Az Atlanti-óceán

2/3. oldal

Az Atlanti-óceán melléktengerei

Albumhoz klikk a képre.

Az összes óceáni medence közül az Atlanti-óceánt tekinthetjük a leginkább tagoltnak. Ezt jól illusztrálják a kiterjedt perem- és melléktengerek. A medence északi területén a Labrador, a Grönland, a Norvég, a Barents, a Laptyev és az Észak-szibériai-tenger példázzák a perem, míg a Mexikói-öböl, a Karib, valamint az Északi és a Földközi-tenger pedig a melléktengereket. A melléktengerek között a legtagoltabb felépítéssel az Északi és a Földközi-tenger rendelkezik. Az előbbi beltengerét alkotja a Balti, az utóbbiét a Fekete-tenger. A melléktengerek között a mediterrán medence rendelkezik a legnagyobb területi kiterjedéssel. A Földközi-tenger felszíne 2.966.000 négyzetkilométer, a második legnagyobb Karib-tengeré pedig 2.640.000 négyzetkilométert tesz ki. A melléktengerek között jelentős méretűnek számít a Mexikói-öböl is, a maga 1.543.000 négyzetkilométernyi területével, amellyel szemben az Északi-tenger mindössze 575.000 négyzetkilométer vízfelületet mondhat a magáénak. Az Atlanti-óceán déli medencéje már sokkal kevésbé tagolt. Az atlanti-antarktiszi régió egyetlen nagyobb perem-tengerét a Weddel-tenger alkotja.

Az Atlanti-óceán áramlási rendszere

Az Atlanti-óceán vízkörzési rendszerét a medence már előzőekben bemutatott nagyfokú északi, illetve déli nyitottsága alakítja. Az Antarktiszt övező cirkumpoláris áramlási rendszerből, az igen hideg déli-sarki vizek egy jelentős tömegét a Benguela-áramlat észak-keleti irányba, az Afrikai kontinens felé hömpölyögteti. A hideg Benguela-áramlat végigkúszik a nyugat-afrikai partvidék mentén, fel egészen a Guineai-öbölig. Itt nyugati irányba fordulva összekeveredik az Egyenlítői-áramlat meleg, trópusi felszíni víztömegével. A Benguela-áramlat hűvös vize Délnyugat-Afrikában száraz, leszálló légtömegeket indikál. (Ennek hatására sivatagos terület például a namíbiai partvidék.) A Benguela-áramlatnak köszönhető, hogy még Nyugat-Afrika egyenlítői övezetében is hideg a víz a zátonyépítő kőkorallok megtelepedéséhez. Az Egyenlítői-áramlat Brazília partvidékét elérve felmelegszik, és itt délre fordulva, mint a Brazil-áramlat szállítja vissza -a Falkland-áramlat közbekapcsolódásával- ezt a hatalmas víztömeget az antarktiszi régióba.

Az Atlanti-óceán északi területén alakult ki a Föld legmarkánsabb áramlási rendszere, a Golf-áramlat. A Golf-áramlat víztömege a Mexikói-öböl és a Karib-tenger térségéből a Floridai-félsziget és a Bahamák között ömlik ki a nyílt óceán térségébe. Itt, észak felé haladva, meleg vizével kiegyenlített, enyhe óceáni éghajlatot hoz létre az észak-amerikai partvidék magasabban fekvő szélességi körein is.

A világtenger nagy áramlatai közül a Golf-áramlás mozgatja a legnagyobb víztömegeket. A víz intenzív mozgását bizonyítja, hogy egyes térségekben a Golf-áramlat eléri a 8 km/h sebességet! Grönland alatt a Golf-áramlat ellaposodva terül szét az óceánon, de egy jól követhető markáns ága, amelyet Észak-atlanti áramlásnak hívunk, Skandináviát is érintve fordul észak felé, hogy lehűlve végleg beleolvadjon az arktikus vizekbe. Mivel az észak-nyugat Európát elérő áramlat vize még mindig meleg, Nyugat-Európa viszonylag enyhe, kiegyenlített éghajlata ennek az áramlási rendszernek köszönhető. A Nyugat Európa partjai előtt északról déli irányba haladó, hűvös vizet szállító Portugál-áramlat éghajlattani hatása, -szemben a Golf-áramlattal-, már nem számottevő. Az óramutató járásával megegyező irányba mozgó észak-atlanti áramlási rendszer ágai között, helyenként úgyszólván mozdulatlan vízterületek alakulnak ki. Erre klasszikus példa a Bermudák térségében található Saragasso-tenger. Egészen sajátságos áramlási viszonyok keletkeznek a Gibraltári-szoros térségében, ahol a Földközi-tenger kifelé áramló meleg, erősen sós vize keveredik a hűvös atlanti víztömegekkel. (A mediterrán medence áramlási rendszeréről a Földközi-tengerről szóló külön írásunkban fogunk megemlékezni.)

Az írás a következő lapon folytatódik!

5. shark		2010 már 04. 13:31

Számos tengeri élőlény vándorol az áramlatok segítségével. Hogy a kedvenc állatcsoportomnál maradjak,például a Golf-áramlatot használják transzatlanti migrációjukhoz a kékcápák. A Golf-áramlattal utazik a röviduszonyú makó is, egészen azokig az északi területekig, ahol a víz hőmérséklete 16 C fokra csökken. De a Golf-áramlatnak köszönhető, hogy a kalsszikus trópusi cápafajnak tekinthető tigriscápa nyári időszakban egészen New York magasságáig felhatol. Valódi áramlatutazó a csigák világán belül szokatlan, nyílt-tengeri, pelágikus életmódot folytató vitorlás csiga, vagy például a "papír-nautilusznak" is nevezett hajóspolip.
Előzménye: 'pygmy' (4)
4. pygmy		2010 már 04. 13:06

köszi. ööö, a másik kérdés, hogy van-e olyan faj, ami abszolut kihasználja az áramlások adta lehetőséget pl. utazásra, táplálékszerzésre, szaporodási helyre úszkálás... még konkrétabban: van-e pl. Golf-áramlatnak rendszeres potyautasa?
Előzménye: 'shark' (3)
3. shark		2010 már 04. 12:41

A Saragasso-tenger egyáltalán nem döglött víz, lényegében egy olyan nyílt-tengeri, óceáni terület, amely a Golf-áramlat "szélárnyékában" fekszik. A terület a nevét a barnaalgákhoz sorolható Saragassum moszatról kapta, amely itt kiterjedt felszíni mezőket alkot. Az úszó, lebegő hínármező különleges élővilággal rendelkezik. Vannak köztük olyan fajok, pl. egy, az Antennaridae családhoz tartozó békahal féle, amely csak itt fordul elő. Az úszó moszat-erdő kitűnő búlóhelyet biztosít a rajhalak, illetve halivadékok számára. A Saragassum-mezőket, a bőséges zsákmány miatt, gyakran felkeresik pl. a nyílt-tengeri kékcápák is. A nyílt-óceáni merülés egyébként semmihez sem hasonlítható élmény, nagy kár, hogy csak alig egy-két helyen nyílik rá lehetőség. Egyszer az Atlantin volt szerencsém ilyent ípusú merülésen részt venni, kékcápák, röviduszonyú makó, pilóta illetve hosszúszárnyú bálnák alkották a "terítéket". Sajnos, a Saraggasot eddig még nem sikerült becserkésznem.
Előzménye: 'pygmy' (1)
2. Thomasbuvar		2010 már 04. 09:33

Egyediségét talán jellemzi, hogy a magyarországi vizekben is őshonos (sokan ezt nem is tudják) angolna, néhány év édesvizi élet után, nem túl rövid vándorútra indul és visszatér a Sargasso-tengerbe, mivel az angolnák ott, és csak ott ívnak. A kikelt ivadékok pedig újra megindulnak a szárazföldek felé, felúsznak a folyókon, patakokon, ha kell, közlekednek a harmatos réteken is és benépesítik Európa tavait. Persze ez a vándorlás is eltart pár évig... :)
Előzménye: 'pygmy' (1)
1. pygmy		2010 már 04. 09:01

arra lennék kíváncsi, az olyan mozdulatlan vízterületeken, mint pl. a Saragasso-tenger, milyen élővilág telepszik meg? mennyire egyedi? mennyire változatos? az, hogy mozdulatlan, ugye nem jelenti azt, hogy ez "döglött" víz?

Az Atlanti-óceán

Merülőhelyek

Arinaga, El Cabron

Eurodive Búváriskola