A tengerek fenekét is le tudjuk már tarolni
KörnyezetvédelemA globális éghajlatváltozás okozta felmelegedés miatt 2080-ra a világ korallzátonyainak 80-100 százaléka elpusztulhat.
A korallok pusztulása látványos, az úgynevezett fehéredéssel kezdődik. Ennek egyik legismertebb oka a tengerfelszíni víz hőmérsékletének emelkedése, amelyet a globális éghajlatváltozás okoz. Elég, ha az év legmelegebb hónapjaiban akár csak 1 Celsius-fokkal a havi átlag fölé emelkedik a hőmérséklet, a fehéredés megkezdődik. A folyamat során a korallszövetekben élő szimbiotikus alga kilökődik, és a korall elveszti színét. Ha a káros hatás megszűnik, a korallok rövid ideig még képesek regenerálódni és felveszik szimbiózisban élő algáikat - ha nem szűnik meg, a korallok elpusztulnak. Ez pedig számtalan tengeri gerinctelen élőlény és hal kipusztulásához vezethet, amelyeknek élelmet és búvóhelyet biztosít a korallzátony.
A melegedés mellett az óceánok vizeinek elsavasodása is hatalmas veszélyt jelent a korallokra. A levegőével párhuzamosan ugyanis az óceánok széndioxid-koncentrációja is növekszik, vagyis a tengervíz lassan elsavasodik. Ez csökkenti a mészhéjakat és csontokat felépítő szervezetek meszesedési képességét. A kagylók, csigák és rákok mellett ez a kedvezőtlen hatás 2050-re a hidegtengeri korallokat is érintheti.
A mélytengeri korallzátonyokat és korallkerteket a globális éghajlatváltozáson kívül az olyan emberi tevékenységek is nagymértékben veszélyeztetik, mint a fenékhálós halászat. A halászatnak ez a formája jelentős károkat okoz például az Atlanti-óceán északi szárazföldi zátonyaiban. Az akár már nyolcezer éves sérült, vagy elpusztult korallokat azután a hullámok és a tengeri viharok törmelékké morzsolják. A korallok pusztulása az egész ökoszisztémában változást okoz: az élővilágban gazdag és változatos terület kimerül, és elalgásodik.
[ FigyelőNet ]