A cetcápák (Rhincodon typus) rejtélyes állatok: a szaporodásukról és a táplálkozásukról is viszonylag keveset tudnak a kutatók, sőt, az ez utóbbival foglalkozó, frissen megjelent kutatás vezető szerzője szerint voltaképpen semmi sem különösebben világos a faj tagjaival kapcsolatban. Mark Meekan, az Ausztrál Tengertudományi Intézet halbiológusa szerint a legutóbbi kutatása után azért valamivel csökkent a halakat körülvevő homály: kiderült, hogy az a rengeteg lenyelt alga, amiről eddig azt hitték, hogy csak áthalad az állaton, fontos táplálékforrás a számára.

A cetcápák a legnagyobb ismert halak a Földön, bár arról vannak még viták, hogy mekkora lehetett a legnagyobb megfigyelt példány. A legnagyobb példány, amelynek a méretét tudományosan is igazolták, 18,8 méter hosszú volt, de érkeztek beszámolók ennél nagyobb, 22 méteres példányokról is – ezeket azonban nem fogadják el hitelesnek. Az állat mérete már csak azért is fontos, mert mint Meekan is rámutatott, a szárazföldi evolúcióban a legnagyobb termetű állatok növényevők voltak, mindeddig viszont úgy tűnt, hogy a tengerben ez másként alakult: ott az igazi nagypályások apró halakkal, krillel és rákokkal táplálkoznak.

Ez azoknál a fajoknál, amelyek jellemzően a parttól távol táplálkoznak, nem is okozott túl sok problémát, azoknál viszont, amelyek a part közelében maradnak, elkerülhetetlen, hogy algamezőkkel találkozzanak. A kutatók azt vizsgálták, hogy hogyan birkózik meg a mérhetetlen mennyiségű lenyelt algával a cetcápa, és arra jutottak, hogy legalábbis egy részét megemészti.

Andy Revill, a tanulmány társszerzője szerint teljesen természetes, hogy a cetcápához hasonló halak mindent lenyelnek, amivel találkoznak, de azt nehéz pontosan megmondani, hogy ebből mi távozik érintetlenül a hal túlfelén, és miből nyer energiát. Ez a kényszerű mindenevőség persze kockázatokkal is jár: az ugyan kiderült, hogy a lenyelt alga hasznosul, de ez felveti azt a kérdést is, hogy hogyan lehetne megóvni az állatokat a szemét és a műanyag elfogyasztásától, amit viszont biztos nem képesek feldolgozni.

Meekan szerint a cetcápák az eddigi kutatások alapján az elfogyasztott műanyag egy részét képesek a normál üzemmód részét képező ürítés során eltávolítani a szervezetükből, azt viszont egyelőre nem tudják, hogy mennyi mikro- és makroműanyag marad meg a halak szervezetében.

Ez már csak azért is fontos kérdés, mert a cápa képes ugyan kihányni a számára emészthetetlen táplálékot, ez azonban elég megterhelő, és evolúciós szempontból sem tűnik sikeres ötletnek, ha egy állat az élete egy jó részét hányással tölti. Épp ez az egyik oka annak, hogy a kutatók éppen a cetcápa táplálkozásával kezdtek foglalkozni: életszerűtlen lett volna azt feltételezni, hogy a rengeteg elfogyasztott algát a cetcápák egyszerűen kihányják.

A kutatók szerint könnyen lehet, hogy a cetcápák nincsenek egyedül az algaemésztő tudományukkal: feltételezhető, hogy más part menti fajok, így a manták, az óriáscápák és talán egyes sziláscetek is képesek hasznosítani az algát.

[ qubit.hu ]