egyetlen, helyi bázis, káosz, kosz, ladikkal 8-an nyomorogva egy kb 3 személyes hajón, büdi palack, hajórol merülés. hullámok dobáltak ide-oda a kövek között, shoryban veszélyes (lett volna), beazonosíthatatlan darabok a világítótoronyból, egy szfinx hátsó fele, ezen kívül látótávolság semmi, élővilág: pár pici hal, végig szakadtunk a röhögéstől (hogy mit keresünk mi itt), de a második merülést a cleopatra cityn a körülények hatására lemondtuk.

A pharoszi világítótornyot az első Ptolemaios uralkodók építették, i. e. 270 körül. Kb. 150 m magas volt, fehér mészkőből készült, hogy az egyhangú part mentén a hajósok messziről észrevegyék az alexandriai kikötőt. A világítást csak később, a rómaiak helyezték el a toronyban. A környéket az 1300-as évek elején több nagyobb földrengés rázta meg, végül a torony 1600 év fennállás után 1340 körül összedőlt. Helyén, köveinek felhasználásával 1480 körül Kait bej építette meg a ma is látható erődöt a kikötő védelmére.

A merülőhely Pharos sziget (ma már csak félsziget) külső oldalán, az erőd lábánál található. Speedboattal közelítettük meg, és nagyon nem akartunk beugrani a szinte átlátszatlan vízbe, melyben a négymilliós nagyváros összes szennye úszott. A guidok azzal biztattak, hogy az alsó rétegek tisztábbak. Végül vakon leereszkedtünk egy kötél mentén, és valóban, 3-4 méter után kitisztult a víz, de a látótáv így sem emelkedett 12 m fölé. A látvány mindenért kárpótolt! Hatalmas területen az összedőlt torony roppant kövei szóródtak szét, köztük szobortöredékek, oszlopok. Néhány követ megtisztítottak, rajtuk domborművek és feliratok láthatóak. Valóban lenyűgöző látvány a romok között nézelődni. A képet színesítette néhány, az erődből származó ágyúgolyó és a gazdag élővilág, főleg kagylók, csigák és más puhatestűek, valamint rákok, halak számolatlanul.

A területen most is folyik régészeti feltárás. Sajnos a legszebb szobrokat kiemelték és az amfiteátrumnál állították ki...