474 merülés után jutottam el a dahabi Kanyon átúszásához amit itt a divecenter-en legutóbb két éve is éppen én említettem. Most is a Lighthouse DC szervezte a búvártúránkat.

A parton nagy a nyüzsgés mert egymás után 5 csapat is a mélység felderítésére készül. Twin set, stage és rebreather készülékek sorakoznak egymás mellett.
A mi négyfős társaságunk fele még csak Extended Range Diver vagyis kiterjesztett mélymerülésű búvár így dupla, levegős és 1 EAN50 stage palackkal merültünk.

Az élmény hatalmas ahogy a Kanyonban a homokos aljzatot felváltja a szikla és a lefelé egyre szűkülő " résekben" merül, bújkál az ember. A fény árad szemben velünk délelőtt amikor az a Kanyon alsó végén lévő " kamra " homlokzata alatti " ablakon" kiúszunk a nyílt tenger felé.
Itt kívül cseh technikai búvárok várják össze társaikat és mennek tovább (lejjebb) a Neptun barlang felé.

Nekünk most " csak" a Kanyon belül-kívül volt a cél. A külső részen emelkedve kémleljük a még így is elég komor földrepedést. Ahogy közeledünk a felső bejárathoz már lámpa nélkül is gyönyörű szép színes minden és a halacskák is előkerülnek.

Mire legközelebb megyünk már mindenki ki lesz képezve a hélium használatára is és akkor még nagyobb biztonsággal merülhetünk a vízbe.

A régebbi 2003-as orosz térkép szép és jó de 54 m-en jelöli az alsó kijáratot ami "csak" 50 m mert a Kanyon kamra padlója 52 m és onnan már fölfele kell úszni az "ablakhoz" . Kerestem picit újabb német rajzokat .

A Lighthouse DC szervezésében voltunk éjszakai merülésen a Kanyonban. Már a lagúnából kifelé találkoztunk tűzhalakkal és gömbhalakkal is. A bejáratnál egy másik búvárcsoport éppen kifelé tartott így kicsit várakoznunk kellett fogyasztva a drága levegőt. Végül bejutottunk és csodás látványban volt részünk a színes falak olyan benyomást keltettek mintha az ősember barlangjában lennénk. Gyorsan lejutottunk a tervezett 30m-re ahol egy csodás bordó kőhal-skorpióhal pislogott ránk. Nem követtük tovább az aljzatot hanem a " kéményen " felúszva tértünk vissza a " szabad " vízben a bejárathoz és onnan úsztunk ki a lagúnához. Még pár tűzhal és egy fehér muréna látványa növelte az élményt. A 3 bar fölötti nitrogén parciális nyomás ilyen zártnak tekinthető térben már okoz egy kis narkózist még a meleg vízben is. Ez persze hamar elszállt ahogy felúsztunk a sekélyebb vízbe. Mindenkinek csak ajánlani tudom az éjszakai Kanyont.

Jobbra a korallkertet néztük végig. Kifele a lagúnában zöld színű kőhal, illetve egy devil scorpion fish:) Polip. Lepényhalak, murénák.

Szokásos kanyon merülés, leereszkedéssel a hasadékba. Baltahalak a barlangban. Polip. Skorpióhalak. Kifele a lagúnában előbb egy, majd két tengeri moly állja utunkat.

A szokásos úton alulról úsztunk be, nagy élmény a navigálás a réseken át. 30 méteren fotózás a Kanyonban ülve. A kijövetel után megcsodáltuk a felfelé haladó buboréksort, amit az utánunk jövők gyarapítottak. Rövid teknősrandevú után lepényhal, kis muréna. Red Sea Walker!

Mindjárt bemenetelkor néhány tintahallal találtuk magunkat szemben. Aztán egy óriási sünhal jött oda hozzánk...
A kanyon egy része már le van zárva, ugyanis az üveghalak kiköltöztek a nagy forgalom miatt. Így csak leereszkedtünk és a legközelebbi kijáraton feljöttünk. Rengeteg és sokféle tűzhalat láttunk. Kifele jövet ismét üdvözölt a sünhal, egész a partig kisért...

Csodás természeti képződmény a kanyon, megérne több merülést is (a kanyon jobb- és baloldala). Halrajok, a beltozatban rengeteg tűzhal, kint bőröndhalak.

Ketten merültünk egy guide vezetésével, aki nem a szokásos utat választotta a Canyon-ig. A kis öbölből kijövet nem egyenesen a kanyon felé vettük az irányt, hanem kis mélységben a fal mellett úsztunk a hasadék magasságáig. Sok levegőt spróroltunk meg igy, és a fal is szép volt. Aztán le a kanyonhoz, de nem a szokásos bemenetellel, mert mi ott mentünk be, ahol mások és máskor ki. Szóval a szűk bejáraton és üregen keresztül jutottunk le a kanyonba cc. 30 méteres mélységbe. Itt gyors nyomásellenőrzés, de mivel piszok jól álltunk, nem jöttünk fel, hanem továbbfolytattuk a merülést az összeszűkülő kanyonban! Egészen 35-ig lesüllyedtünk, miközben bújkáltunk a szűk hasadékban, számtalanszor nekikoccantva a palackot a falnak. Egy roppant keskeny kürtőn préseltük fel magunkat a kanyon felszinére kb. 35 méteren, majd továbbúsztunk a letörés mellett és egy hatalmas és időben hosszú kanyart leirva jutottunk vissza a sekély öböl bejáratához. Muréna figyelt a letörésen. A legjobb Canyon merülésünk volt ez az útvonal, mindenkinek ajánlom, aki birja szuflával:)

Klasszikus út a Canyon-ig, lesüllyedés 30-ig a hasadékban, majd fel az üregen keresztül. Itt a szokás üveghalraj várt bennünket. A kanyonig meg vissza számtalan böröndhal. A kanyon felett buborékfüggöny, a kanyonban merülő búvároknak köszönhetően.

Aznap már a második ezen a helyen, de most a kis lagúnából kijövet jobbra fordultunk és a sekéylebb részen szétnéztünk a korallkertben. Érdekes, de a kanyon jobb!

Rutinos kanyonmerülő lettem. A beereszkedés még mindig izgalmas. Üveghalak a hasadékban, pufferhalak az oda s visszaúton.

AOWD-Drift. Első igazi merülésem a kanyonban, kicsi para az alján és a szűk hasadékon tröténő kiúszásnál. Üveghalal figyelnek a szűk kijárat előtt jobbra. Brutál áramlás a kijövetelnél, enyhe görcs a lábban:)

Csak a kanyon fölé úsztunk, még nem volt jogsim beleereszkedni. Nagyon klassz volt így is elsőre, irígykedve néztem a többieket, akiket elnyelt a mélység, a hasadék. A buborékfüggöny lenyűgöző, ami a kanyonból árad...Rengeteg bőröndhal!

Dzsipes merülés a préri közepén. WC a hegy tetején. Hasadék a víz alatt, kicsit beúsztunk de a 30m-es limit miatt visszafordulás. Bommie a tetején, összességében elég gyenge.