»» ««

Tovább dolgoznak a búvárrégészek

Magyarország
2007. augusztus 16.
2/3. oldal

Állítsátok meg a kincsvadászokat!

A nemzetközi és a hazai médiában időről időre felbukkan a hír kincses hajókról és az őket felfedező, és kitermelésükből hatalmas profitra szert tevő társaságokról. Újabban magyarok is csatlakoznak ehhez a "klubhoz". Bizonyára sokak fantáziáját megmozgatják ezek a történetek: elsüllyedt kincs utáni kutatás, a felfedezés és a fáradozás gazdag jutalma - kaland és pénz. Sajnos a média nem mindig következetesen és pontosan adja vissza a valóságot, így aztán az információ torzul, ha éppen nem teljesen hamis. A mai napig nem érkezett hír arról, hogy kik voltak a Spanyolországban elfogott magyar "kalózok", akik víz alatti régészeti lelőhelyeket fosztogattak, nem tudjuk azt sem, mi lett velük a letartóztatásuk után (pedig az elrettentő ítélet híre bizonyára visszatartó erejű lenne).

Írásunkat egy a BBC honlapján nemrég felbukkant hír ösztönözte: a spanyol nemzetőrség elfogta az Odyssey Marine Exploration hajóját, miután az elhagyta Gibraltár vizeit. A vád az, hogy a hajó a spanyol kulturális örökség eltulajdonítására készült. Az előzmények sokak számára ismertek: az Odyssey májusban bejelentette, hogy 500 millió dollár értékű kincsre bukkantak "valahol az Atlanti Óceán nemzetközi vizein". Akkor jelentették be azt is, hogy Gibraltár térségében meg szeretnék találni a HMS Sussex roncsát. A történet pikantériája, hogy egy hazai bulvárlapban megjelent cikkben egy hazai kincsvadász cég vezetője úgy nyilatkozott, hogy jó viszonyban és közvetlen kapcsolatban állnak az akkor a média által éppen felkapott, ma pedig bűnözőként kezelt amerikai céggel.

Nézzük a történetet egy régész szemével! Először is tisztáznunk kell az alapokat: ki a régész, mi az a kulturális (régészeti) örökség, mit jelent a víz alatti régészeti kutatás.

Régészeket 5 éves képzéssel, akkreditált (a hivatalos minősítési rendszernek megfelelő) felsőoktatási intézményben képezhetnek. Tehát csak az nevezheti magát régésznek, illetve jogosult a szakma gyakorlására, aki ennek a kritériumnak megfelelt. Hazánkban (sok más "fejlődő" országhoz hasonlóan) nincs víz alatti régészeti specializáció az egyetemeken. Ezért az a régész tekinthető víz alatti régészeti specialistának, aki ilyen témában írta szakdolgozatát, szerezte meg doktori fokozatát. A már végzett régészek is kiképezhetik magukat víz alatti kutatónak, ha részt vesznek ilyen típusú kutatásban, illetve ezzel párhuzamosan a sajátos metodika és szakirodalom ismeretét tudományos munkásságukkal is bizonyítják (pl. szakmai cikkek, konferenciák). Magyarul minden víz alatti régész elsősorban régész, de nem minden régész lehet víz alatti régész (ez ugyanis nem önjelöléssel működik)!
A fogalom tisztázása azért is fontos, mert nemrégiben az egyik búvároktatási rendszer egy kincskereső csoporttal együttműködve víz alatti régész kurzust hirdetett, amely keretében néhány nap alatt, pár tízezer forintért bárki víz alatti régész kártyát kap. Ne legyenek senkinek illúziói, hasonló minősítést számos oktatási rendszerben létezik, de egyik sem jogosít fel a régész szakma gyakorlására! A búvárok a világra nyitott, érdeklődő emberek, ezért érthető, hogy szeretnének megismerkedni a víz alatti régészet világával. Ezek a tanfolyamok erre jók, de semmi másra nem valók, nem adnak iskolai végzettséget, szakképzést. Mint a búvároktatás más területén is, ebben az esetben is sok múlik az oktató képzettségén (ezért nem árt azt ellenőrizni, mielőtt fizetünk).

A régészeti örökség a kulturális örökségünk részét képezi, meghatározásával, kezelésével jogszabályok, nemzetközi konvenciók és szakmai irányelvek, írott és íratlan szabályok foglalkoznak. Régészeti örökség alatt nem csak magukat a tárgyakat értjük, hanem azt az összefüggést is (pl. lelőhely, régészeti jelenség - esetünkben hajóroncs) amelyben a tárgyak megtalálhatóak. A régészettudomány a tárgyakon és azok összefüggésein keresztül látja a múltat, ezen adatok alapján következtet eseményekre, folyamatokra. Hazánkban, mint minden civilizált országban, a régészeti örökséget a törvény védi, régészeti tevékenységet csak olyan régész végezhet, aki jogviszonyban áll valamely feltárásra jogosult intézménnyel. A jogszabályok, és nemzetközi egyezmények szellemében a régészeti örökséget lehetőleg sértetlenül kell továbbadni a jövő generációi számára, tehát a feltárás nem cél, hanem egy lehetőség, amelyet meg kell indokolni. A régészeti kutatás során ugyanis a lelőhely eredeti állapota megváltozik, ezért a gondos dokumentálás kulcsfontosságú.

Az írás a következő lapon folytatódik!


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.

Merülőhelyek

Coriolanus wreck

Croatia (Hrvatska)

1/2 db alapján:átlagosan érdekes(átlag: 3.5) nehéz körülmények
max: 27m, látótáv: 0-4m , áramlás

speedboat-os megközelítésroncs merüléshomokos élőhelyjelentős halraj nyílt vízben

Búvárbazár

Mares Trilastic 5-4-3 Lady 6-os

Ár: 35.000 Ft.

Látogasd meg angol nyelvű oldalunkat, lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.


Powered by babelrabbit engine © 2004-2019 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Adatkezelés