A tsunami hatása az élővilágra
KörnyezetvédelemA kutatók még csak találgatnak, milyen pusztító hatással lehetett a tsunami a létfontosságú korallzátonyokra és mangrove erdőkre, nem is beszélve a veszélyeztetett állatfajokról.
A délkelet-ázsiai tsunami hatása a szárazföldön megdöbbentő volt, de egyelőre azt nem tudni, milyen károkat okozott a tengeri ökoszisztémákban. Az emberáldozatok hozzávetőleges száma már ismert, ám a tengeri élővilágot csak most kezdik el megvizsgálni a kutatók. Külön figyelmet fordítanak a mangrove erdőkre és a korallzátonyokra, melyek rendkívül fontosak. Az ENSZ eddig 1 millió dollárt ajánlott fel a környezeti károk felmérésére. Elképzelhető, hogy a létfontosságú korallzátonyok darabokra törtek és megfulladtak a sár és törmelék miatt. A fiatal halak és teknősök óvodájaként szolgáló mangrove erdők és mocsárvidékek eltűnhettek, ezzel veszélyeztetve a halállományt. Míg a legtöbb nagytestű tengeri állat sikeresen elmenekült a mélyebb vizekbe, a halászhálókhoz és felszerelésekhez hasonló éles, fémtörmelék további veszélyt jelent a túlélőkre.
A korallzátonyok mészkőből állnak, melyet korallpolipok és algák kolóniája hoz létre. A korallok több állatfajt tartanak el, mint bármely más tengeri környezet, köztük számtalan halfajt, csikóhalat, tengeri teknősöket és szivacsokat.
Kezdődik a felmérés
India Zoológiai társasága azt tervezi, hogy teljes felmérést készít a szökőár tengeri áldozatairól, főleg az Andamán és Nikobár félszigetek korallzátonyairól. A kutatók szerint komoly károkat okozott az óriáshullám a tengerben is. Még az erős ciklonok és az erőteljes áramlatok is jelentősen rongálják a zátonyokat, így az ilyen magas és gyors hullám valószínűleg évekre kiható károkat okozott. A zoológusok szerint az elágazó korallok a legtörékenyebb élőlények, melyeket leginkább érinthetett az óriáshullám ereje. Az Andamán korallok az Indonéz szigeteket borító fauna mellett helyezkednek el. A félszigeten a turizmus az elmúlt 20 évben nagyon megugrott.
1980-ban körülbelül 10 ezer turista járt egy évben az Andamán szigeten. Tavaly körülbelül 100 ezer turista érkezett, egytizedük külföldi volt. A turizmus ilyetén fellendülése is hatással van a kényes állatokra. Emiatt a kormány néhány korallokkal borított részt le is zárt, hogy a zátonyoknak legyen idejük regenerálódni, míg más területeket megnyitottak a turisták előtt, hogy így tolják el a zoológiai zavarást.
ősi korallok
2001 áprilisában indiai, angol és ausztrál kutatók nemzetközi csapata 10 napos távérzékelős és gyors felmérésű tanulmányt végeztek az Andamán sziget korallzátonyain.
13 helyszínt vizsgáltak meg a projekt keretében. 197 korallfajt azonosítottak, melyek közül 111 teljesen újnak számított az Andamán és a Nikobár szigeteknél. Az egyik kifejezetten csak a Fülöp-szigeteknél honos. A felfedezés 13 napos munkába került.
Más zoológusok becslése szerint körülbelül 400 korallfaj él az Andamán és Nikobár szigeteknél, melyek gazdagsága és sokszínűsége a Fülöp-szigetek, Indonézia és Pápua-Új-Guinea háromszögének korallterméséhez hasonlatos.
A 2001-es felmérés azt is felfedte, hogy az Andamán korallzátonyokat könnyen megfertőzi a kifehéredés, mely 1998-ban világméretű járványt okozott. A másik nagy veszélyeztető tényező a tüskés tengeri csillag, mely eddig egyáltalán nem volt honos az Andamán szigeteknél. Az Andamán korallok igen egészséges állapota azt jelzi, hogy a tengeri ökoszisztéma is rendben van, ami viszont rendkívül fontos szempont az olyan fajoknál, mint a tengeri teknős. A zoológusok szerint ha a korallokat nagyrészt elpusztította a tsunami, annak hamarosan kézzel fogható következményei lesznek a tengeri állatvilágra és számos veszélyeztetett állatfajra, köztük az óriás bőrhátú teknősökre.
[ hirado.hu , BBC/ABC ]
(átlag: 5) átlagos nehézségű 
Budapest
