Éjszakai merülés.
Szlalomoztunk a tűzkorallal ellepett sziklapillérek között: mintha csipkés katedrálisban úsztunk volna. Egy szegény arábiai doktorhal annyira megrémült felriadván, hogy szó szerint fejjel ment a falnak. Nagyon sok alvó papagájhalat láttunk, egy színes hosszúorrú még menedékhelyet se keresett magának, a fövenyen aludt, álcázószíneibe öltözve. A falban életem legnagyobb és legszínesebb papagájhala aludt másodmagával (Scarus gibbus volt - kétszer is arra jártunk, de nem zavartatta magát). Olyan volt, mint egy hatalmas zöldeskék ékkő, nem tudom, hogy sikerült beszuszakolnia magát abba a kis járatba. Az orra előtt, a fövenyen, mintha testőrei lettek volna, két pulykahal (Pterois miles) lebegett - nem vadásztak, őrizték a papagájhal álmát. Kétszer is láttunk igen fürge, barna angolnára emlékeztető halakat, amelyek villámgyorsan eltűntek üregeikben a fényre - valószínűleg Brotula multibarbata-k lehettek. Trombitahalak a homokon, alvó álarcos gömbhalacskák, vérfoltos mókushal (Neoniphon sammara) és szép kék kardinálishalacskák (Apogon annularis). Szemmagasságban egy hosszútüskéjű tengeri sün (Diadema setosum): érdekes csövecskét bocsátott ki, amelyet mozgatott. Egy másik ilyen sün a homokon gyalogolt, és védelmét kihasználva egy iciri-piciri szépiácska (Sepia prashadi) mutatta fel karocskáit fenyegetően felénk. Anemónás remeterák (Dardanus tinctor) is bajt akart vívni velünk. Klassz merülés volt!

Éjszakai merülés. Az öböl parti szakasza rendkívül szemetes, ami főleg egy öko-tábor parti vizeiben nagyon zavaró.
Sok trombitahalat láttunk - nem tudtam, hogy ezek is képesek változtatni a színüket (egyesek csíkos pizsamát viseltek, de elsápadtak lámpáink fényére). Egyszerre két krokodilhal a homokban, az egyik jó nagy; egy naaaagy sárgafoltos tüskés gömbhal aludt szegény, farokkal felénk (Cyclichthys spilostylus), láttunk egy kis pöttyös angolnát, ami mérgeskígyónak álcázza magát (Myrichthys maculosus).
Végül csillagokat is hányt a tenger (volt egy kis biolumineszcencia).