Merülőhely adatbázis listázás

A hely egyik érdekessége a rengeteg sügér, a másik pedig az a néhány üreg és barlang, amibe kényelmesen be lehet úszni. A lámpám jó szolgálatot tett, jobban láttam, hol is vagyunk pontosan. Sajnos ezekben az üregekben igen gyér az élővilág. Mivel itt néhány helyen homokos az aljzat, hamar lecsökkenhet a látótávolság. A merülőhely viszont nagyon népszerű, több búvárhajóval is összefutottunk. Emiatt igen óvatosan szabad csak a felszínre emelkedni, a három perces biztonsági megálló alatt is több hajót láttunk a közelünkben elhaladni. Az üregek aránylag nagyok, kényelmesen lehet mozogni bennük, és mindig látszik a felszíni fény, szóval nem túl rémisztő, de érdekes élmény volt a merülés.

Hatalmas kőtömbök között úszkáltunk, kis üregekbe néztünk be, szóval jó volt egynek. Nagyon jók voltak a körülmények, semmi hullámzás, és a látótávolság is nagy volt

lejutás a blue hole-hoz nehéz, érdemes vastag talpú csizmát viselni és a lányokra vigyázni :-) el lehet képzelni milyen viharok lehetnek itt télen, ha a mészkő sziklákat így faragja a víz.
kútból kiúszás az Azure Window felé. nagyon szép fények, üregben muréna, sügérek, nagy rákok és óriás méretű leopárd csiga a falon. visszafelé szép barlang, lámpa nélkül is jó látás, de érdemes visszanézni a nyílt víz felé, mert a merülésnek egyik meghatározó élménye lehet a szép kékes fényjáték.

A helyet már ismertem, egy picit talán javult a lejutás 2004 óta, de még mindig elég sportos lecaplatni a teljes felszereléssel. Szokásos kör, kifelé földközi-tengeri papagájhal, sügér. Merülés félúton kéménybe felúszás, majd a barlang. Nitroxszal merültük, érdemes.

Egy kis belső (8-10m átmérőjű) tóból leereszkedve ki lehet úszni a nyílt vízre. 3 db 50-60 cm-es fűrészes sügér várt egyszerre a kijáratnál. Teljesen függőleges falak bal oldalon, zöld növényzettel benőve. Rengeteg tűzféreg. Jobb oldalon el lehet úszni az Azure Windows alatt. Visszafelé ugyanúgy alulról be a kis tóba, de előtte egy belső barlang. Lámpa nélkül is elég jól lehet látni. A tóból ki, majd a sziklákon csúsza-mászva vissza az autókhoz. 100-150 m.

Pár 10m átmérőjű belső tó, aminek az alján lehet leereszkedni egy kútszerű járatba. Onnan kijárat a nyílt vízre, illetve befelé egy kellemes üreg. Kívül jó falak, nagy sügér, szép fal.
A merülés nehézsége abból ered, hogy a parkolótól legalább 100m séta a merülés, sziklákon botorkálva, komplett felszerelésben. Nem valami vidám túra a tűző napon.

belső tóból kiúszás a hasadékon át a nyílt víz felé. barlangok, muréna, rákok és rengeteg tűzféreg a falon. érdekes, hogy itt pár fokkal hidegebb volt a víz az áramlatok miatt a Blue Hole-hoz képest, pedig a két merülőhely között nincs nagy távolság. felszínen csónakokkal hordják ki a turistákat, ezért a hasadék átúszása körültekintést igényel.
összességében nagyon szép merülés volt, érdemes a kiúszásnál hosszasan nézelődni és nagyobb távot hagyni a búvárok között, hogy élvezhető legyen a fényjáték.

Igazán különleges merülőhely, ahogy az ember úszik ki a járaton és a túloldal egyre világosodik, két oldalt meredek fal, esetleg néhány szembeúszó búvár - hangulatos, na.

Érdekes merülőhely, egy belső kis tó, kikötővel, mólóval körülötte épületek. Itt megy be az ember, aztán a tó tenger felöli végén barlang- csatorna, amin keresztül ki lehet úszni a nyílt vízre. A barlang felszíni részén csónakokkal viszik ki a túristákat, ezért a felemelkedés csak vészesetben, bójával és nagy körültekintéssel lehet.
A kijárati csatorna szép, mély hasadék, a kijáratnál kő alatt rája, kívül szép fal. A blue hole Az út túl oldalán van, egymás mellett két híres merülőhely.

A hosszú parti séta miatt volt egy kissé nehezebb az életem. Maga a merülés részben a sekély, homokos öbölben volt, ahol nem akadt különösebb látnivaló, részben a sekély, de szép és tágas barlangban, ami viszont tetszett. Itt néhol a két métert is alig érte el a víz mélysége, szóval a víz alatt már minden egyszerűbb volt. A felszíni sétákat megnehezítette a közel 40 fokos hőmérséklet.

lejutás a film díszleteként használt házakkal szembeni öbölhöz tolatva, kőhullásra még mindig figyelni kell. a móló elég rossz állapotban van, utolsó harmadára nem szabad menni, mert több irányba is megdőltek a betonlapok, ott víz éri és az alga miatt csúszós.
könnyű merülés, check dive-nak ideális hely, öbölben morgóhal, rengeteg nyelvhal, polip, oldalt a szikláknál barlang bejáratához közel muréna. barlang tetejében levegő, barlanból kifelé úszásnál nagyon szép fények.

Laza bemelegítő merülés, különösebb nehezítő körülmények nélkül. Nem volt igazán nagy szám, de volt pár muréna, egy morgóhal, egy tűhal.

A merülőhely a Popeye Village öble, a mólóról lehet be és kijutni, elég csúszos, érdemes nem összetörni magunkat. A mólóig a lejutás egy meredek úton van, jó esetben a pickup le tud tolatni, vigyázni kell, mert kőhullás előfordulhat.
Víz alatt tengeri fű és egyéb növényzet borította lapos rész, szép sziklavonulatokkal és az esetünkben nagyon szép látótávval. Oldalt fal, tele sziklákkal, üregekkel, a fordulónknál feltűnően nagy sziklák, közöttük egy hatalmas, levegős barlang található, feltétlen érdemes megnézni. Élővilág kőhalak, muréna, és a szokásos máltai élővilág. Az öbölben egy horgony is van, mi nem láttuk, a móló végénél van valahol, mi pedig az elején jöttünk-mentünk.
Jó hely, érdemes megnézni ha a széljárás engedi, a mozifalu meg pláne szép.

Gyors hajóval kb 5-10p az út, nyílt vízen csak GPS-szel található meg. kötél mentén merülés, a roncs eléggé lerombolt de azért szép, élővilág gyakorlatilag semmi. Felfelé 12p dekó.
A Bristol Blenheim angol gyors és könnyű bombázó, elég sok állomásozott Málta környékén. A roncs alapvetően a szárnyak a két majd 900 lóerős motorral, és a törzs első része. Sajnos nagyon széttört a törzs, a fülke burkolat hiányzik, de így szabadon van a pilóta ülés, botkormány. Pár 10 méterre a fődaraboktól külön hever a farok a futóval.

Késő délután merültük, ezért felhős, gyenge fények. A roncs egyszerű, de elmegy, körülötte szétszórva mindenféle kacat, kórházi ágy pl. A merülést egy régi lepra kórháznál kell megejteni, sajátságos környezet. Szeméttelep az út mellett, lejutás meredek úton.
A roncs kórházhajó volt, meredek fenéken fekszik orral felfelé, lapos felépítményű fém hajó, egy kutatás szerint X131 az azonosító száma (bővebben: www.marinefoundation.org/wrecksx131.htm ).

Hangulatos kis öböl fürdőzőkkel, lent kacskaringós barlangszerű tengeri kijárat. Kívül jó kis fal, sok üreg, hangulatos hely, főleg a barlang a fényjátékokkal. Mókás feljönni a fürdőzők között, kalimpáló lábak mindenfele. Étterem a merülőhely mellett.

Nekem nagyon tetszett a HMS Maori!
A Dive Systems Malta szervezte a programot
Negyedik alkalommal látogattam meg a roncsot de nem tudom megunni :)
Ha bemész a lépcsőnél fokozottan kell vigyázni mert csúszós, De erre a célra van egy korlát
A Lépcsőtől 30 fok fele kell úszni és miután elérsz a sziklás szakadékig.
Célszerű a 30 fokos irányvonal bal oldalán kezdeni a merülést ahol még épnek mondható a roncs. Ha bemennétek a roncsba NAGYON KÖRÜLTEKINTőEN tedd meg mert pár tartó oszlop már nem jó állapotú (Én a magam 25 merülésével erősen ajánlom hogy kezdő zöldfülűként ne menny be) . Az irányvonal jobb oldalán lesznek a kisebb széthullott darabok.
Ha még van lehetőség rá és különlegeset szeretnél látni akkor az irányvonal bal oldalán néha lehet találni csikóhalakat.
Célszerű az értékeket otthon hagyni és a Mobilt a kocsi szőnyege alá elrejteni, mert nem egy elit környék.
Van egy kávézó ami nagyon lepukkantul néz ki de jó teát csinálnak és képek vannak a falon Maoriról

Üdv. Beni

Mivel az öbölbe vontatták a hajót és homokos az aljzat, a látótávolság gyengébb, mint az átlag máltai helyeken. ettől függetlenül szerintem ennek a roncsnak nagyon jól állt a kicsit zaccos víz. nekem nagyon tetszett, sejtelmes roncs, egy helyen még beúszható. visszajöttünk még idei éjszakait is merülni. rákok, polipok, angolna félék, és egy varsa, amiből kiengedtük a halakat:-)

Nekem ez a roncs bejött, mert sokkal inkább érezni rajta a történelmet... Igaz, eléggé szét van már esve a hajó, de legalább lehet tippelgetni, melyik rész mi lehetett, a lövedékeken még látszik az 1941-es évszám. A bejutás a lépcsőn nem igazán bonyolult, de az első pár méter a víz alatt, ahol a látótávolság is csak 2-3 méter, nagyobb odafigyelést kíván. A hajónál 8-10 méter volt a látás, ami megfelelő. Beúszva a roncsba éppen emiatt sejtelmesebb a látvány, ahogy fénycsíkok szűrődnek be a réseken. A hajó körül sok hal él, de láttunk a merülőhelyen morgóhalat, murénát, polipot is (de ezeket nem a hajónál, hanem az oda- és visszaúszás közben a sziklák réseiben), no meg bőven volt kőhal.

Kikötőbe vontatott hadihajó maradvány, szinte felismerhetetlen, hogy hajó. Romos, elég rossz roncs, látótáv ill. vizminőség pocsék. Visszafele a szemetes, köves részen kis muréna, és polip, ami elég ragaszkodó volt az orosz csajhoz.

A roncsról: Bár merülési élménynek nem igazán jó, mégis az egyik leghíresebb máltai roncs, talán a történelmi jelentősége miatt. 1937-ben készült, A Földközi-tengeri csatákban, Norvégiában, Atlanti konvojban és az Északi-tengeren töltött szerepe után visszatért Málta környékére, ahol Rommel utánpótlását próbálta zavarni. Állítólag a HMS Maori volt az a hajó, ami felfedezte a Bismarck-ot is radarral. 1941 február 12-én hajnali 2-kor egy bombatalálatot kapott a motortér kellős közepébe. A roncs javíthatatlan volt, és útba is volt a kikötőben, ezért elvontatták a mostani helyére, ahol dicstelenül elsüllyesztették.

Azt hiszem, hogy egy ép tengeralattjáró megmerülése mindig óriási élmény. igaz volt egy kicsi áramlás a fenéken, és rövidebb dekó :), de úgy gondolom mindenképpen megéri.
Egy rövid videó a merülésről:
www.youtube.com/watch?v=ryVSZkc9RuY

Nagyon szép és jó állapotban lévő angol tengeralattjáró. 1946 áprilisában süllyedt el végleg. Előtte úgy tudom még 3-szor eltalálták, de azokat valahogy mégis megúszta.
Mindenképp érdemes körbeúszni, ha van rá lehetőség és elegendő légzőgáz a dekóhoz. Az orrészen jól látható az oldalanként 3 torpedó kilövését szolgáló nyílás. Középen a gépágyút már leszerelték, de a farrészen szintén van egy torpedónyílás. Méghozzá elég ütős méretű. Egy búvár simán befér palackkal a hátán.
Eddig kétszer volt hozzá szerencsém. Jó látótávolságnál napsütéses időben valami álom.
Aki kedvet kapott annak ajánlom az itteni magyar bázist. www.lagoon-divecenter.com/

Kis átjárós, sekély merülőhely. Érdekessége talán egy üreg, amibe egy madonna szobor található, sárga foltos muréna.

Az odaúszáskor feltűnt egy rája a homokos aljzaton, a hajó alatt pedig volt egy muréna is. Ezen túlmenően egyre jobban benépesíti az élővilág a roncsot, nagyon sok kis hal van már ott. A víz meglepően kellemes volt, még a legmélyebb ponton is 24 fokos.

nagyon vártam már ezt a merülést és valóban megérte. közel van a Rozihoz, kicsit kell úszni a partról, de könnyen körbeúszható. mára már egész kellemes élővilággal rendelkezik, oldalán a P29 felirat azért még épphogy kivehető. fedélzeten nagy kőhal, kapitányi fülkében muréna, fonálcsigák.

Mindenképp javaslom a nitrox használatát, mert ez a roncs megér egy hosszabb merülést. Rengeteg helyre be lehet menni, igazi bújócska! :)

A P29 eredetileg keletnémet, Kondor osztályú aknaszedő volt, amit a máltai tengerészet 12 éven át használt. Számtalan járőrözési és határellenőrzési misszióban vett részt, míg végül a szolgálatból kivonták. 2007-ben süllyesztették el a híres Rozi roncsának közvetlen közelében.

Mivel új a roncs, nem túl dús az élővilág. Rövid merülés, árbóc érdekes, hombárok, látható a hajócsavar meghajtás, híd. A roncs álló helyzetben van, cikk és videó a roncsról:
www.divecenter.hu/Hirek/1356

Merülőhelytől visszafelé érdemes megnézni a sugar loaf sziklát, és egy üregben a madonna szobrot.

Az erősödő szél miatt védett merülőhelyet keresve jutottunk el ide. A bejutás a partról hosszú gyaloglást kíván, néhol nem könnyű sziklás terepen. Kimászni sem feltétlenül egyszerű, a biztonság kedvéért egy kötelet is rögzítettünk. A víz alatt a sekélyebb, sziklás rész az érdekesebb, itt láttunk egy tintahalat, ami elég gyorsan eltűnt a szemünk elől. Van egy kisebb üreg, aminek a felszínre a kis félsziget belsejében van nyílása. A víz itt nagyon tiszta volt, az üreg sekély is, tágas is, világos is, könnyen beúszható. Mélyebbre csúszva tengeri fű mezőket találtunk, érdekesség nélkül. A sziklás részen több az élet, de az még máltai viszonylatban inkább csak átlagosnak mondható.

merülőhely a kompkikötő mellett található, búvároknak kiépített tágas parkolóval, WC-vel. nagyon aranyos kis roncs, tetszett. kapitányi fülke átúszható. említésre méltó halrajok uralják a fedélzetet. merültük itt még a bal és a jobb oldali falat is. beton amfórákat (eredetiek múzeumban)és földközi tengerhez képest giga méretű murénát és sügért is láttunk, a falakon rengeteg beúszható barlang található, az egyik kisebben egy Mária szobor is megtekinthető.

Nagyon aranyos könnyen merülhető roncs. Ha elég korán megyünk, és mi vagyunk az elsők akkor kimagasló látótávolság!

Szép vontatóhajó, az üvegfenekű túristahajók miatt mesterségesen elsüllyesztve. Tiszta víz, jó fotótéma, barrakuda fent, a fenéken muréna tekergett.

A merülés a Rozi kikötői vontatóhajó roncsánál volt, ami a partról is könnyen elérhető. A kis hajó gyakorlatilag teljesen függőlegesen áll, nagyon imponzáns látványt nyújt, és mivel elég kicsi, jól szét lehet rajta nézni. A tengerfenék 36 méteren van, ám a fedélzet 32 méteres mélysége miatt általában ennyi a merülések legmélyebb pontja. Egy-két helyen be lehet úszni a hajóba, például a kapitány fülkéjébe, nagyon élveztem a merülést

Hajóval kb 10 perc távolságra a Szent Pál öböl északi részére vittek ki bennünket. A ritka kék úszójú tonhalakat a máltai halászok tavasszal fogják be a Földközi tengeren és kb 30-40 méter átmérőjű és 35 m mély hálóban nevelik őszig és Japánba exportálják a Greenpeace tiltakozása ellenére . Az állatvédők már próbálták a hálókat elvágva " menteni" a halakat .

Fantasztikus élmény volt a tonhal farmon merülni. A halak egy mosógép belsejéhez hasonlóan körbe-körbe úsznak a hálón belül. Ez nem szabályos kör inkább tojás alak mert nem vízszintes nem függőleges síkban hanem térben le-fel mozogva köröznek. 50 cm és 200 cm közötti méretű ezer darabos az állomány. Annyian vannak, hogy a víz nem pezseg hanem forog velük együtt.

A háló közepén örvény képződik és a " kiegyensúlyozottan lebegő " búvár könnyen 35 m mélyen a háló alján találja magát. A csoportunkból ketten is beleszédültek a pörgésbe. Nagyon érdekes a hálót fix pontként figyelve 10-20 m mélységben a halak között lenni. Ahogy mozognak mind szembejön veled és jobbról, balról, alul fölül úszik el melletted. A kis félméteres tonhalak még csak-csak közönyösen viselhetők de a nagy kétméteres példányok már delfin méretűek.

Az élmény átélhető az ott készült film megtekintése közben :
www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=BuxT3A7E-Fw
Mindenkinek ajánlani tudom a természetvédők véleményét is:
greenpeace.blog.hu/2011/05/26/kekuszoju_tonhal_hizlalas_a_katasztrofa_receptje

Jártam már ezen a merülőhelyen pár éve de akkor a víz jóval zavarosabb volt. Ez alkalommal viszont igen kellemes látótávolságot fogtunk ki. Szóval a Blue Grotto csónakkikötőtől a part mellett elúsztunk a szoborig / emlékműig és ott befordultunk a nyílt víz felé és máris a hajó tatjánál jártunk.
Elég jól ki van lukasztva a vasszerkezet így lehet bujkálni átúszni több helyen is.
A nagy méretek miatt nem tudtuk körbejárni a hajót csak a hátulját és közepét. Mivel az alsó részeknél nézelődtünk a közel 4 bar nyomáson négyszeres sebességgel fogyott a levegőnk.
Ez alkalommal az élővilág kicsit gyengébb volt pedig egy komolyabb barakuda raj tudott volna emelni az élményen - mint egy napja pl Cirkewwa-nal a P29 roncs mellett.
A merülés végén a parton a legközelebbi kocsmában a falon a korabeli újságcikkek és fényképek láthatóak a roncs elsüllyesztéséről, történetéről.
Ide másolok egy szép fotót amit az intereneten találtam + egy háromdimenziós alkalmazás linkjét ahol elég szemléletesen körbe lehet járni a roncsot : www.fourthelement.com/adventures/3d_um_el_faroud_wreck_map.php

első merülés ezen a roncson nehéz körülmények között volt, szeles időben. hideg áramlat volt a roncs szintjén.fedélzetet úsztuk körbe, jól látható a robbanás helye, abban a vonalban kettétört a hajó egész része és már kicsit szét is csúsztak egymástól. barracuda rajokra számítottunk, de most nem volt szerencsék, 2 kósza magányos példányt figyeltünk meg. kéménynél viszont jeletős sügér raj!!! áramlás visszafelé megnehezített a párom helyzetét, uszonyát le is cseréltük utána. második merülés már jó körülmények között volt, a roncsban is 25 fokos volt a víz. behatoltunk a közösségi helyekbe, 2 szintet úsztunk át, szép merülés volt. mindenki nagyon élvezte. a roncstól nem messze búváremlékmű van, a parti kávézó falán pedig nehány kép egy halászról aki itt fogott fehér cápát a ´80-as években

Nagyon nagy a roncs, a közepén kettétörve, és a két rész rendesen el is távolodott egymástól. Kettőt merültünk itt. Az elsőnél felbukkant egy nagy barrakuda, elúsztunk a hajó orrészéig, aztán áramlással szemben kemény és hosszú úszás várt ránk, nem volt kellemes. A második merülésnél a tatnál maradtunk, benéztünk a hajó belterébe (beúszni nem javallott), aztán ki. Ekkor már hullámosabb volt a víz, eleredt az eső is, nehezebb volt kimászni.

Sok kezdővel tökölés az elején, a roncsra kevés idő maradt. Barrakudák a roncs felett, a hajóhidat tudtuk csak körbeúszni. A kijutás az öbölben kommandós volt, a több métert emelkedő- süllyedő víz miatt a vaslétrát küzdős volt túlélni főleg a kezdőknek.

A roncsról a későbbiekben a "Dive System Malta" tulajdonosáról Louis-től a következő történetet hallottam. Kb 6-7 éve esett meg, hogy a tanker javításra beállt Málta egyik dokkjába, ám egy nap robbanás történt, talán gázpalackok, ok nem tisztázott. Majd egy tucat ember meghalt, és sokan megsebesültek a balesetben, a hajó pedig erősen megrongálódott. A tulajdonos pár hónapig, talán évig is nyösztette a biztosítót, és mire mindent elintézett a roncs már nagyon útban volt, hiszen elfoglalt egy teljesen jó javító dokkot. Ki kellett takarítani, így eladták törökorszába vasnak, a gond csak az, hogy a szállítás és a biztosítás az útra többe került, mint amit kaptak a hajóért. Ekkor járt arra főhősünk Louis, aki megkérdezte vajon mi a tervük a hajóronccsal? A választ hallva felajánlotta, hogy megveszi a hajót egy szerényebb összegért, ami azért még mindig több, mint a minuszos törökországi megoldás. Másnap 10 órakor csöngött a telefonja, ha komolyan gondolta viheti a vasat. Boldogan végig telefonálta a búvárbázisokat, és összedobták a pénzt a roncsra. Már csak engedély kellett meg egy helyszín, ahová elvontathatják. A helyszín meglett, az engedéllyel is mázlijuk volt, mert pont helyi választások kezdődtek, kellett a szavazat, így némi hátszéllel 2 hét alatt megkapták az engedélyt, ami egyébként évekbe tellett volna. Hiába, a politika ott is olyan, mint mindenhol. A lényeg, hogy nagy csinnadrattával a hajót elsüllyesztették a búvárok nagy örömére, persze miután kitakarították, és búvárok számára biztonságosan átjárhatóvá tették. Minden jó ha jó a vége, és mi lehet a balesetben elhunyt dolgozóknak jobb emlék mint a hajóroncs?

A merülés az Um El Faroud tanker roncsánál volt, ami 34 méteres mélységben hever. Nem fogtunk ki igazán jó napot, a látótávolság elég gyenge volt máltai mércével, de amikor feltűnt a hajó, azonnal megdöbbentett a hatalmas méreteivel (109 méter hosszú!). Szétnéztünk, a lépcsők mellett úsztunk le-fel, bevilágítottam a helyiségekbe, ahol még ott voltak például a mosdók - de a hajó méretei miatt csak töredékét láthattuk mindannak, ami érdekes lehetett volna. Vigyázni kellett a felszínre emelkedésnél, mert a Blue Grotto felé igyekvő rengeteg turistás csónak könnyen bajt okozhatott volna.