»» ««

Kincsvadászat az óceánok fenekén

Tudomány

A tengerfenék, pontosabban az alatta húzódó rétegek nem csak az olajkutatók érdeklődését keltik fel.

Nem véletlen a versenyfutás az Arktiszért - ezzel ma már mindenki tisztában van. De nem csak az északi sarkvidék alatt rejlenek kincsenek, a tengerfenék nagyon sok helyütt rendkívül gazdag nemesfémben és színesfémben is.

Trieste - Piccard & Walsh1960 januárjában két tengerfenék-kutató, Jacques Piccard és Donald Walsh leszállt "minden tengerek fenekére", a világ óceánjainak legmélyebb pontjára, a Mariana-árokba. Trieste nevű merülőhajójuk elérte az árok legmélyebb, több mint 10 kilométer mélységben fekvő pontját, majd lassan emelkedni kezdett. A két kutató túlélte az extrém fizikai terhelést, épségben érték el a felszínt.

Ma már azonban ez az eredmény sokak számára kevés. A modern technológiáknak köszönhetően a tengerfenék napjainkban már sokkal könnyebben megközelíthető, így nem csoda, hogy vannak akik, nem csak megpillantani akarják a mélységet, hanem ki is aknáznák az ott rejlő lehetőségeket.

Dráguló fémek, növekvő érdeklődés

Ma már nincs feltétlenül szükség ember kormányozta merülőhajóra, ha ismerni szeretnénk, mit rejt a tenger feneke. Az Arktiszért folyó küzdelem során jól látszik, hogy különösebb megterhelés nélkül is nyomozhatunk a felszín alatt található kincsek után. Márpedig a tengerfenék tele van kincsekkel: arany, ezüst, platina, kobalt, réz vagy tellúr - mind megtalálható jelentős mennyiségben az óceánok fenekén, ám kitermelésük egészen a legutóbbi időkig igencsak költségesnek tűnt.

Csakhogy 2000 óta a réz világpiaci ára megnégyszereződött, az aranyé több mint 250 százalékkal drágult, a kobalté 230, a cinké 310, a nikkelé pedig több mint 500 százalékkal növekedett. Ilyen jelentős színesfém- és nemesfémdrágulás következtében pedig könnyen lehet, hogy nemsokára rentábilissá válik a tenger fenekén meghúzódó kincsek kitermelése.

A felszínre hozatalhoz ugyan különleges technikai eszközökre van szükség, melyek komoly beruházást igényelnek, ám az előrejelzések szerint pár éven belül a fémárak olyan magasságokba szökhetnek, hogy megéri befektetni ezekbe az eszközökbe.

Döbbenetes mennyiség

Mélytengerkutatók becslése szerint csak a Vörös-tenger aljzata közel 100 millió tonna értékes ércet rejt, ennél is gazdagabb lelőhely a Csendes-óceán: 78 millió tonna kobalt, 350 millió tonna nikkel, és 265 millió tonna réz mellett több mint 7 milliárd tonna mangán húzódik meg az óceán mélyén. Ez utóbbira, amely egy kicsapódási folyamatnak köszönhetően általában "mangángombóc" formájában fordul elő a tengerfenéken, már a nyolcvanas években figyelmesek lettek: a mangán keltette fel tulajdonképpen először a mélytengeri bányászok figyelmét.

De az aranyláz sem kerülte el a vizek mélyét! A Csendes-óceán fenekén először 1977-ben lettek figyelmesek egy különleges természeti jelenségre: az aljzaton akár 400 Celsius fokos forrás is felbugyoghat. Ez már önmagában is csodás jelenségnek számított akkoriban, hát még amikor kiderült, hogy a források krátereinek fala kénvegyületek formájában különféle fémeket tartalmaznak. A nyolcvanas évek végén egy német expedíciónak sikerült jelentős mennyiségű aranyat is kimutatnia a kráterfalból származó kövekben: 30 gramm arany tonnánként - ez már olyan mennyiségnek tűnt, amelyért érdemes alászállni. Jelenleg Pápua Új-Guinea és Új-Zéland partjainál kutatnak hasonló mennyiségű arany reményében kanadai illetve brit vállalatok - írja a Der Spiegel című német hetilap.

Nehéz lesz szabályozni

Az arany mellett persze nemsokára más fémek is aranyárban lehetnek: a számítástechnikai iparban felhasznált indium- vagy germaniumkészletek ugyanis végesek - nem véletlenül került a tengerek mélye az érdeklődés középpontjába. Persze a nyílt tengerek fenekén található kincsek kitermelési joga valószínűleg komoly vitákat szül majd: hiába létezik az ENSZ-nek egy külön szerve, az International Seabed Authority (ISA), amely e jogi kérdéseket szabályozza, a legutóbbi idők fejleményei azt mutatják, nem lesz egyszerű rendet tenni a mélyben.

Manapság, ha valaki szabályosan akar eljárni, 250 ezer dollárért vásárolhat licencet az ISA-tól, amely 15 évre jogosítja fel egy adott helyen a kitermelésre. A licencdíj aztán az ISA által visszakerül az egyes államokhoz, csakhogy a Der Spiegel-nek nyilatkozó Satya Nandan, a szervezet főtitkára is érzékeltette: az összeg ugyancsak csekélynek mondható, ha a tengerfenéken található nemesfémek mennyiségét figyelembe vesszük.

[ National Geographic , scienceblogs.com ]
Minden információt -ról.


 3. békabúvár 2008 aug 11. 10:01  
Most vettem csak észre, hogy az átvétel kritizálását többféleképpen lehetett érteni:) A kritika nem rátok, hanem a 70-es évek, forrásmegjelölés nélküli, idegen tollakon alapuló ismeretterjesztésére vonatkozott. Ami viszont rátok nem jellemző, mert korrekt forrásmegjelölést alkalmaztok.
 2. Bunny 2008 aug 05. 08:30  
Nyilván mi is átvettük, tehát nem feltétlenül garantál az igazságtartalma, ami viszont biztos, hogy már több helyen is olvastam, hogy nem az olaj lesz az első dolog, ami elfogy és ami komoly válságot fog okozni a jelenlegi életvitelünkben, hanem sok olyan érc, amire szintén nagy szükségünk van. És ezeknél a lefogyás időtartamát 10 éves intervallumra becsülik, ami nagyon-nagyon közel van. Szóval számomra nem elképzelhetetlen, hogy ugyanúgy ahogy az olajnál is elkezdenek eddig gazdaságtalannak ítélt helyeket is bányászni lassan, mert máshol fogy a lé, úgy az érceknél is a tenger fenekére, és az azalatti földrétegre fog a figyelem irányulni, ha elfogynak a szárazföldről elérhető lelőhelyek.
Ettől még persze lehet az egész cikk úgy hülyeség, ahogy van :)
 1. békabúvár 2008 aug 04. 23:51  
Érdekes, hogy ez a "mangánérc" legenda még mindig életben van tartva. A Glomar Explorer nevű hajó, tele CIA ügynökökkel azért indult el, hogy a felszínre hozzanak egy elsüllyedt szovjet tengeralattjárót nagy mélységből.Ennek az akciónak volt elterelő művelete a mangánérc bányászat, mivel speciális felszereltségű és kinézetű hajó kellett hozzá, így elhíresztelték, hogy ők mangánérc bányászok. Az elterelés egyébiránt olyan jól sikerült hogy még több hazai, meg NDK-beli szakíró is átvette a saját cikkeibe a mangánérc bányászatot nagy tudálékos magyarázatokkal, mivel a TIT vezérelt ismeretterjesztés több esetben úgy nézett ki, hogy forrásmegjelölés nélkül lefordítottak egy Nat.Geo cikket és jónapot. A félreinformálásban pedig éppen ez a lap járt az élen a mangánércbányászat gazdaságossága terén,bár lehet őket is átverték:) A tengeralattjárót ki is emelték, ám közben kettétörött és az egyik fele visszasüllyedt. A személyzet benne talált tagjait visszatemették a tengerbe a szovjet flotta lobogójával letakarva, a szovjet tengerészeti induló hangjai mellett, ezen látszott hogy volt azért stílusuk. A titkosítás alól feloldott felvételeket vetítették a Nat.Geo. hidegháborúról szóló sorozatában. Most megint mangánérccel jönnek, mi lesz ebből ?:)

Merülőhelyek

Pulau Urun, North-East

Indonesia

1/1 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) könnyű körülmények
max: 27m, látótáv: 10-25m , driftes

speedboat-os megközelítészátony merülés scenic, nézelődős merüléskorallos, trópusi élővilágcápa csikóhal teknős legalább 1.5m-es hal jelentős halraj nyílt vízben

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés