Mélyebbre menekül az élővilág
TudományA globális fölmelegedés miatt egyre több állatfaj kénytelen elhagyni eredeti élőhelyét, és hűvösebb helyre költözni.
Brit kutatók az Északi-tengerben élő fenéklakó halakat tanulmányozták. A víz hőmérséklete az aljzaton 1,6 fokot emelkedett az elmúlt 25 évben, ezért a szakemberek azt jósolták, hogy a halak északabbra vándorolnak majd, de nem ez történt. A Nicholas Dulvy tengerbiológus vezette kutatócsoport az elmúlt negyedszázadban fenékhálózásokkal gyűjtött adatokat elemezte. Azt akarták kideríteni, hogyan változott 28 fenéklakó halfaj földrajzi elterjedése a 25 év alatt. A várakozással ellentétben azt tapasztalták, hogy nem mindegyik halfaj vándorolt északabbra.
A Journal of Applied Ecology folyóiratban közzétett cikkükben a kutatók arról számolnak be, hogy az észak felé vándorlás helyett sok faj inkább mélyebb vizet keresett magának, s így továbbra is a megszokott hőmérsékletű vízben élhet. Az északi-tengeri halak átlagosan 9 méterrel húzódtak mélyebbre, de néhány faj, például a Lepidorhombus whiffiagonis nevű lepényhal 35 méterrel helyezte mélyebbre élőhelyét. Ez a fajta vertikális vándorlás nagyon hasonló ahhoz, ahogy az alpesi fajok magasabbra helyezik életterüket a hegyekben. Amikor azonban a megkívánt hűvös hőmérséklet a hegycsúcs fölé kerül, akkor ezeknek a fajoknak szó szerint elfogy az életterük.
A tekintetben, hogy milyen mélyre lehet húzódni, a szakértők egy része szerint egyáltalán nem jók a kilátások. Brian MacKenzie dán oceanográfus úgy látja, ha ezek a fajok továbbra is folytatják a mélyebbre menekülést, akkor egyszerűen "megfeneklenek", mert az Északi-tenger déli része nem igazán mély. Még ha a fajok észak felé vonulnak is, ahol mélyebb a víz, előbb-utóbb ott is komoly bajba kerülnek a csökkenő fény, a fokozódó nyomás és az élőhely megváltozása miatt.
A hőmérséklet emelkedése nem az egyetlen probléma, amellyel meg kell küzdeniük az északi-tengeri ökoszisztémáknak. Jelentős gondot okoz a túlhalászás is. A két káros hatás egyidejű fellépésének hatását egyelőre még megbecsülni sem tudják a tudósok, de az biztos, hogy semmi jóval nem kecsegteti az Északi-tenger halállományát. Dulvy és munkatársai már meglehetősen biztosak abban, hogy a mélyebbre költözés oka nem a túlzott mértékű halászat, mivel a gyakori halászzsákmánynak számító halak ugyanolyan mértékben változtatták meg életterük mélységét, mint azok, amelyeket egyáltalán nem halásznak.
[ Origo ]