát megtanítsák neki, miközben ennyi erővel igazi búvárrá is válhatna? Az ügy vége az lett, hogy a tervező maga szüntette meg a pénzgyűjtési akciót. Valószínűleg ez volt a helyes döntés.

Egy másik projektben pedig a víz alatti kommunikációra lehetőséget adó digitális búvármaszk kifejlesztése a cél. Az előre beprogramozott üzeneteket a közelben levő, hasonló maszkot viselők elé vetíti ki a speciális technológia. Hogy miért kellene 20-50 méterre szétszóródni és onnan üzengetni egymásnak a sablonszövegeket, jó kérdés. De ha sikerül rá elég pénzt összeszedni, biztos van, aki jól jár- az ötletgazdák, akik pár évig eldolgozgathatnak a pénzből, végül jutnak amire jutnak.

Több nagyon csúnyán fejreállt közösségi finanszírozású projektről hallhattunk már, szóval csak óvatosan a pénzadományokkal, ha félti valaki a pénzét. A búvárkodásban voltak is, lesznek is újítások, de ezek azért jellemzően a nagyobb felszerelésgyártók műhelyeiben születnek meg. Nem kevés olyan akad, aminek nem sok haszna van, csak jó marketinggel tudják ránk tukmálni. Aki nem akarja, az nem veszi meg, kész, és a gyártó a saját pénzét kockáztatja fejlesztéskor, nem másét. És arra azért talán ügyelnek, hogy lehetőleg ne életveszélyes cuccokkal jelenjenek meg a piacon...