Túlságosan kíváncsi cápa
KülföldEgy búvárcsoport tagjai igencsak megijedtek, amikor nem tágított mellőlük egy nagy fehér cápa.
Ám ekkor a tapasztalt búvárnak feltűnt, hogy a cápa nem tágít, továbbra is folyamatosan ott köröz mellettük. A vezető ezek után úgy döntött, hogy jobb lenne a felszínre menni, mielőtt baj történik. Jelzett a csoport a tagjainak, hogy a nagy cápa miatt inkább szakítsák félbe a merülést, együtt úsztak a hajó horgonyához, és együtt emelkedtek fel a kötél mellett, majd biztonságosan értek mind felszínt.
Pillage arról mesélt, hogy eddig is találkozott már cápákkal, de ezek mind gyorsan továbbálltak a búvárok láttán. A mostani eset egészen más volt. Eleinte más fajra gondolt, de ahogy a cápa közeledett, egyre nagyobb és nagyobb lett, és hirtelen ráébredtek, ez bizony egy nagy fehér. Olyan közel volt hozzájuk, hogy majdhogynem hozzá is lehetett volna érni. Amikor körözni kezdett, már veszélyesebb lett a helyzet, és mindenkinek felszaladt a pulzusa. A rutinos búvár hálát adott a sorsnak, amiért ezen a napon nem egyedül merült, mint ahogy az gyakran előfordult. Úgy érzi, hogy ha magányosan kellett volna szembenéznie a cápával, akkor ez a merülés sokkal rosszabbul is végződhetett volna.
A csoporttal levő oktató, Callum Girvan úgy véli, a cápa nem viselkedett agresszíven, és szerencsére egy búvár sem esett pánikba, miközben a hajóhoz emelkedtek egy bő negyedóra alatt. Girvan szerint a cápa azért lehetett a térségben, mert bálnák is voltak a közelben. Ám azt még az oktató is elismeri, hogy igencsak méretes "szörnyeteggel" hozta össze a sors, és még neki is gyorsabban vert a szíve- persze így is nagy élmény volt ez a merülés.
[ au.news.yahoo.com ]