Az újdonság erejével
Vörös-tenger1/3. oldal
Következzék egy beszámoló egy alig ismert, de sokat ígérő helyről: irány Hurghada.
Ennek okait az itt taglalt cikknél lényegesen ifjabb búvárok nem feltétlenül ismerhetik. Izrael megalapítása után több arab-izraeli háborúra is sor került. Az Egyiptom területén levő Szuezi-csatorna ellenőrzése stratégiai fontosságú volt, ez tette fontossá a Sinai-félszigetet is, amit 1967-ben az izraeliek elfoglaltak, és 1982 után lett ismét Egyiptomé az egész félsziget. (Érdekesség, hogy Sharm el Sheik nem arab város, annak helyén az izraeliek által alapított üdülővárost Ofira néven emlegették a terület visszaadásáig.) Az egyiptomi-izraeli viszonyok enyhülése hozta magával azt, hogy az arab országok is egyre nyitottabb lettek a turizmus irányába, és Sharm mellett egy új üdülőközpont neve is ismertté vált: ez volt Hurghada. Ezen a ponton adom át a szót Mike Coltmannek, a Diver szerzőjének.
Bármelyik búvármagazint kinyitva lehet olvasni a Vörös-tenger csodáiról- de mindig az izraeli részről. Alig pár szerző vesz tudomást arról, hogy létezik egy egyiptomi partszakasz is, ami sokkal hosszabb, és ugyanolyan izgalmas víz alatti élővilág várja itt a búvárokat.A turistaközpont hurghadai mércével azt jelenti, hogy a néhány idelátogató vagy a Hurghadától mérföldekre eső 80 szobás Sheratonban, vagy a 175 bungalós Club Mediterranee-ben száll meg, esetleg valamelyik szerény vendégszobát választja Hurghadában. A 12000 katona által védett Hurghadát alig három éve nyitották meg az utazók előtt. A szigorú szabályok még most is rányomják bélyegüket a mindennapi életre, ám a búvárok a világ egyik legjobb szinte érintetlen víz alatti övezetét ismerhetik meg. A homok és sziklák által övezett város és katonai reptér közelében radarok, rakéták és ágyúk vannak elszórva. A szögesdróttal lezárt aknamezők csak méterekre vannak a lenyűgöző homokos strandoktról.
Tavaly nyáron Károly hercegnek adományozták a város kulcsait amikor nászútját itt töltötte, ennek köszönhetően került be Hurghada neve sok színes magazinba a világ minden táján. Századokon át itt az egyetlen megélhetési lehetőséget a halászat adta. Az arab férfiak a szárított halat egészen Jordániáig, vagy a Sinai-félszigetre szállították. Napjainkban az a remény él, hogy a búvárturizmus megmentheti ezt a kis szeletét a "régi világnak", mielőtt még olyan sorsra jut, mint sok más tenger a nagyvilágban. Bár a turizmushoz fűződő elvárások nagyok, az egyiptomi hivatalos szerv egy olyan hegyhez hasonlítható, ami be nem váltott ígéretekből áll, és ami így képes bármilyen fejlesztést lelassítani. Talán éppen emiatt fog egy kicsit tovább megmaradni eredeti állapotában a víz alatti élővilág.
Az egyiptomi Vörös-tengerben tapasztalható 60 méteres látótávolság inkább szokásos, mint különleges. Barátságos, sokszínű halsereg üdvözli a buborékot eresztő turistát, aki korallbirodalmukba érkezik, ami szinte a zavartalan vízfelszínig ér. A sznorkelezők számára a hely egy igazi paradicsom, és az úszás a sekély zátonyon igazi felfrissülés a forró tengerpart után. A legközelebbi zátonyok és szigetek nagyjából 40 percnyi hajóútra vannak, a lakatlan szigeteken csak néhány katonai őrhelyet találni.
Az írás a következõ lapon folytatódik!
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Horvátország
