A pluszt az első merüléshez képest a homár és egy hatalmas tarisznyarák jelentette. Mivel jobban alkalmazkodtam a körülményekhez, jobban is élveztem. Az élővilág más volt, mint amit a Földközi-tengeren vagy a Vörösön megszoktam.

A látótávolság nem érte el a 10 métert, nagyjából 5-6 lehetett. A merülésre kisebb búvárhajóval mentünk, a hideg miatt természetesen mindenki szárazruhában merült. A merülés árában nem volt benne a vezetés, a kapitány csak eligazítást tartott.
Itt északon a víz zöldebb, sötétebb, az aljzaton nagy salátalevél-szerű növények voltak, és sok kagyló, tengeri csillag (ezek mindenféle színben).