Merülőhely adatbázis listázás

Nem volt könnyű a merülés, erős szembeáramlás volt.
Mola Molára mentünk, azt mondták 20-30% esély volt rá és egyet sikerült lencse végre kapni.
Számomra nagy élmény volt :-)

Mola-molára mentünk, sajnos nagyon brutál szembeáramlás volt, kapaszkodtunk ahogy bírtunk. Mola-mola felbukkant egy rövid időre

Molamola expressnek hívtam csak, durva áramlás, lobogtunk a szélben és másztunk mert úszni nem lehetettt ellene. Két ilyen merülés volt egymás után, mola-mola mindkettőn volt, de rövid időre és nem jött fotózható közelbe. Azért láttuk, mocsok nagy.

Durva áramlás, mola-mola de nem jött közel, tengeri kigyó vagy azt utánozó angolna. Két merülésből mindkettőn mola, egy páros külön ment, nekik közel jött.

Crystal Bay a Mola Molák, azaz Oceanic Sunfish, vagyis a Holdhal (hogy miért hold nem tudom) miatt híres.
Éves vándorlásuk során július-augusztus tájékán csak idő kérdése,hogy találkozz velük. Gyakran 4-5 fős csapatokban.
A BIDP-sek mondták,hogy nagyon kicsi az esély,hogy most találkozzunk velük, de muszály volt megpróbálnom, sajnos hiába.
A hely mola mola nélkül is szép. A korallok gyönyörűek és teljesen mások,mint a vörösön. Rengeteg murénát, ribbon eel-t és 2 polipot is találtunk. A halak óriási csoportokban, teljesen aquarium feelingben nyomták.
Az áramlás ahogy mentünk kifelé és lefelé eléggé goromba lett. Kezdőknek ajánlott az öbölben maradni, csak akkor félő,hogy kimarad a mola mola élmény.

.....sajnos nekem is kimaradt:-(

A két napos tulambeni káprázatos merülések után jónak ígérkezett az Atlantis DC gyors hajóján a Manta Point megközelítése Nusda Penida mellett. Mindenkinek ajánlani tudom a francia Jerome klubját: www.atlantis-bali-diving.com
Gyönyörű felhőmentes napunk volt de a víz kellőképpen zavaros.
Nagyon vártam ezt a merülést mert mantát még nem láttam élőben.
Ez sajnos itt is elmaradt hiába utaztam ( egy irányban ) 12.000 km-et érte.
A briefingen elmondták, hogy "csak" 90% a valószínűség mert azért nincsenek kikötve az állatok.
Így is lett előbb 8 m-en majd 15m-en végül 23 m-en lévő teraszokon ( tisztító állomásokon ) szemlélődtünk a planktonos ( zavaros) vízben.
A kékpettyes ráják 6-8 fős csoportjai kárpótoltak a manták távol maradásáért.
A tengervíz még 10-20 m-en is mozgott s hol előre hol hátra húzott / tolt bennünket 2-3 métereket.
Én jól nevelt búvárként a giude nyomában tartottam magam várva a manták felbukkanását.
A többi merülőpár lemaradva jóval kevesebb uszonyozással követett bennünket.
A játék vége az lett, hogy a levegő 45 perc után 50 bar alá csökkent és fel kellett emelkedni. Fent a hajóban éppen annyi erőm maradt, hogy lerakjam a felszerelést és kibújjak a neoprén ruhából. Egy picit ledőltem az árnyékban és úgy keltettek fel az ebédhez.

Manta point, mint a neve is mutatja, merülésünk alkalmával2-3, 4-5 fős csapatban voltak. hatalmas élmény volt ekkora halakat ilyen közelről látni.
5-9 m között hullámoztunk....

Intró merülésnek induló, búvár szerelem első merülése! Erős hullámzásban érkeztünk, de a sziget tövében ahol a merülőhely található rendben volt minden. Csodálatos volt az élmény, mintha egy menetrend szerint közlekedő buszra vártunk volna kb a 3-4 perc elteltével megjelent az első manta aztán sorban a többi, nem is tudom mennyi. Hihetetlen eleganciával suhannak a vízben.

A merülés kezdetétől folyamatosan felbukkant valahol egy, vagy több manta :-) Nem úsztak iszonyú közel, de nagy élmény volt. A hely maga nem túl látványos, a víz zavaros volt és a hullámzás ide-oda mozgatott minket.

Elég zavaros víz, és hullámzás mozgat a víz alatt is, a hely sziklás, gyengén korallos de kit érdekel, amikor a lényeg, hogy itt vannak a hatalmas manta ráják! Nálunk talán 3-4 körözött, szezonban (kicsit korábban) tucatjával. Hatalmas élmény volt.

Másnap újra merültem itt, akkor a látótávolság elég ramaty volt, nagyon erős áramlással, vagy inkább a felszíni hullámok sodrásával. A rossz látótávolság oka medúza kirajzás volt, gyakorlatilag olyan volt mintha medúza esőben (kis 0,5-1 cm-es medúzák akik felfelé igyekeztek) úsztam volna. Csak két manta volt a big rocknál, akiket nehéz volt megközelíteni, mert abszolút a víz irányította a mozgásunkat, és nem nagyon tudtunk mit tenni ellene abban a kis mélységben. Ezért a mélyebb vizekbe vettük az irányt, ahol egymás hegyén hátán találtunk jó sok foltos ráját. Gondolom párzási időszak lehetett, hisz helyük lett volna bőven elférni.
A merülés végén kijebb úsztunk a szigettől (Nusa Penida) nagyobb mélységbe ahol fehér homok volt alattunk. Ekkor jött jobbról alattunk egy szép nagy manta és komótosan elhaladt. Vagy jó 2 percig tartott míg kiment a látóterünkből, és gyönyörű kontrasztot adott a fehér homok felett a fekete teste. Tökéletes búcsú volt az utolsó Bali-i merülésemhez.

Egy jótanács. Bali-n úton útfélen búvárbázist találsz, azonban némelyikük minősége erősen megkérdőjelezhető, márcsak az általuk használt hajókból is (sokuk helyi "bennszülőtt" hajót használ, amivel esélyük sincs elvinni olyan helyekre ahova speedboattal 50 percet mentünk (Manta Point, Chrystal Bay, Blue Corner). Keressünk profi csapatot gyors hajóval!

A hely a manták majdnem állandó jelenlétéről híres. Július-Augusztus a szezon amikor párzani járnak ide, így februárban nem garantált, de elég esélyes.

Van egy big rock nevű szikla kb 5 méterrel a felszín alatt, illetve egy másik 15 méteren melyek tisztító állomásként "üzemelnek". Ahogy megérkeztünk már a hajóról látszott 2 manta kis mélységben. Nagy izgatottságomban uszony nélkül ugrottam a vízbe, mely igen buta ötlet volt a nagy áramlásnak köszönhetően.

Valószínűleg a csobbanás miatt a manták elúsztak, de a merüles 4. percében visszatértek. Összesen 5 különböző mantát tudtam megszámolni, melyek közül kettő kb 4, kettő olyan 3-3.5 méteres lehetett, egynek pedig elég szürke volt a hasa.
Abszolút nem zavartatták magukat, gyakorlatilag csak lebegtek ott ahogyan a felszíni hullámok dobálták őket, és csak akkor úsztak el,ha túl közel merészkedtünk.
A 68 perces merülést többnyire 8 és 3 méter között töltöttem, gyakran cm-ekre sem :-) a mantáktól, akik gyakorlatilag végig ott voltak csak egy egy percre tűntek el.
Hihetetlen és leírhatatlan élmény volt.

Az 59. percben egy alattam elúszó mantára startoltam rá, ami alól a másik irányba elúszott egy dajka cápa:-)

Szerencsénk volt, találkoztunk mantákkal! Enélkül egy rém unalmas merülés lett volna, egy rém átlagos helyen...Elsőnek érkeztünk aznap reggel, hála a felturbózott speedboatnak:) Az első mantát én pillantottam meg a tisztitóállomás felett pár perccel a merülés megkezdése után. Intettem a többieknek, hogy húzódjunk közelebb, és le nem véve a tekintetemet a mantáról, közelitettem felé. Hirtelen jobbról, pár méterre előttem egy dajkacápa úszott el keresztben! Később még egy manta felbukkant, iszonyú sebességgel szárnyalt...
Amig nem voltak manták, addig nyugodtan bogarászgattunk, de semmi extrát nem találtunk...

Partközeli, többszöri merülésre érdemes hatalmas vasdarab. A hajó szinte csak az orrészről ismerhető fel, de a gazdag élővilág kárpótol! Ajánlott kezdőknek és profiknak is. A megtelepedett korallok ezer színben pompáznak - persze a fotózáshoz nem árt komolyabb világítással rendelkezni. A Liberty-t több alkalommal is meglátogattam a két hetes nyaralás alkalmával (a bázis mintegy 500 méterre volt), de mindig tudtam valami újat felfedezni. A merülések csúcspontját az utolsó napra tartogatta a természet: termetes teknőssel ( hozzávetőleg 80 cm átmérőjű) találkoztam. Részt vettem éjszakai merülésen is, ez alkalommal komoly sügéreket láttunk méltóság teljesen úszkálni. Nagy élmény volt - ajánlom minden Balira látogató búvártársamnak!

Szombaton és vasárnap is itt kezdtük 07.45-kor a merüléseket a Tauch Terminal házi roncsán amíg a többi bázisról a búvárokat szállító buszok nem kezdték elfoglalni a parkolót.
A reggel ideális a keleti oldalára dőlt parttal párhuzamos 120 m-es hajó maradványainak és az ottani élővilág megtekintéséhez. A tat és az orr gépágyúit vastagon benőtte 50 év alatt a korallok tarka világa. Bár nincs vízhatlan fényképezőgépem de mégis sikerült képet készítenem a Liberty ship bell -ről ami sajnos nem egy nagy harang. Az élővilágból a kékpettyes ráját, a teknőst, trombitahalat, murénát, vitorláshalat könnyen fel tudtam ismerni de sajnos a guide által mutatott gyönyörű nudicsigákat magamtól nem vettem észre ahogy a kék-fekete illetve sárga-fekete angolnákat és 1-2 cm-es mini rákokat sem.
A német bázis www.tulamben.com dortmundi vedégének Sven Plümpe -nek tavalyi a fotói a roncsról és annak lakóiról: www.tauchimpressionen.de/galerie/bali/u-s-a-t-liberty

Érdekes és szép merülés, korallokkal színes apró halakkal, sügérrel(ha minden igaz :-) és hatalmas halrajjal.
Kellemes merülés.
Jó látótávolság kezdő búvároknak mint jómagam kellemes élmény.

Több merülésre érdemes, mindig mást ad. A látótáv és áramlás a nap folyamán többször változik, néha nagyon kapaszkodós, de lehet szélárnyékban pigmyzni. Ferdinánd a barakkuda nem legenda, a kavargó halfergeteg a roncs hatósugarában elképesztő. Jó tipp napkeltekor a Bumpheadek ébredését kifigyelni, ahogy támolyognak ki a roncsból. Érdemes pár napot itt tölteni mert megéri.

Konkrétan így láttuk ott: www.kerasub.hu/?p=572

Snorkelezni sem rossz, freedivereknek meg egyenesen kánaán. Vetítésnek egy link:
www.youtube.com/watch?v=QIp3xqT9wXc

Lehet,hogy az esős évszak miatt,de a látótávolság vacak volt

Reggeli merülés, hajó végében batfish tisztogatás, orránál lent pygmy fotózás, feljebb nudicsiga, korallőr, tonna makrótéma. A sekély részen vissza, hatalmas napóleon, háromféle garden eel a homokon, a roncs felett hatalmas hal, végénél jackfish halraj örvény, hatalmas barrakuda nagypapa, lent a homokban angolna, polip, rákok - mindez több merülésen, de ilyen a roncs, változatos, csodás. Parton bambusz asztalok pakolni, és tipikusan tömeg.

Parti merülés, a be- és kijutás nem nagyon tetszett a köves part miatt. A merülőhely szép, az élővilág gazdag, a roncs maga szerintem kevésbé látványos. Kora reggel merültünk, így még kevesebb búvár volt. A hajó orránál pygmy, itt a hajó mellett legalább 10 kékpettyes rája, csigák. A hajó végében gömbbé összeállt halraj (többet merültünk itt, ez a halraj mindig itt volt), a hajó mellett itt garden eel, napóleon. A hajó közepe-felé egy titán íjhal nekünk támadt.

A TTT-s Robert szerint Ferdinand nevű hatalmas barrakuda a kezdetnél. A roncs alsó részén még szebb korallok. Nagyon szép roncs. Denevérhal, óriási 1m-es sügér, nagy halraj

Rögtön egy sárga levélhal, gyönyörű és sok lágy és kőkorall, vörös anemóna, rengeteg hal, denevérhalak, nagy halraj, szirt cápa messze

Amikor merültem a hajo orránák állomásozó tisztítóállomáson épp egy barracudát pucoltak.
Éjszakára a roncsba mennek aludni a bumphead papagájhalak.
Makrélaraj rendszeresen köröz a roncs felett.

Történelem:
A Liberty az elsõ világháború elõtt készült. Teherhajó, de a második világháború miatt felszerelték két ágyúval. 1942 január 11-én, kora reggel érte el végzete.
A Lombok szorosban egy konvoj tagjaként hajózott Ausztráliából a Fülöp szigetek felé, hogy a Szövetséges erõknek felszerelést szállítson. Reggel 4:15-kor az I-166 nevû japán tengeralattjáró torpedója találta el. Komoly sérüléseket szenvedett, de nem süllyedt el. A hajó gumit és vasúti alkatrészeket szállított Ausztráliából a Fülöp szigetekre. Haláleset nem történt, és két másik hajó (U.S Paul Jones és a holland Van Ghent) elkezdte bevontatni Singaraja kikötõjébe (észak Bali), de hajó túl sok vizet vett fel, és nem tudták megoldani a feladatot. Tulamben partjain helyezték el, ahol több mint 20 évet pihent a kiürített hajó.


Több mint 20 évet feküdt partravetett halként, amikor 1963 március 17-én a Gunung Agung kitört. Ez volt Bali történelmének egyik legnagyobb katasztrófája. Becslések szerint kétezer ember lelte halálát, és több százezer ember maradt otthon és fedél nélkül.
A roncsot a láva és a légnyomás (vagy talán a hullámzás és szökõár?) a vízbe sodorta. Most a parttól 20-25m-re fekszik az oldalára dõlve, a fedélzet a nyít víz felé néz. A roncs 120 méter hosszú, a maximum mélység 30m.

Harmadik merülésünk a roncson, de ez éjszaka történt. Mondanom sem kell, eddigi legszuperebb éjszakai merülésünk volt! Milliónyi rákocska, mintha flitterekkel vonták be volna a roncsot, rózsaszinben és vörösben villódzott a szemük...
Felzavartuk az álomba szenderült bumphead parrotfish rajt is, akik itt szoktak éjszakázni...
Rengeteg kütyü, rengeteg fotótéma angol barátainknak, akik levöldöztek is rendesen:)
Hazafele a buszon egymás szavába vágva próbáltuk überelni a látottak szépségét.

Második merülésünk kora délután volt. Most inkább bújkáltunk, be- és átúsztunk a roncs vázába és a már nehezen felismerhető helyiségeibe.
Brutális halrajok, az egyik, miközben A-ból B-be vonult, legalább másfél percig feltartot bennünket, mire mindegyiket elengedtük a sorban:)
Fundive.

Első merülésünk Balin. Elég komolyra sikeredett check dive volt. Szuper, pazar, lenyűgöző! Hihetetlen élet a roncson (bocsánat, a vázon) és a környékén a nyilt vizben!
Könnyű parti merülés, kitűnő a kezdő búvárok számára is (velünk is voltak ketten, akik előtte csak Dorogon meg különféle medencékben merültek - szép kis kezdet:))
Elsőnek csak komótosan körbúsztuk a roncsot, sokat bogarásztunk...

Parti merülés, nagy köveken kell besétálni, közel van a parthoz. Csodaszépek a fekete vulkáni homokon a korallok (lágy és kő), szép számmal. Rendkívül változatos a helyenként széthullott hatalmas roncson az élővilág. A helyi balinéz DM nagyon szép fotózni való apróságokat mutatott (mivel mindenki fotózott ez nagyon jó volt). Gyönyörű rákok, csigál, levélhalak, óriási bumphead papagájhalraj (ez más alkalommal, de ugyanitt hajnalban), vörös anemóna, skórpióhal, kőhal, sok karácsonyfaféreg, rája, spanyoltáncos, cápa, óriási kavargó halrajokban úszás stb.. Olyan nagyon sok téma volt itt, hogy 5x (!) merültük meg, és nem volt elég. Kifejezetten nem csak fotósoknak. (Fotókat ld. a Bali fotóim közt a DC-n.)
14 USD volt egy merülés helyi bázissal, de vittünk komplett saját cuccot. El voltunk kényeztetve látnivalókkal. A helyi guide nagyon jó szemű volt, sok szépet köszönhettünk neki.

Éjszakai a roncson, a tatnál kezdtünk. A nagy sügér kint kószált. Aztán minden lámpát lekapcsoltunk és Wayan (helyi guide) kiterelte a világító halakat a roncsból. Eszméletlen volt ahogy egy zöld fluoreszkáló felvillanás raj úszkált körülöttünk. Eszméletlen volt. Aztán egy vörös koralon sárga porcelán rák csücsült. Sok apró rák egy kökoralon. Rengeteg nagy sáskarák. A fenéken gyalogló és pislogó kavics kinézetű halacskát trappoltak. Remete rák. Végül a bázis előtt jöttünk ki és ahogy felálltunk a lámpánk fényében láttunk egy 80 cm-es cápát elsuhanni a lábunk közt. Ez a roncs mindig tartogat valami újat.

Ismét a pengehalak voltak a cél a roncs orrában. A mellette lévő koral bokorban most dupla pigmyt találtunk. Egy hatalmas bokorban egy koralőrhal. A roncs közepélnél rózsaszín levélhal ücsörgött. Egy másfél méteres hatalmas sügér úszott el mellettünk. Volt egy idétlenül úszó halacska, nagyon mókás volt. A bázis előtt két méteren hatalmas makréla raj.

A cél az ostor koralok voltak a roncs orránál. Szürke homoki angolnák voltak a roncs mellett. 22 fős bumphead csorda reggeli kifutását láttunk. Hiheteten volt, ahogy ezek komótosan kivonultak a roncsból. Meglett az ostorkoral is a penge halakkal és egy fuvola hallal. Aztán a guide talált egy pigmit a szomszédos koralban. Visszafelé koralőrhal volt egy bokorban. Egy lyukban hatalmas szigonyozó sáskarák lakott. Végül márna raj.

Gyenge áramlásban süllyedtünk. A roncs nagyon kellemes. Egy bohóchal őrizte a kikelésre váró apróságokat. Azt orr körül úszása után fordultunk. Csendes emelkedés a roncsban. A homokon egy piros bohóchalas anemona. A sekélyesben halraj.

Volt egy kis áramlás. Kellemesen vitt a roncs mellett. Korán volt, kevés volt a fény. Egy Napoleon. Az orr előtti törésnél erős áramlás fogadott. Az áramlással szemben átlósan úsztunk ki a partra. Jó kis sport volt. De küzdöttünk derekasan, mivel nem akartuk, hogy kisodorjon a nyílt vízbe. Végül kiértünk.

A roncs úgy viselkedik az áramlásban, mint egy tölcsér. Összetolja a vizet csatornákba ezért ott felgyorsul duplájára az áramlás. Ilyenkor ezeket a helyeket kerülni kell, mert ha jól elkap olyan mintha csúzlival lőnének ki. Bent a roncsban szélárnyékba kell lopózni.

Egy 190 méter hosszú roncs, amit 1963-ban egy vulkán kitörés befordított a vízbe a partról. Fantasztikus korallok, bödön szivacsok. Egy hatalmas bumphead papagájhal. Egy nagy trevally. Majd egy hatalmas barrakuda a roncs orra alatt.