»» ««

Elmossa az óceán a Salamon-szigeteket

Környezetvédelem

A klímaváltozás és az ezzel járó tengerszint emelkedés miatt egyre nagyobb gondban van az igen mély fekvésű Salamon-szigetcsoport.

Az alig fél millió lakosú, Ausztráliától északkeletre, Pápua Új-Guineától keletre fekvő trópusi szigetállamban nehézségek vannak már most is a mezőgazdaságban és egyre nagyobb partrészek kerülnek víz alá. Noha területe a harmada sincs Magyarországénak, összesen közel ezer szigetből áll a szigetcsoport, melyeknek jelentős része lakatlan. A búvárok körében népszerűnek számít az ország, ahol nem csak a természeti látványosságok számítanak vonzerőnek, hanem a második világháború heves harcainak emlékei is.

Annak ellenére van ekkora baj a Salamon szigeteken, hogy annak lakói szinte alig károsítják a levegő minőségét. Vizsgálatok szerint az emberenként kibocsátott széndioxid mennyiség nagysága nem éri el az 500 kilogrammot sem. Ez nem is csoda, hiszen a szigeten élők alig 6 százaléka használ mobiltelefont és 2 százalékuk internetezik csak. Ezzel szemben a szigetek 77,6 százalékát szénelnyelő erdő borítja. Sajnos ez sem védi meg a nyolc nagy szigetet és a több száz lakatlan szigetet az egyre pusztítóbb hullámoktól. A vízszint emelkedése miatt számos mezőgazdasági területet elárasztott a víz és a Tuo falu temetőjét is már szinte teljesen elfoglalta az óceán. A nyolcvanas években a temető és az óceán között 50 méter volt, ám mára csak egy méternyi széles folyosó választja el a temetőt az óceántól. Nagyobb szélnél a hullámok a temetőt is kimossák, épp ezért a Tuo falunak jelenleg nincsen olyan szeglete, ahová halottakat temethetnének el. A falu és a sziget zsugorodása 2015-re már ott fog tartani a szakemberek szerint, hogy a legtöbb tengerparti házat is bemossa majd az állandó és közeledő hullámzás.

Az is gondot jelent, hogy a gazdaságba bevont területek eltűnésével komoly veszélybe kerül a helyiek élelmiszerellátása is. Tovább rontja a helyzetet, hogy a környező mocsarak is tönkremennek, mivel sósak lettek, így onnan sem tudják a főzéshez beszerezni jellegzetes alapanyagát, a tarót. Az elszegényedés másik oka, hogy a gazdálkodók lassan nem tudnak annyi élelmet megtermelni, hogy azzal kereskedni tudjanak, így a piacok egyre üresednek. Az elszomorító jelentést a következő klímacsúcsra a Salamon-szigeteki Pacc elnevezésű, külföldi pénzből támogatott szakértőcsoport készítette.

[ A Greenfo nyomán ]



 2. Káplán 2010 nov 13. 12:25  
Jó felvetés. Kis játék a számokkal:
A  CO2 fajsúlya:   44 gramm / 1 mol (22,41 liter)     = 1,9634 gramm/liter
Légzésszám: 12 /perc.   1 légzés  cca  1 liter (normál esetben). 1 perc alatt 12 liter levegő, amely 4 % Co2-t tartalmaz
A percenként kilélegzett CO2 súlya: 12 * 0,04 * 1,9634 = 0,94243 gramm/perc
1 nap alatt   24*60*0,94243 = 1357,1084 gramm vagyis 1,3571 kp/nap a CO2 termelésünk. Naponta.
Vegyünk egy 70 éves élettartamot (bocs, akinek több jár)
akkor:  1,3571  * 365 * 70 = 34.674,20 kp  vagyis több mint 34 és fél tonna CO2 a "termelés" egy embernek.
Ami látszólag nem sok. A Földön lassan 7 milliárdan élünk.  Több, mint 240 milliárd tonna CO2. Ami már sok(k).
Remélem jól számoltam.

 1. verhas 2010 nov 13. 11:32  
"Vizsgálatok szerint az emberenként kibocsátott széndioxid mennyiség nagysága nem éri el az 500 kilogrammot sem."

Mennyi idő alatt? Egész életük során? (mondjuk, akkor ha csak lélegeznek, akkor ahhoz 500 év kell)



Merülőhelyek

Sha´ab Suadi, Blue Belt / Toyota Wreck

Sudan

2/4 db alapján:érdekes(átlag: 4) könnyű körülmények
max: 61m, látótáv: 10-25m

szafaris megközelítésroncs merüléskorallos, trópusi élővilág mesterséges élőhelyjelentős halraj nyílt vízben

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés