»» ««

Vörös-tengeri anziksz

Vörös-tenger
2/3. oldal


Albumhoz klikk a képre.
Minden nagyon a helyén volt a héten. Nehézséget csak egy dolog jelent, és ez a zodiacba visszaszállás. A korábbi fotós szafarik alatt nem is volt szokás csónakból merülni, de most fotós cuccok ide-fotós cuccok oda, nem lehet lekötni a roncs mellett, így zodiacra pattantva kell menni és ami nagyobb probléma, jönni is.

A feje felett fogást keresve kevés nő az, aki a vízből ki tud kapaszkodni a gumicsónak szélére, így aztán marad a dicstelen, felül húznak-alul tolnak akció és a csónak aljára való pofára vagy hasra érkezés. Pedig van technika ami mellőzné ezt, ráadásul nem is a létrás megoldásra gondolok, amikor egy sima, mezei, három fokú létrával bármelyik búvár önállóan, kis segítséggel kikászálódhatna a vízből, noha ez lenne a jó megoldás.

(Eszembe jut István barátunk, aki látva kínomat a csónakba szállással és hogy inkább nem megyek merülni, elővette a festőlétráját, kötéllel felkötötte a csónakjára és máris megoldotta a problémámat. A következő szezonra persze rendes hajólétrát szerelt fel a merülő-közönség nem kis megelégedésére.)

Szóval, a módszernél tartottam; Ashraf még a boldog emlékű Nabila Ebeid hajón szafarizva mutatta meg, hogyan lehet bárkit viszonylag könnyedén, elegánsan kivenni a vízből. A búvár háttal van a csónaknak, mindkét kezét felnyújtja, majd a zodiacban lévő segítő megfogja az alkarját és a vízben lévő uszonycsapásaival összehangolva, egy mozdulattal kiemeli a búvárt a csónak szélére, ahonnan már kényelmesen, uszonyt levéve tud beszállni.
Kár, hogy ezt a módszert csak ő ismeri.

V. próbálkozott, gyakorolt a két merülés közötti tengeri fürdőzés során, hogyan is kéne ezt a bemászást megoldani, aztán arra jutott, hogy bizony szorgos fekvőtámaszozást kell végezni a következő szafari előtt- aztán menni fog ez.

*

Albumhoz klikk a képre.
Lubickolunk a vízben, amikor jön Sanad, hogy delfinek vannak a közelben, hozzuk gyorsan a maszkot-sznorit és gyerünk delfinezni. A tenger közepén a delfinek nyomában vízbe csobbanva látjuk az egész családot, két felnőtt delfin és két gyerek delfin úszkál tőlünk vagy harminc méternyire a mélyben, amikor egyszer csak a legnagyobb delfin kiválik a csapatból, visszaparancsolja az őt követni akaró két gyereket, és merőlegesen, nagy sebességgel emelkedik felénk. Khmm, azért a delfin mégiscsak egy ragadozó. Egy csúcsragadozó. Aki a cápától sem fél. Hegyes, kemény, csontos, csőrszerű szájjal, kúpos fogazattal, erős állkapoccsal rendelkezik, és nem sok időbe telne neki szétkapni mindkettőnket... Önkéntelenül megfogjuk egymás kezét a víz alatt V-vel és magunkban elkezdjük mantrázni, hogy jó barátok vagyunk, mi csak nézünk benneteket, nem akarunk titeket bántani- miközben sebesen emelkedik a mosolygó delfin felénk, majd úgy öt méternyire tőlünk megáll, félrefordítja a fejét, ránk vigyorog, mintha csak azt mondta volna, na pupákok, jól betojtatok, mi? - aztán két elegáns farokcsapással elhúzott a családjához.
V-vel egyetértettünk abban, hogy bizony, jól betojtunk...

*

Albumhoz klikk a képre.
A tenger nem múzeum. Sose tudod mikor és hol jön veled szembe a víz alatti csoda. Hát nekünk ezen a héten jött, sőt jöttek csőstül. Roncsos szafarinak indultunk és most a széljárás meg az áramlások is kedveztek nekünk. Az Abu Nuhas roncsait merültük, a Carnaticot, a Kimon M-et és a Giannis D-t. Utána a Yolandát, a Dunravent, a Gobal mindkét roncsát (a lagúnában levő kicsit és a a zátony külső oldalán levő Ulyssest is) merültük, útba ejtettük a Kingstont és volt aki egy 2009-ben elsüllyedt szafarihajót úszhatott körbe. Mondhatni minden napra jutott roncs. A Ras Mohammed és a Gobal halai olyan bőséget mutattak, amit már régen láttam a Vörös-tengeren. Az itt élő halak nem féltek, nem rohantak fejvesztve a búvár elől, hanem kíváncsian szemrevételeztek, visszajöttek, és nem egy halacska volt, amelyik igyekezett megkóstolni is bennünket. Akadt amelyik mélyen a szemünkbe nézett, közvetlenül a maszk előtt cikázva. Ilyen felhozatal mellett még nekem is maradtak halak a képeimen, pedig a korábbi években csak halfarkakat és halmentes vizet sikerült lőnöm. Mindenhol megannyi érdekes téma, halsokaság és hemzsegő élet. Érdekes volt látni a komoly fotósokat amint mégis sorba állnak egy-egy téma előtt.

Én gyakran eljátszogattam egy-egy halacskával, hosszasan elidőzve egy helyben, majd amikor a hal megunta a játékot, én is odébbálltam. Egyszer a korallpolipokat lestem, ahogy nyitogatják kelyheiket és meg akartam fotózni a pillanatot, hát kattogtattam veszettül. Aztán rájöttem hogy nem sikerülhet, így csak néztem őket. Sok időt töltöttem ott, merülőpárom nem messze fotózott, hát én ráértem nézelődni. Amikor befejezte a saját témáját, elmentünk onnan. Z. úgy gondolta, hogy valami nagyon érdekes és különleges témát találhattam, és gyorsan a helyemre hasalt. Szegény hamar rájött, hogy nincs ott semmi extra, "csak" a tenger...


Az írás a következő oldalon folytatódik!



 9. bohóchal 2012 sze 03. 20:29  
Én se úsztam volna meg, ha nem kezdem el idejekorán szedni a lórúgás antibiotikumot. De ha ez az ára, hát ez az ára... :)
Viszont csak gratulálni tudok a képeidhez. Igaz, a fotózáshoz nem értek, de laikusként és műélvezőként azt mondhatom, hogy mind élővilág, mint fényképezés szempontjából nagyszerűek. Köszönöm, hogy feltetted őket!
 8. VasMacska 2012 aug 27. 20:57  
Azt hiszem kivétel nélkül mindannyian bármikor indulnánk vissza...

Köszönöm, sikerült neki. Itthon elmentünk a fülészéhez, akihez jár,  aki közölte, hogy az egyiptomi doki nyílvánvalóan orvosi  műhibát vétett az antibiotikumokkal, mert azok nem aalkalmasak a fertőzés gyógyítására. Szerencsére addigra már  majdnem végigszedte a kúrát és be is fejezte. Meg is gyógyult szépen.
Még jó, hogy az egyiptomi doki látott már pár búvárfület...:)
 7. bohóchal 2012 aug 27. 13:07  
Köszönjük a cikket, nagyon jó írás, segít felidézni a túrát. Ha tehetném, holnap mennék vissza - nagyszerűen éreztük magunkat veletek, nagyon jókat merültünk, gyönyörű helyeken. Ha lesz jövőre hasonló, szívesen tartanánk újra a csapattal. A képeken meg andalodunk, csodaszépek - elismerésem és köszönetem minden fotósnak. Végleges gyógyulást a fókának! :)
 6. VasMacska 2012 aug 25. 21:10  
Ha megszerkesztetted a buszozás alatt felvett filmet, hadd linkejem már ide!
 5. VasMacska 2012 aug 25. 21:09  
Volt.
A további 4 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Manta Point, Pulau Wai

Indonesia

2/2 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) könnyű körülmények
max: 9m, látótáv: 4-10m , driftes

speedboat-os megközelítészátony merülés scenic, nézelődős merüléshomokos élőhely korallos, trópusi élővilágcápa mantarája

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés