Nyugat-Afrika partját átrajzolja a klímaváltozás
TudománySzakértők szerint az évszázad végére 4 ezer kilométer hosszan kerül víz alá az, ami ma még a partvidék.
A legnagyobb veszélynek kitett országok: Gambia, Nigéria (Afrika "gazdasági motorja"), Burkina Faso és Ghána - mondta az AFP francia hírügynökségnek Stefan Cramer tengergeológus az éppen Ghánában zajló klímaváltozási ENSZ-konferencia alkalmából. Az ENSZ- klímaszakértői korábban azzal számoltak, hogy a nyugat-afrikai partok mentén az évszázad végéig 18-59 centiméterrel lesz magasabb a tengerszint. De most már nem is adnak meg felső értékhatárt, mivel egyre több tudományos érv szól amellett, hogy a tengerszintek sokkal jobban fognak emelkedni.
Korábban az ENSZ kormányközi nemzetközi szakértői testülete (IPCC) például nem vette bele a számításba a Grönlandot borító 3 ezer méter vastag jégréteg elolvadását. Grönland kétszer nagyobb, mint Nigéria, Afrika legnépesebb, 135 millió lakosú állama. A legfrissebb tanulmányok szerint a kontinensnyi jégsapka sokkal gyorsabban olvadhat el, mint eddig gondolták. Grönland területe egyébként 23 Magyarországgal egyenlő.
Nigéria legnagyobb városának, a 15 millió lakosú Lagosnak nagy területei már most is alacsonyabban fekszenek, mint a tengerszint. Emiatt gyakoriak az árvizek. A Niger folyó deltatorkolat-vidékén találhatók az ország gazdagságát jelentő olajkutak. Ghánában is hatalmas parti földterületek tűnnek el a tengerszint-emelkedés és az áradások miatt.
A tengerszint emelkedését az egyre hevesebb trópusi viharok is súlyosbítani fogják. A szakemberek szerint gyakoriak lesznek a 3 méter magas hullámok. A behatoló sós tengervíz tönkreteszi az értékes mezőgazdasági területeket. A talajvíz használhatatlanná válik emberi fogyasztásra és öntözésre. A környezetvédelmi szakemberek különféle védekezéseken gondolkoznak. De egyben egyetértenek: abban, hogy nagy tengeri árvízvédelmi töltéseket építeni kilátástalan és megfizethetetlen.
Stefan Cramer szerint magasabb területekre kellene átköltözni. De ez különösen Nigéria esetében kemény dolog volna, mert azt jelentené, hogy fel kellene adni az olajkutakat és Lagost, amely az ország gazdasági fővárosa. George Awudi ghánai környezetvédő szerint ez gazdaságilag és társadalmilag elfogadhatatlan. Awudi azt mondja, hogy a probléma gyökerére kellene koncentrálni, nem pedig arra, hogyan alkalmazkodjunk a probléma következményeihez.
Az iparilag fejlett országoknak kellene sokkal aktívabb lépéseket tenniük a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentésére - mondta a környezetvédő. De szakértők szerint a tengerek szintje a következő 50-100 évben még akkor is emelkedni fog, ha óriási mértékben csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása.
[ Hírszerző ]
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Horvátország
