Szegényes volt és a délutáni fények sem voltak kedvezőek. Még újoncként sem volt túl szórakoztató.
Álarcos gömbhal, mókushalak.

Délelőtt az első merülés, a fényviszonyok rendben. Kicsit lepusztult a hely, nagy öbölből ki, jobbra a fal mellett, majd kis öbölbe be. Eddig semmi különös.
A szlovák csapattól és guide-tól lemaradva itt sokat matattunk, és megérte. Hirtelen egy hatalmas angyalhal csapat érkezett és mint az angol focidrukkerek egy kupameccs után, iszonyat nagy randalirozásba kezdtek. Törtek, zúztak, csipkedték a korallokat, szinte fortyogott a viz körülöttük!
Csak bámultuk őket meredten:)
A merülés után, immár a fedélzetről néhány jópofa delfint szemlélhettünk meg.

Két féle bohóchal. Karácsonfa féreg agykoralon. Nagy raj fehér kék pöttyös hal. Egy nagy puffer hal. Két nagy trevally. A kinti korallkert nekem nagyon bejön még mindig.

Hangzatos név mögött elég unalmas, gyenge hely van. Az öböl halott, utána 2 méteres vízben az öböl végéből kiúszás a külső részre. Itt két, korallokból rakott nyíl mutatja, hogy hol lehet visszajutni az öbölbe.
A külső részen nem túl dús élővilág, én végigunatkoztam a merülést.

A külső oldalon szépek a korallok. Sügérek.

Az öböl végében lévő halott korall falon átúszva a külső részben kellemes kemény koralkert. Puffer hal, trombita hal és egy kék pöttyös rája. A korallok kívül szépek voltak. Szeretem ezt a helyet.