Merülőhely adatbázis listázás

Sajnálatos közlemény a "zöld tó" osztrák kezelőjének honlapjáról: a búvárkodást, snorkelezést és úszást megtiltották a tavon - természetvédelmi okokra hivatkozva!
A közlemény: www.tragoess-gruenersee.at/

Nagyon nagy szerencsénk volt az időjárással,szép napsütéses időben tudtunk merülni,a hosszú tél miatt azt mondták a helyiek,hogy június végéig fog emelkedni a vízszint,a híd egyelőre olyan 2 méteres vízben van.Csodálatos volt az egész tó,mindenkinek csak ajánlani tudom! Ahogy elindultok vissza a faluba a központban van egy nagyon jó étterem is, egy két fős tálat hárman sem bírtunk megenni annyi kaját adtak! :)

Teljesen mindegy hogy 3m vagy 8m a vízállás ezt látni kell mindenképp . Csodálatos a környék és a víz elképesztően tiszta. 26-28 fok volt kint a víz pedig 6 fok. Rengeteg Pisztráng van a vízbe. Ebből a májusi túrából nálunk már hagyomány lesz május közepén mi megyünk újra :-) !

8 méteres vízállásnál voltunk kinn. A búvár napijegy még mindig 8 euró.Bár itthon kánikula volt ,kinn csak 20 fok körül és esőre hajló. Vasárnap lévén rengeteg búvár 11 körül, 2 óra felé már félig üres parkoló. A látótáv nem volt kimagasló, a sok békaember és a borús idő miatt, de így is átlagon felüli. A vízhőfok 4-10! fok között volt.Legközelebb viszünk egy kordét, és megpróbálunk feljebb, szűzebb területeket megnézni.

Ismét jot merültünk bár a látotávólság kisebb volt a multkorinál...

A tó vizének a hümérséklete 5-9 fokig változott

A tó vizszintje most nem volt olyan nagyon jó....

De a merülés ismét jó volt :D

Elmentünk mi is hogy mégnézzük ezt a helyet.
Hát nagyon nagy élmény volt, merültünk is két 70 percesset. Igaz a végére márt kezdtünk fázni.

Érdemes elmenni és megnézni ezt a helyet is.

álatlános infok itt: www.tragoess-gruenersee.at/

Kihasználtuk a május végi lehetőséget egy merülésre. A merülés előtti este óriási eső volt a környéken, a látás szokás szerint több volt 30 méternél, de nem sokkal, ráadásul a felszín közeli vízréteg kicsit opálosabb is volt, nem lehetett igazán élvezni a fényjátékot. Volt szokás szerint pár pisztráng, de a hideg víz, a hosszabb úszkálás mindig megterhelő egy kicsit, ráadásul ezt ez alkalommal kamerával a kézben abszolváltam. Érdekes merülés volt mindenesetre.
Készült egy videó is:
www.youtube.com/watch?v=lEaPbkOdAXc

A víz nagyon hideg volt, de a látvány és a környezet miatt megéri. Kristálytiszta víz, körbe hatalmas hegyek, a tó körül sétára is van lehetőség. Látótávolság nagyon jó, pisztrángok

Kristálytiszta magashegyi tó, az olvadt hó tölti fel tavasszal, nyárra van hogy szinte teljesen kiszárad. Nagyon hideg a víz, de 40m feletti gyakorlatilag csapvíz tiszta látás. Pisztráng, szép környezet, elárasztott rét, utak stb.

A hideg vízben kicsit borzongató volt a merülés, és nyár végére már sekélyebb is volt a tó, a tetején algákkal. A látást így is 30-35 méterre saccolnám, szép élmény volt szokás szerint az itteni merülés.

Ehhez a tóhoz azért mentem el, mert azt olvastam róla, hideg, de csodálatos látvány. Nos, már a környezet is gyönyörű, a smaragzöld tavat óriási hegyek veszik körül. Osztrák búvárokhoz csatlakoztam, és bíztam benne, hogy nem lesz gond a hideg vízzel- csak nedvesruhám volt.
Végülis elég jól bírtam, és nagyon élveztem a merülést. A látótávolság nehezen megállapítható, 40 méterre saccolnám. Élővilágot pár pisztráng jelenti a kristálytiszta vízben, az aljzat pár pontján található fű pedig olyan rét, amit a hóolvadáskor a völgybe zúduló és azt feltöltött víz ellepett. Nagyon különös, nagyon szép élmény itt merülni, csak a hideg víz nehezíti a helyzetet, illetve alacsonyabb vízállásnál kicsit többet kell gyalogolni.

A Neufeldi tó nem okoz csalódást!
Meglepően jó látótávolság, kellemes kulturált környezet, jó kiszolgálással és néhány új látnivalóval.
Tekintélyes méretű pontyok, szép rajzolatú csuka. Az alja kissé hűvös volt a 3mm-es ruhában.
Élmény volt, nem beszélve az esti tó fesztiválról.
Jó program, ajánlom mindenkinek!

Sikerült egy kellemes, szeptemberi napot kifognunk. Inkább napos volt az idő, szél nélkül, sima felszínnel. A strand, pontosabban a pénztár már zárva volt, jobbára csak búvárok voltak a vízparton, ők sem sokan. A víz kellemes volt, csak 12m alatt kezdett hideg lenni. A merülés elején, még sekély 1m-es vízben mindjárt egy nagyobb pontyot láttunk, de sajnos nem várta meg a fotózást. Később több sügérrel találkoztunk, 10m alatt rákokkal is, de itt már nagyon leromlott a látás. Jó kis tavi merülés, jó időben, jó kondíciókkal, remek vasárnapi program lehet :)

Hétköznapi merülés a standdal szemközti bázisról, rajtunk kívül csak két búvár volt. Felszínen kellemes hőmérsékletű (25 )víz, tízen már hűvös. Rákok voltak ,de nagyobb halakkal nem találkoztunk.
Javaslom másnak is a hétköznap délutáni időszakot.

Szárazruhában is elég hideg volt a víz, de legalább merültünk. A látótáv lehet, hogy 10 méternél is nagyobb volt, viszont halat, rákot nem láttunk.

Meglepően jót merültünk, pedig nyár lévén nem vártunk sokan. De jó volt a látás, és a sok búvár ellenére nem is nagyon romlott le az. Csukákat láttunk, egészen közel tudtunk kerülni a nagy pontyokhoz, voltak a szokásos sügérek, rákok, elviccelődtünk a csöveknél, a trepiknél, szóval Neufeld kifejezetten szebbik arcát mutatta.
A hőfok inkább csak átlag: kb. 5-6 méterig 23 fokos volt, 13 méteren már csak 14.
Rövid videó:
www.youtube.com/watch?v=VEHy4J_Sru4

Hazafele Grüner-Seeről beugrottunk ide is egyett merülni.
A 6-8 fkos viz után egész kellemes volt az itt lévő 22 fokos (mélyebben 15) viz.
Nagy sok rákot láttunk az egyik nem nem meg csak az egyik olloja (nem miattam).
Ismét meggyözödhettünk róla hogy ez egy nagyon kulturált és szinvonalas merülőhely...
a belépö csak 2,60 euro volt mert délután 2 után értünk oda de egész napra sem több 4 euro valamennyinél...
www.taucher.net/tauchfuehrer_oesterreich/Tauchsport_Vienna_basis36.html

Szép időben, tiszta, csendes vízben merültünk, és sikeres AOWD vizsgát is tettem.
Kipróbáltuk az emelőballonozást, a sérült búvár mentését, tájolást, majd körbeúsztuk az akadályokat.
Nagy csukát, nagy pontyokat láttunk a víz sekélyebb részén, vizibiciklikölcsönző előtt.
A strand bejárata felőli oldalon egy bója körül kb. 1 méteres harcsa úszkált, amit 1-2 méterre meg lehetett közelíteni.
Sajnos a fotóim nem sikerültek valami jól.
A belépőjegy 8 Euro lett búvároknak, de egyszer-kétszer megéri megvenni.

Szeles időben mentünk, a bázis zárva volt, de egy telefonhívásunkra 10 perc múlva ott termett a bázis egyik alkalmazottja és már töltötte is a palackokat. Ideális gyakorló hely: csövek, platók különböző mélységekben. A bázis teljes kiszolgálást nyújt, kölönösen a melegvizes zuhanyozó "jött jól" a nem túl meleg időben. Pontyot és rákokat láttunk, a látás nem volt valami jó.

Szárazruha teszt merülés, part közelben kezdtünk, döbbenet jó látótávolság, kis sügérek, végén pontyok, láttunk legalább 15-ös pontyrajt is túrták az aljzatot.

Gyakorlómerülés a hőhatárig, a látás a platóktól távolabb nem olyan rossz, de igazi érdekesség nem került elő, csak pár rák, halacska.

Csak a hőhatár felett merültünk, ahol kellemes volt a víz. A látás a szokásosnál picit jobb volt, 4-5 méteres.

12L-es palackkal végigúsztuk a platform rendszert a rendőr szoborig. Tuci leszívta a palackot, de látott mindent. Új vízalatti cucc 2 kertitörpe a poseidon szobor előtt, mutogatós ff. és nagymellű nő törpe. Halak a platform alatt, rákok. Kijövetel után eső.

Kellemetlen, esős időt fogtunk ki, de a merülést ez nem befolyásolja, így hát beöltöztünk és elindultunk, a cél a tó másik oldalán levő Poszeidon szobor volt. Eddig ez volt az egyetlen dolog, amit még nem láttam a víz alatt levő tárgyak közül. Sikeresen el is jutottunk a szoborig, most már azt is láttam. Egyébként a merülés olyan volt, mint amilyen általában Neufelden lenni szokott, a látótávolság átlagos volt, csak a legmélyebb pont környékén - ahol a víz hőmérséklete is erősen lecsökkent - volt nagyon zavaros a víz. Ez nem teszi kellemessé az átúszást, igazság szerint a hideg víz, a nagyobb mélység, a rosszabb látótávolság miatt ez a szakasz nehéznek is mondható.

Kincskereső versenyt szervezett a bázis, ezért a parton ezer búvár és drasztikus látótávolság esés. Végigúsztuk a pályát a túlsó végéig, vasrácsos alagút, poszeidon és rendőrnő szobor, rengeteg rák a dombtetőn. Találtunk egy csónakroncsot.

A határhoz közeli tó ideális búvárgyakorló hely. A Lorenc bázis idényben mindig nyitva, idényen kívül telefonra odamennek. Van palacktöltés, felszerelésbérlés, teljes kiszolgálás. A tó rendezett, füves part, móló a könnyű beöltözéshez, büfé, melegvizes zuhanyzós WC, strand, a kisvárosban fagyizó, bolt, a fürdő előtt nagy parkoló.
A víz alatt kiépített kötélpálya, és mesterséges tárgyak a gyakorláshoz vagy a merülés élményének növelésére. Csövek, platók különböző mélységben, szobrok, csónakroncs, stb. mind-mind kötéllel jelölve.
Élővilág szezonban ritkán látható, tavasszal viszont nagy pontyrajok, süllők, sügérek, csuka. 2002-ben még tele volt a 15m-es plató alja rákokkal, azóta eltűntek. Legmélyebb pontja 21m , itt nagyon hideg a víz.

Novemberben, amikor már a levegő is csak 12 fokos volt, a víz sem volt melegebb. Ilyenkor a tónál már nem szednek belépőt, és mivel nem akartunk sokat cuccolni, a parkolóban öltöztünk, és teljes felszerelésben sétáltunk a vízig, vagy 300 métert. Soha többé! Hiába volt hideg, beleizzadtunk a neoprénbe, aztán meg irány a hideg víz. Viszont így a hőhatárt sem nagyon éreztük.
A stégeknél közel 5 méteres látás volt, ilyenkor már kevesen vannak, nem kavarják fel az aljzatot a búvárok. A víz alatt elég sok rákot, kisebb-nagyobb halat láthattunk, főleg a stégek környékén, alattuk fordultak elő nagy számban.

Osztrák búvárokhoz csatlakoztam, akik elég sokat úsztak, ami fárasztó volt, másrészt meg nem is túl sok dolgot láttam. Azért több halat láttam, mint vártam, és voltak rákok is. A látótávolság nem volt túl jó, maximum 3-4 méteres. A tó kiépítettsége viszont meglepően jó volt, ezért ezután az első neufeldi merülés után még többször visszatértem ide. A hűvös víz a 11 méteres hőhatár alatt vált igazán hideggé, ezért a merülés nagy részét ennél sekélyebb részben töltöttük, de nem a trepnik körül, hanem a pályától távolabb.

Szép fal, csak kis áramlás volt. Pygmy, a kékségben elúszott egy cápa, később egy teknőst is láttunk. Hajóúton visszafele delfinek a hajó mellett

Fal melletti merülés, sárga pygmy csikóhal, kékben cápa, teknős. A falon dús korallok, többféle bohóchal, hazafele úton delfinek.

Sas rája nem túl messze. napóleon, skorpióhal, menjangan úgy szép, ahogy van.

Menjangan egy apró sziget Bali észak-nyugati csücskén, közel Jávához. Pemuteranban elég sok bázis várja a látogatókat.
A szigetet napi kihajózással lehet megközeliteni merülés céljából. Ezt a helyi halászok lapos csónakjain tettük meg. Erős a szél, a hullámok gyakran becsapnak a csónakba, igy mindenki arra készüljön, hogy nagyon vizes lesz:) Napi két merülés, közte könnyű ebéd, és esetleg - ha a hely engedi - kiszállhatunk a szigetre pihenni, sétálni, templomot nézni.
A sziget aprócska, 6 jegyzett merülőhely van körülötte.
Az egyik a Coral Garden. Talán a legkommerszebb a hat merülőhely közül. Szép és egészséges korallok, rákocskák, csuda jópofa halak...fundive egy igazán ép korallkertnél.

Nem volt könnyű a merülés, erős szembeáramlás volt.
Mola Molára mentünk, azt mondták 20-30% esély volt rá és egyet sikerült lencse végre kapni.
Számomra nagy élmény volt :-)

Mola-molára mentünk, sajnos nagyon brutál szembeáramlás volt, kapaszkodtunk ahogy bírtunk. Mola-mola felbukkant egy rövid időre

Molamola expressnek hívtam csak, durva áramlás, lobogtunk a szélben és másztunk mert úszni nem lehetettt ellene. Két ilyen merülés volt egymás után, mola-mola mindkettőn volt, de rövid időre és nem jött fotózható közelbe. Azért láttuk, mocsok nagy.

Durva áramlás, mola-mola de nem jött közel, tengeri kigyó vagy azt utánozó angolna. Két merülésből mindkettőn mola, egy páros külön ment, nekik közel jött.

Crystal Bay a Mola Molák, azaz Oceanic Sunfish, vagyis a Holdhal (hogy miért hold nem tudom) miatt híres.
Éves vándorlásuk során július-augusztus tájékán csak idő kérdése,hogy találkozz velük. Gyakran 4-5 fős csapatokban.
A BIDP-sek mondták,hogy nagyon kicsi az esély,hogy most találkozzunk velük, de muszály volt megpróbálnom, sajnos hiába.
A hely mola mola nélkül is szép. A korallok gyönyörűek és teljesen mások,mint a vörösön. Rengeteg murénát, ribbon eel-t és 2 polipot is találtunk. A halak óriási csoportokban, teljesen aquarium feelingben nyomták.
Az áramlás ahogy mentünk kifelé és lefelé eléggé goromba lett. Kezdőknek ajánlott az öbölben maradni, csak akkor félő,hogy kimarad a mola mola élmény.

.....sajnos nekem is kimaradt:-(

A két napos tulambeni káprázatos merülések után jónak ígérkezett az Atlantis DC gyors hajóján a Manta Point megközelítése Nusda Penida mellett. Mindenkinek ajánlani tudom a francia Jerome klubját: www.atlantis-bali-diving.com
Gyönyörű felhőmentes napunk volt de a víz kellőképpen zavaros.
Nagyon vártam ezt a merülést mert mantát még nem láttam élőben.
Ez sajnos itt is elmaradt hiába utaztam ( egy irányban ) 12.000 km-et érte.
A briefingen elmondták, hogy "csak" 90% a valószínűség mert azért nincsenek kikötve az állatok.
Így is lett előbb 8 m-en majd 15m-en végül 23 m-en lévő teraszokon ( tisztító állomásokon ) szemlélődtünk a planktonos ( zavaros) vízben.
A kékpettyes ráják 6-8 fős csoportjai kárpótoltak a manták távol maradásáért.
A tengervíz még 10-20 m-en is mozgott s hol előre hol hátra húzott / tolt bennünket 2-3 métereket.
Én jól nevelt búvárként a giude nyomában tartottam magam várva a manták felbukkanását.
A többi merülőpár lemaradva jóval kevesebb uszonyozással követett bennünket.
A játék vége az lett, hogy a levegő 45 perc után 50 bar alá csökkent és fel kellett emelkedni. Fent a hajóban éppen annyi erőm maradt, hogy lerakjam a felszerelést és kibújjak a neoprén ruhából. Egy picit ledőltem az árnyékban és úgy keltettek fel az ebédhez.

Manta point, mint a neve is mutatja, merülésünk alkalmával2-3, 4-5 fős csapatban voltak. hatalmas élmény volt ekkora halakat ilyen közelről látni.
5-9 m között hullámoztunk....

Intró merülésnek induló, búvár szerelem első merülése! Erős hullámzásban érkeztünk, de a sziget tövében ahol a merülőhely található rendben volt minden. Csodálatos volt az élmény, mintha egy menetrend szerint közlekedő buszra vártunk volna kb a 3-4 perc elteltével megjelent az első manta aztán sorban a többi, nem is tudom mennyi. Hihetetlen eleganciával suhannak a vízben.

A merülés kezdetétől folyamatosan felbukkant valahol egy, vagy több manta :-) Nem úsztak iszonyú közel, de nagy élmény volt. A hely maga nem túl látványos, a víz zavaros volt és a hullámzás ide-oda mozgatott minket.

Elég zavaros víz, és hullámzás mozgat a víz alatt is, a hely sziklás, gyengén korallos de kit érdekel, amikor a lényeg, hogy itt vannak a hatalmas manta ráják! Nálunk talán 3-4 körözött, szezonban (kicsit korábban) tucatjával. Hatalmas élmény volt.

Másnap újra merültem itt, akkor a látótávolság elég ramaty volt, nagyon erős áramlással, vagy inkább a felszíni hullámok sodrásával. A rossz látótávolság oka medúza kirajzás volt, gyakorlatilag olyan volt mintha medúza esőben (kis 0,5-1 cm-es medúzák akik felfelé igyekeztek) úsztam volna. Csak két manta volt a big rocknál, akiket nehéz volt megközelíteni, mert abszolút a víz irányította a mozgásunkat, és nem nagyon tudtunk mit tenni ellene abban a kis mélységben. Ezért a mélyebb vizekbe vettük az irányt, ahol egymás hegyén hátán találtunk jó sok foltos ráját. Gondolom párzási időszak lehetett, hisz helyük lett volna bőven elférni.
A merülés végén kijebb úsztunk a szigettől (Nusa Penida) nagyobb mélységbe ahol fehér homok volt alattunk. Ekkor jött jobbról alattunk egy szép nagy manta és komótosan elhaladt. Vagy jó 2 percig tartott míg kiment a látóterünkből, és gyönyörű kontrasztot adott a fehér homok felett a fekete teste. Tökéletes búcsú volt az utolsó Bali-i merülésemhez.

Egy jótanács. Bali-n úton útfélen búvárbázist találsz, azonban némelyikük minősége erősen megkérdőjelezhető, márcsak az általuk használt hajókból is (sokuk helyi "bennszülőtt" hajót használ, amivel esélyük sincs elvinni olyan helyekre ahova speedboattal 50 percet mentünk (Manta Point, Chrystal Bay, Blue Corner). Keressünk profi csapatot gyors hajóval!

A hely a manták majdnem állandó jelenlétéről híres. Július-Augusztus a szezon amikor párzani járnak ide, így februárban nem garantált, de elég esélyes.

Van egy big rock nevű szikla kb 5 méterrel a felszín alatt, illetve egy másik 15 méteren melyek tisztító állomásként "üzemelnek". Ahogy megérkeztünk már a hajóról látszott 2 manta kis mélységben. Nagy izgatottságomban uszony nélkül ugrottam a vízbe, mely igen buta ötlet volt a nagy áramlásnak köszönhetően.

Valószínűleg a csobbanás miatt a manták elúsztak, de a merüles 4. percében visszatértek. Összesen 5 különböző mantát tudtam megszámolni, melyek közül kettő kb 4, kettő olyan 3-3.5 méteres lehetett, egynek pedig elég szürke volt a hasa.
Abszolút nem zavartatták magukat, gyakorlatilag csak lebegtek ott ahogyan a felszíni hullámok dobálták őket, és csak akkor úsztak el,ha túl közel merészkedtünk.
A 68 perces merülést többnyire 8 és 3 méter között töltöttem, gyakran cm-ekre sem :-) a mantáktól, akik gyakorlatilag végig ott voltak csak egy egy percre tűntek el.
Hihetetlen és leírhatatlan élmény volt.

Az 59. percben egy alattam elúszó mantára startoltam rá, ami alól a másik irányba elúszott egy dajka cápa:-)

Szerencsénk volt, találkoztunk mantákkal! Enélkül egy rém unalmas merülés lett volna, egy rém átlagos helyen...Elsőnek érkeztünk aznap reggel, hála a felturbózott speedboatnak:) Az első mantát én pillantottam meg a tisztitóállomás felett pár perccel a merülés megkezdése után. Intettem a többieknek, hogy húzódjunk közelebb, és le nem véve a tekintetemet a mantáról, közelitettem felé. Hirtelen jobbról, pár méterre előttem egy dajkacápa úszott el keresztben! Később még egy manta felbukkant, iszonyú sebességgel szárnyalt...
Amig nem voltak manták, addig nyugodtan bogarászgattunk, de semmi extrát nem találtunk...

Áramlásos merülésnek szánt nem áramlásos merülés volt, a hely maga semmi extra. Láttunk orángután rákot, a merülés végén teknőst.

Driftelni kellett volna, de nem volt áramlás így úsztunk. Közepesen érdekes helyet a végén egy teknős dobott fel. Elején betonkockák, nagy szivacsok egyikben sárgapettyes muréna, amúgy sima fal A-ből B-be merülés.

Közepesen jó korallos hely, elején csigák, végén a kékben egy mola-mola! Első merülés Nusa Penidán, és megvan a fődíj, sajnos nem jött közel. Merülés egy része drift, aztán áramlás, sőt mosógép (forgó) is akadt. Érdekes volt.

Első merülés Balin. Korallos rész, mola-molát a távolban láttunk csak. Áramlás változó volt

Ide szintén a mola mola miatt mentem, ismét hiába (lásd Crystal Bay)
Maga a hely párhuzamosan fut a parttal (Nusa Penida) és elég meredeken zuhan alá. Az áramlás erősen visz, gyakran el kellett bújnom egy egy nagy korall mögé,hogy bevárjam az 50 kilós guide-omat, aki kicsit kevésbe vitt, mint engem:-)
Szép, korallos merülés,semmi extra nagy vadat nem láttam. Sajnos.

A bázis mesterséges-zátony projekttel is próbálkozik. Éppen kis karbantartást végeztek a fémből épített formán. A merülőhely fölött napelemtáblák, innen kapja az áramot a mesterséges zátony. A merülés elején halászhajó roncs, a mesterséges zátony mellett is kisebb hajó roncs, a merülés végén egy nagyon szép koralldomb

A hely igazából 2 merülőhely, egyrész a Ships Graveyard ahol kezdtünk, itt több kis halászhajó roncsa található, aztán egy halászok által lerombolt falrész következik, majd befejezésül a mesterséges zátony project meglátogatása történik. Vasból épített forma elektromos árammal ellátva a felszíni napelemtáblából, még épülgetnek a korallok.
Mellette egy nagyobb koralldomb tele élővilággal, emlékezetes merülés volt.

3 évvel ezelőtt szobrokból egy víz alatti templomot építettek fel a 30 m-s részen:rendes bejárattal, szobrokkal. Innen felfelé több szinten van még elhelyezve egy-egy alak (köztük teknős szobor is). Az élővilág már jól megtelepedett a szobrokon (szivacsok, gorgónia). A fenti sekély rész is látványos.

A hely egy része mesterségesen létrehozott víz alatti templomkert, szobrokkal. A nagyobb része a homokos fenékem 30m-en, de a több szintes falon is elhelyeztek látványosságokat. Az élővilág már szépen benőtte, gorgóniák, szivacsok telepedtek meg a szobrokon. A falon hatalmas gorgóniák mellett rengeteg apróság, csigák, ghost pipefish, razorfish, nagylátóra és makróra is rengeteg a téma, sok merülés megér a hely, a szobrok miatt pedig kuriózum.

Parti merülőhely: "asztal" a cuccok pakolásához, mosóhely, zuhany, WC, kis bolt a parton. Bejutás könnyű (fekete homokos part), a merülőhely érdekes, "szürke" aljzat, itt-ott anemonák, ahol sok kisebb-nagyobb rák, bohóchalak. Több csiga, kékpettyes rája (kicsi), polipok, mimic octopus, a mélyebb részen egy barrakuda is feltűnt+egy halraj. Sok halnak kisebb méretű változata.

Fekete homokos muckdive partról, kis bolt, mosóhely zuhannyal, semmi más. Lent szemét, anemónák rákokkal, sosemlátott halak, nudik, férgek, mimic octopus, sok ismert haj apró verziója, ghostpipefish, razorfish, és még megannyi makró csoda. Letörésnél halraj, tintahalraj, hatalmas barrakuda. Átlagmélység 5m körül, úgyhogy nekem volt 2 órás merülésem is. Igazi molyolós hely, ahol néha semmit néha minden csodát találsz.

Szombaton és vasárnap is merültünk a Tauch Terminal " házi zátonyán" ahová csak ki kell lépni a kertkapun. Mindkét nap kis mélységben ( 4-6 m) még a homokos " üres " részen járőröző szirti cápákkal találkoztunk 2-4 darabbal . A halak, a korallok még színesebbek még változatosabbak mint a Vörös-tengeren. A tisztító állomáson a kis rák precízen csipegette a guide száját. A viszonylag kis helyen északi és déli áramlattal is úszhattunk 20 m illetve 10 m mélységben. A kékpettyes rája számomra " nagynak " kb 70-80 cm-esnek tűnt. A szürke anemóna melletti bohóchalak nem narancs-fekete-fehér csíkosak hanem rózsaszínűek voltak. A régebben kialakított mesterséges fém és autógumi zátonyok mellé még egy újnak tűnő balinéz szentélyhez hasonló is készült amelyet bronz szobrokkal vettek körbe.
A német bázis www.tulamben.com dortmundi vedégének Sven Plümpe -nek tavalyi a fotói a TTT bázisról és a merülő helyekről : www.tauchimpressionen.de/galerie/bali/tauch-terminal-tulamben/

A merülőhely mélyebb 25-30m közötti homokos részén tisztogató állomás, rákok, és tisztogatásra váró mindenféle halak, murénák.
A felső sekély terület korallos, rákok, gébek, nagyhalak, kéksávos apró murénák, többféle bohóchal hatalmas anemóna telepeken, nudicsigák (bár ilyenkor nem sok), mesterséges zátonyok fémrácsból és kőből rajta makrócsodák, levélhal, benne kis és dög nagy halak, reggeli órákban kétszer láttunk cápákat vadászni. Izgalmas, érdekes hely inkább makró.

Sekély részen mesterséges zátony, itt folyamatosan több nagy hal, levélhal, rákok. Környezetében nagy anemónák bohóchalakkal, csigák, murénák, kora reggeli merüléseknél cápákat is láttunk. Mélyebben (kb.25-28 m-n) tisztogató állomás halakkal és murénákkal.

Most mélyebbre mentünk, valamit nagyon keresett a guide, de nem találta. Itt kevesebb a korall, több a homok. Azért volt sok csiga, harlequin rák (ez úgy, hogy a guide egy kőrakás felső kövét levette, és ott voltak alatta. a nézgelődés után viszatette). Egy bokorban két ghost pipefish, késhalak, kék csiga.

kis tűzhal, blue ribbon eel, sárga levélhal, szép korallok, fekete homok,

A kerek merülés mindig gáz. Na ez szuper volt. A merülés elején és végén egy hatalmas bumphead. Meg lett az üveg rákos tisztíó állomás. Kék szellem muréna. A vasrács tele volt halacskával. Végül egy sárga és egy fehér levélhal. Búcsúzóul karácsonyfa féreg.

Az előző merülés után azzal robbantunk ki a vízből ide vissza kell menni, ilyn metropolisi forgatag a vízalatt. Gyors süllyedés után ismét 29 méteren hasaltunk a tisztító állomás előtt. A nejem bedugta a kezét. Jött a kis rákocska szépen kitiszította a körme alatt, levágta az apró bőrdarabokat. A végeredmény egy tökéletes manikűr volt. Aztán elfogyott a levegő és emelkedtünk 24-re. Majd 15 méteren egy újabb tisztító állomás mellett egy nagy hal állt. Majd megjött egy cápa. Szépen tisztultak.

A bázissal szemben toronyirányt (picit balra, nagyon picit) kell lemerülni 29-re Na ott van egy hiper-szuper full extrás tisztítóállomás olyan 500 rákkal. Egyszerre vagy 10 sügér állt bent a tisztítóba. Eszméletlen nyüzsgés volt. Aztán levegő fogy és 24 méteren is van egy másik állomás. Na ott csak kb. 150 rákocska volt. Piszok jó hely.

Kotorászás egy koralkertben. Egy karfiol alakú koralon egy helyes kis üveg rák. Mellette tisztító rákocskák. Aztán egy hal-rák szimbiózis. A vak rákocska ássa az üreget, ami közös lakhelyük. A hal kiül az üreg elé ha minden rendben van. A rák egy csápját a halon tartja. Ha gond van a hal farokcsapással jelez és a rákocska berohan az üregbe, majd utána berohan a hal is. Kék szellem muréna. Helyes bohóckák. Egy Napoleon. Másik érdekesség, hogy a helyiek koralt növesztenek egyenárammal. Vas rácsot raktak le a vízbe - némelyik repülőgép alakú volt. Ebbe vezetnek áramot, aminek hatására a koralok gyorsabban nőnek. Ez alatt a rács alatt mindig sok hal volt.

Kotorászás a sekélyesbe. A fenéken apró homoki angolnák. Aztán egy Napoleon. A koral képző vasrács alatt ott voltak a halak. Nemo hegyek. Csiga hegyek. Végül egy cápa zárta a merülést.

A bázis előtt mentünk be. Két szellem muréna (fekete, kék). Nemo tipusú bohóchalak. Csiga csordák. Egy Napoleon.

Itt csak egy merülésem volt szombat délután. A Drop Off nagyon szép tagolt fal kis teraszokkal, üregekkel kombinálva mélysége legalább 50-60 méter lehet ameddig én leláttam a tiszta vízben.
Sajnos a felső részen japán búvárok egy csoportja haladt előttem akik mind kesztyűs kézzel kapaszkodva és az uszonnyal rúgkapálva " közlekedtek.
Valami csoda folytán mégis több tucat 1-2-3 m-es legyező korallt láthattam pedig nem csak 5-10 cm hanem még félméteres darabokat pusztítottak le aznap a keleti fotóművész -harcosok.
Az élővilág leírhatatlanul káprázatos és változatos az egy hónappal ezelőtti februári krk-i merüléseim után. Még a Vörös- tenger látványt is jelentősen felülmúlja a halak színessége és sokfélesége.
A német bázis www.tulamben.com dortmundi vedégének Sven Plümpe -nek tavalyi a fotói a TTT bázisról és a merülő helyekről : www.tauchimpressionen.de/galerie/bali/tauch-terminal-tulamben

Hajókikötő részen homokos, nudicsigás, jobbra indulva a sarokban hatalmas jackfish raj kb. 3-5 méteren, onnan kezdődik a leszakadás, a fal. Gorgóniák, szivacsok hatalmas méretekben, sárga pygmy csikóhal, polip, barrakuda, szép hely de ha gyalogolni kell kicsit távol van.

Parti merülőhely, kicsit sokat kellett gyalogolni a köves parton. A hely szép, a merülés kezdetén egy kisebb tisztogató állomás, 5 m-n halraj, innen indul a leszakadás, 22 m-n pigmy, a merülés végén barrakuda.

Sok ép korall, halak, mélyben gorgóniák, az egyiken pici pigmy, távolban napóleon, anemónák

1 m-es barrakuda, tök nyugodtan tűrte, ahogy körbefotóztam. sok szép lágy és kőkorall, blue emperor, kül. anemónák, zöld ghost pipefish,

Bumphead papagájhalak nappal ide járnak legelni.
Sok tísztítórákos állomás van itt.

Sok-sok kis csiga.
Sok béka- és levélhallal lehet itt összefutni.

A pigmy lefotózása volt a cél. Fent a szokásos csíkoshal raj várt ránk. Ostor koralok. Ismét két koral őrhal. Majd a pigmy. Gyönyörű csigák voltak. Egy üregben három fekete oroszlánhal volt. Végil még csiga.

Cél a pigmy! A merülés elején hatalmas halraj. Süllyedés, lassan jönnek a koralok. Az egyikben két koral őrhal lakott. Aztán a pigmy. Kint ült a koral szélén. A fotók nem lettek túl jók. Viszont legalább láttam a pigmyt enni! Elúszott előtte valami apró élőlény, ez meg hamm, bekapta. Csigák. Egy fekete-fehér csíkos tengeri kígyó.

Fent vettem észre a fotókon, hogy két pigmy volt egymás mellett! Az egyik fele akkor apróság volt. Így saccra 5-7 mm-es volt. :)

Egy kis fal, ami a partra merőlegesen megy ki a mélység felé. Gyönyörű volt. Tele sok-sok korallal. Félútun egy pigmi csikóhalat bámult meg a csapat. Eléggé apró a drága. A fordulást egy hatalmas vörös gorgónia jelzi. :) Egy Napoleon.

Partközeli, többszöri merülésre érdemes hatalmas vasdarab. A hajó szinte csak az orrészről ismerhető fel, de a gazdag élővilág kárpótol! Ajánlott kezdőknek és profiknak is. A megtelepedett korallok ezer színben pompáznak - persze a fotózáshoz nem árt komolyabb világítással rendelkezni. A Liberty-t több alkalommal is meglátogattam a két hetes nyaralás alkalmával (a bázis mintegy 500 méterre volt), de mindig tudtam valami újat felfedezni. A merülések csúcspontját az utolsó napra tartogatta a természet: termetes teknőssel ( hozzávetőleg 80 cm átmérőjű) találkoztam. Részt vettem éjszakai merülésen is, ez alkalommal komoly sügéreket láttunk méltóság teljesen úszkálni. Nagy élmény volt - ajánlom minden Balira látogató búvártársamnak!

Szombaton és vasárnap is itt kezdtük 07.45-kor a merüléseket a Tauch Terminal házi roncsán amíg a többi bázisról a búvárokat szállító buszok nem kezdték elfoglalni a parkolót.
A reggel ideális a keleti oldalára dőlt parttal párhuzamos 120 m-es hajó maradványainak és az ottani élővilág megtekintéséhez. A tat és az orr gépágyúit vastagon benőtte 50 év alatt a korallok tarka világa. Bár nincs vízhatlan fényképezőgépem de mégis sikerült képet készítenem a Liberty ship bell -ről ami sajnos nem egy nagy harang. Az élővilágból a kékpettyes ráját, a teknőst, trombitahalat, murénát, vitorláshalat könnyen fel tudtam ismerni de sajnos a guide által mutatott gyönyörű nudicsigákat magamtól nem vettem észre ahogy a kék-fekete illetve sárga-fekete angolnákat és 1-2 cm-es mini rákokat sem.
A német bázis www.tulamben.com dortmundi vedégének Sven Plümpe -nek tavalyi a fotói a roncsról és annak lakóiról: www.tauchimpressionen.de/galerie/bali/u-s-a-t-liberty

Érdekes és szép merülés, korallokkal színes apró halakkal, sügérrel(ha minden igaz :-) és hatalmas halrajjal.
Kellemes merülés.
Jó látótávolság kezdő búvároknak mint jómagam kellemes élmény.

Több merülésre érdemes, mindig mást ad. A látótáv és áramlás a nap folyamán többször változik, néha nagyon kapaszkodós, de lehet szélárnyékban pigmyzni. Ferdinánd a barakkuda nem legenda, a kavargó halfergeteg a roncs hatósugarában elképesztő. Jó tipp napkeltekor a Bumpheadek ébredését kifigyelni, ahogy támolyognak ki a roncsból. Érdemes pár napot itt tölteni mert megéri.

Konkrétan így láttuk ott: www.kerasub.hu/?p=572

Snorkelezni sem rossz, freedivereknek meg egyenesen kánaán. Vetítésnek egy link:
www.youtube.com/watch?v=QIp3xqT9wXc

Lehet,hogy az esős évszak miatt,de a látótávolság vacak volt

Reggeli merülés, hajó végében batfish tisztogatás, orránál lent pygmy fotózás, feljebb nudicsiga, korallőr, tonna makrótéma. A sekély részen vissza, hatalmas napóleon, háromféle garden eel a homokon, a roncs felett hatalmas hal, végénél jackfish halraj örvény, hatalmas barrakuda nagypapa, lent a homokban angolna, polip, rákok - mindez több merülésen, de ilyen a roncs, változatos, csodás. Parton bambusz asztalok pakolni, és tipikusan tömeg.

Parti merülés, a be- és kijutás nem nagyon tetszett a köves part miatt. A merülőhely szép, az élővilág gazdag, a roncs maga szerintem kevésbé látványos. Kora reggel merültünk, így még kevesebb búvár volt. A hajó orránál pygmy, itt a hajó mellett legalább 10 kékpettyes rája, csigák. A hajó végében gömbbé összeállt halraj (többet merültünk itt, ez a halraj mindig itt volt), a hajó mellett itt garden eel, napóleon. A hajó közepe-felé egy titán íjhal nekünk támadt.

A TTT-s Robert szerint Ferdinand nevű hatalmas barrakuda a kezdetnél. A roncs alsó részén még szebb korallok. Nagyon szép roncs. Denevérhal, óriási 1m-es sügér, nagy halraj

Rögtön egy sárga levélhal, gyönyörű és sok lágy és kőkorall, vörös anemóna, rengeteg hal, denevérhalak, nagy halraj, szirt cápa messze

Amikor merültem a hajo orránák állomásozó tisztítóállomáson épp egy barracudát pucoltak.
Éjszakára a roncsba mennek aludni a bumphead papagájhalak.
Makrélaraj rendszeresen köröz a roncs felett.

Történelem:
A Liberty az elsõ világháború elõtt készült. Teherhajó, de a második világháború miatt felszerelték két ágyúval. 1942 január 11-én, kora reggel érte el végzete.
A Lombok szorosban egy konvoj tagjaként hajózott Ausztráliából a Fülöp szigetek felé, hogy a Szövetséges erõknek felszerelést szállítson. Reggel 4:15-kor az I-166 nevû japán tengeralattjáró torpedója találta el. Komoly sérüléseket szenvedett, de nem süllyedt el. A hajó gumit és vasúti alkatrészeket szállított Ausztráliából a Fülöp szigetekre. Haláleset nem történt, és két másik hajó (U.S Paul Jones és a holland Van Ghent) elkezdte bevontatni Singaraja kikötõjébe (észak Bali), de hajó túl sok vizet vett fel, és nem tudták megoldani a feladatot. Tulamben partjain helyezték el, ahol több mint 20 évet pihent a kiürített hajó.


Több mint 20 évet feküdt partravetett halként, amikor 1963 március 17-én a Gunung Agung kitört. Ez volt Bali történelmének egyik legnagyobb katasztrófája. Becslések szerint kétezer ember lelte halálát, és több százezer ember maradt otthon és fedél nélkül.
A roncsot a láva és a légnyomás (vagy talán a hullámzás és szökõár?) a vízbe sodorta. Most a parttól 20-25m-re fekszik az oldalára dõlve, a fedélzet a nyít víz felé néz. A roncs 120 méter hosszú, a maximum mélység 30m.

Harmadik merülésünk a roncson, de ez éjszaka történt. Mondanom sem kell, eddigi legszuperebb éjszakai merülésünk volt! Milliónyi rákocska, mintha flitterekkel vonták be volna a roncsot, rózsaszinben és vörösben villódzott a szemük...
Felzavartuk az álomba szenderült bumphead parrotfish rajt is, akik itt szoktak éjszakázni...
Rengeteg kütyü, rengeteg fotótéma angol barátainknak, akik levöldöztek is rendesen:)
Hazafele a buszon egymás szavába vágva próbáltuk überelni a látottak szépségét.

Második merülésünk kora délután volt. Most inkább bújkáltunk, be- és átúsztunk a roncs vázába és a már nehezen felismerhető helyiségeibe.
Brutális halrajok, az egyik, miközben A-ból B-be vonult, legalább másfél percig feltartot bennünket, mire mindegyiket elengedtük a sorban:)
Fundive.

Első merülésünk Balin. Elég komolyra sikeredett check dive volt. Szuper, pazar, lenyűgöző! Hihetetlen élet a roncson (bocsánat, a vázon) és a környékén a nyilt vizben!
Könnyű parti merülés, kitűnő a kezdő búvárok számára is (velünk is voltak ketten, akik előtte csak Dorogon meg különféle medencékben merültek - szép kis kezdet:))
Elsőnek csak komótosan körbúsztuk a roncsot, sokat bogarásztunk...

Parti merülés, nagy köveken kell besétálni, közel van a parthoz. Csodaszépek a fekete vulkáni homokon a korallok (lágy és kő), szép számmal. Rendkívül változatos a helyenként széthullott hatalmas roncson az élővilág. A helyi balinéz DM nagyon szép fotózni való apróságokat mutatott (mivel mindenki fotózott ez nagyon jó volt). Gyönyörű rákok, csigál, levélhalak, óriási bumphead papagájhalraj (ez más alkalommal, de ugyanitt hajnalban), vörös anemóna, skórpióhal, kőhal, sok karácsonyfaféreg, rája, spanyoltáncos, cápa, óriási kavargó halrajokban úszás stb.. Olyan nagyon sok téma volt itt, hogy 5x (!) merültük meg, és nem volt elég. Kifejezetten nem csak fotósoknak. (Fotókat ld. a Bali fotóim közt a DC-n.)
14 USD volt egy merülés helyi bázissal, de vittünk komplett saját cuccot. El voltunk kényeztetve látnivalókkal. A helyi guide nagyon jó szemű volt, sok szépet köszönhettünk neki.

Éjszakai a roncson, a tatnál kezdtünk. A nagy sügér kint kószált. Aztán minden lámpát lekapcsoltunk és Wayan (helyi guide) kiterelte a világító halakat a roncsból. Eszméletlen volt ahogy egy zöld fluoreszkáló felvillanás raj úszkált körülöttünk. Eszméletlen volt. Aztán egy vörös koralon sárga porcelán rák csücsült. Sok apró rák egy kökoralon. Rengeteg nagy sáskarák. A fenéken gyalogló és pislogó kavics kinézetű halacskát trappoltak. Remete rák. Végül a bázis előtt jöttünk ki és ahogy felálltunk a lámpánk fényében láttunk egy 80 cm-es cápát elsuhanni a lábunk közt. Ez a roncs mindig tartogat valami újat.

Ismét a pengehalak voltak a cél a roncs orrában. A mellette lévő koral bokorban most dupla pigmyt találtunk. Egy hatalmas bokorban egy koralőrhal. A roncs közepélnél rózsaszín levélhal ücsörgött. Egy másfél méteres hatalmas sügér úszott el mellettünk. Volt egy idétlenül úszó halacska, nagyon mókás volt. A bázis előtt két méteren hatalmas makréla raj.

A cél az ostor koralok voltak a roncs orránál. Szürke homoki angolnák voltak a roncs mellett. 22 fős bumphead csorda reggeli kifutását láttunk. Hiheteten volt, ahogy ezek komótosan kivonultak a roncsból. Meglett az ostorkoral is a penge halakkal és egy fuvola hallal. Aztán a guide talált egy pigmit a szomszédos koralban. Visszafelé koralőrhal volt egy bokorban. Egy lyukban hatalmas szigonyozó sáskarák lakott. Végül márna raj.

Gyenge áramlásban süllyedtünk. A roncs nagyon kellemes. Egy bohóchal őrizte a kikelésre váró apróságokat. Azt orr körül úszása után fordultunk. Csendes emelkedés a roncsban. A homokon egy piros bohóchalas anemona. A sekélyesben halraj.

Volt egy kis áramlás. Kellemesen vitt a roncs mellett. Korán volt, kevés volt a fény. Egy Napoleon. Az orr előtti törésnél erős áramlás fogadott. Az áramlással szemben átlósan úsztunk ki a partra. Jó kis sport volt. De küzdöttünk derekasan, mivel nem akartuk, hogy kisodorjon a nyílt vízbe. Végül kiértünk.

A roncs úgy viselkedik az áramlásban, mint egy tölcsér. Összetolja a vizet csatornákba ezért ott felgyorsul duplájára az áramlás. Ilyenkor ezeket a helyeket kerülni kell, mert ha jól elkap olyan mintha csúzlival lőnének ki. Bent a roncsban szélárnyékba kell lopózni.

Egy 190 méter hosszú roncs, amit 1963-ban egy vulkán kitörés befordított a vízbe a partról. Fantasztikus korallok, bödön szivacsok. Egy hatalmas bumphead papagájhal. Egy nagy trevally. Majd egy hatalmas barrakuda a roncs orra alatt.