Az Antarktisz titkai
Tudományősi életformák és jég alatti folyók- még mindig keveset tudunk a fagyos kontinensről.
Hozzávetőleg százezer éves változatos életformák bizonyítékaira bukkantak brit kutatók az Antarktisz jégpáncélja alatti Hodgson-tó üledékéből vett mintákban.A Brit Antraktisz Vizsgálat (BAS) nevű projekt kutatói és az Northumbriai, valamint az Edinburghi Egyetem tudósai a jégpáncél alatt élő ősi mikroorganizmusok után kutatva fúrtak le a 1,5 kilométer széles és ugyanilyen hosszú Hodgson-tó mélyére. Ezt a tavat több mint 400 méter vastag jég borította az utolsó jégkorszak végén, ma már csupán 3-4 méter vastagságú jég fedi.
A jégen átfúrva a 93 méter mély tó alján lévő üledékből vettek mintákat. A felső néhány centiméteres rétegben a tóban jelenleg és közelmúltban élt organizmusokra bukkantak, azonban 3,2 méterre fúrva olyan mikrobákat találtak, amelyek nagy valószínűséggel mintegy százezer évesek - olvasható a BAS honlapján.
David Pearce, a kutatás vezetője elmondta, az a tény, hogy ezek az organizmusok a rendkívüli körülmények ellenére még most is élnek, azt jelenti, hogy nagyon különleges körülmények között alakultak ki. Számos felfedezett életforma valószínűleg új, eddig ismeretlen a tudomány számára.
Néhány hónapja amerikai és orosz kutatók is bejelentették, hogy számos ősi mikroorganizmust, baktériumot találtak a Déli-sark jégpáncélja alatt elterülő Willans- és Vosztok-tavakból vett vízmintákban. A jégalatti tavak vizsgálatával a tudósok egyrészt arra keresik a választ, hogy milyen lehetett az élet a jégkorszak előtt, másrészt az antarktiszi jeges mélységek létformáinak elemzésével következtetéseket vonhatnak le a Földön kívüli élet lehetőségéről, egyebek között a Marson és a Jupiter holdján, az Európán.
Nem sokkal később hatalmas vízfolyásokat találtak az Antarktisz jégtábláinak alsó részében brit kutatók. Némelyik magassága 250 méter, és több száz kilométer hosszúak is lehetnek.
A jég alatti folyók "partjaiknál" megbontják a jégpáncélt és felgyorsíthatják az olvadást - vélik a kutatók. Az egyelőre nem világos, hogy miként hatnak a felfedezett folyók a vízen úszó jégtakaró egészére - ismertette a The Daily Telegraph online kiadása a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmányt.
Anne Le Brocq, az Exeteri Egyetem tudósa vezetésével brit kutatók műholdfelvételeket és radarok adatait használták fel, hogy megmérjék a nyugat-antarktiszi Filchner-Ronne selfjég, vagyis a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtábla vastagságát és méretváltozásait. A jégtábla alatt eddig ismeretlen, olvadásból eredő víz hatalmas csatornáit vették észre. A felfedezés arra utal, hogy a szárazföld jégtakarója alatt kialakuló vízfolyások továbbszivárognak a tenger felé, és csatornákat vájnak maguknak a jégtáblák alján - vélik a kutatók.
Amikor az olvadás hideg vize eléri a jégtáblát, hatására a melegebb tengervíz felfelé áramlik, és hatalmas csatornákat váj a jég aljába. Korábban úgy gondolták, a szárazföldön olvadó víz vékony rétegekben szivárog a tengerbe, nem gyűlik össze csatornákba.
[ MTI ]
(átlag: 4.5) nehéz körülmények 
Budapest
