Tízezer év az óceánok mélyén
A búvárkodásrólA víz alatti világ felfedezésének úttörőiről szól a most ismertetett, sok éve megjelent kötet.
A szerző, a francia Jean-Albert Foex sok éven át dolgozott hivatásos búvárként, ám ebben a könyvben nem a saját kalandjairól ír. A fő vezérvonal az, hogyan próbálta meghódítani az ember a mindig is rejtélyesnek és félelmetesnek számító, ám nagyon izgalmas víz alatti világot. Az út igencsak hosszú és rögös volt, hiszen már ahhoz is évezredek kellettek, hogy a legmerészebb hajósok mai szemmel primitívnek tűnő bárkáikkal elszakadjanak a partoktól, és nagy utakat tegyenek meg az óceánokon. A víz alatti világ pedig egészen a legutóbbi időkig teljesen felfedezetlen volt, hiszen a búvárok csak pár évtizede mozoghatnak saját légzőkészülékükkel viszonylagosan szabadon a mélyben és a tengeralattjárók sem tekinthetnek vissza hosszú múltra. Az ráadásul még ma is igaz, hogy elsősorban a felszínhez közeli részeken kalandozik az ember, a nagy mélységek világa jórészt felfedezetlen.A könyvben ezek után nem meglepő módon például ősi legendákat próbál a mai (pontosabban a pár évtizeddel ezelőtti) ember tudásával felvértezve magyarázni a szerző. Így szóba kerül Atlantisz sorsa vagy a Vörös-tenger kettéválasztása. A víz alá merészkedő emberekre is vonatkoznak antik leírások, ezeket a történeteket regényes formába öntve tárja elénk a könyv. Mint az élet sok más területén, itt is a háborúzás jelentett fontos hajtóerőt a felfedezők számára. (A búvárok korai, primitív segédeszközökkel végrehajtott akcióiról szóló fejezetek voltak azok, amelyek e sorok íróját is a Zotmund-legenda átgondolására sarkallták.) A tengeralattjárók történetével is megismerkedhet az olvasó, amelyek katonai jelentőségére szintén gyorsan fény derült.
Fejezetek következnek még a víz alatti régészetről, a búvártechnika fejlődéséről, a tenger felfedezésének jogi kérdéseiről is. Végül pedig egy utópisztikus beszámoló zárja le a kötetet, a szerző elképzeléseit fogalmazza meg a jövő víz alatti munkavégzéséről. Itt érdemes megállni egy pillanatra. A hatvanas években óriási volt a lelkesedés, amikor a tenger erőforrásainak kiaknázása került szóba. Sokan hittek benne, hogy megjelennek az "akvanauták", rengeteg ember költözik a víz alá, ott lakva, majd búvárfelszerelésben napi nyolc órán át ott dolgozva élik az életüket. Nyilván bíztak a technika ugrásszerű fejlődésében és a tenger kimeríthetetlenségében is a korabeli szakemberek, ám a valóság kicsit máshogy alakult, így ma talán megmosolyogtató a víz alatti település aprólékos bemutatása. Mégis, ezeknek az embereknek az elszánt ragaszkodása az ismeretlen meghódításához tette ma lehetővé azt, hogy mi sportbúvárként merülhetünk. Ha nem is a tenger alatti munkahelyek vonzanak tízezreket a víz alá, azért így is kialakult egy dollármilliárdos búvárüzletág a turizmusban. Ez viszont már egy másik történet- talán egy újabb tízezer éves sztori kezdete.
GR
Tízezer év az óceánok mélyén
Jean-Albert Foex
Világjárók sorozat
(átlag: 3.9) átlagos nehézségű 
Sopron
