Maszkabál
A búvárkodásról1/2. oldal
Aki a víz alá merül, azért teszi ezt, hogy valami szépet, érdekeset, különlegeset lásson. Tehát a lényeg a minél tökéletesebb látáson van, így hát nem túlzás kijelenteni, az egyik legfontosabb felszerelési tárgyunk a búvármaszk.
Emlékszem, a legelső maszkomat egy sportáruházban vettem és még ma is megvan. Kiváló darab, egy régi Cressi Lince, de mégis lecseréltem, mivel a fekete szilikon és a kis lencsék miatt igencsak úgy éreztem, hogy csőlátásom van a víz alatt. Akkor még nem nagyon voltam tisztában a különféle trendekkel, amelyeknek köszönhetően egyre-másra jelentek meg a nagyobb látóterű maszkok. Ma már persze több információval rendelkezünk, de hiába léteznek objektívnak mondható tesztek, a választás tekintetében továbbra is az egyén ízlése a döntő. Ráadásul hiába tűnik jónak egy maszk próba közben, a víz alatt kiderülhetnek a rejtett hibák. Velem például előfordult, hogy a maszk szilikonja annyira vékony és lágy volt, hogy a merülés alatt a keret folyamatosan nyomta a homlokomat, kénytelen voltam hát új után nézni. Talán ez a történet is érzékelteti, hogy a maszk választása nem is annyira egyszerű, amikor pedig röviden összegezni szerettük volna a napjainkban jónak számító és nálunk is elérhető maszkokat, rájöttünk, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket. Mégis bízunk abban, hogy van, akinek segítséget tud nyújtani még ez a felületes felsorolás is.Mielőtt azonban a különféle maszkok ismertetésébe belevágnánk, érdemes átismételni a maszk kiválasztásának módszerét.
Alapszabály: A maszknak tökéletesen illeszkednie kell az arcunkra!
1. Tegyük fel egyszerűen az arcunkra, anélkül hogy a pántot is feltennénk, és szívjuk be a levegőt az orrunkon - így közel vákuumot hozunk létre a maszkban. Ha ez sikerül, nézzünk lefelé az arcunkra szívott maszkkal - azért a kezünk legyen az arcunk előtt pár centivel, ha leesne a maszk, el tudjuk kapni. Ha a maszk ott marad fél percig (addig persze ne vegyünk vagy fújjunk ki levegőt az orrunkon), akkor az jó jel. Ha már a vákuum-szerű állapot létrehozása sem sikerül, vagy a maszk magától leesik fél percen belül - akkor keressünk tovább. Ezt az első lépést szokták általában elmondani, de ez gyakran nem elegendő!
2. Ez a teszt már ki szokott maradni, ami azt eredményezni, hogy merülés közben egyszer csak elkezd szivárogni a maszkba a víz. Tegyük fel a pántot, állítsuk be kényelmesre. Ezután kezdjük el szívni a levegőt az orrunkon, de ne álljunk meg az előző pontnál, a közel vákuum létrehozásánál, szívjuk tovább. Ha a maszk nem tökéletes, azt vesszük észre, hogy a beszívásnál egyszer csak elkezd sziszegni valahol a maszk, és bejut a levegő. Tipikusan a szemünk sarkánál szokott ez előfordulni, ha nem tud a maszk a szem ívénél tökéletesen zárni - ideális, ha az ív mögött zár egyébként. 3. Ha az első két teszten a jelölt átment, még egy dolgot érdemes megnézni: mekkora az orr-rész. Ha nagy az orrunk, akkor gond lehet ezzel. Még ha elvileg el is fér a nózi a számára kiképzett helyen, amennyiben nincs az orr alatt elég hely, a legkisebb mennyiségű bennmaradt víz - ami itt fog összegyűlni - folyamatosan irritálni fogja az orrunkat.
4. Ha minden rendben van, még érdemes merülés közben is kipróbálni, könnyű-e üríteni víz alatt, nem nyom-e valahol, stb. Ám ha az első három teszten átment, és úgy globálisan is tetszik - vegyük meg bátran.
5. Ha szemüvegesek vagyunk, kérdezzük meg az egész herce-hurca előtt, hogy az adott maszkhoz létezik-e dioptriás lencse, és ha igen, mikorra tudják szállítani illetve mennyiért. Néha ez az a pont, ami mindent felülbírálhat. Vagy merüljünk kontaktlencsével...
Két megfontolandó tanácsunk még az, hogy egyrészt ne feltétlenül hallgass azokra, akik le akarnak beszélni az áttetsző szilikonos maszkokról. Igaz ugyan, hogy sárgulhat, de gondos tisztítással ez nem okoz problémát, viszont szinte minden búvár számára kedvezőbb, mivel nem lép fel a csőlátás jelensége. Másrészt érdemes megfontolni, hogy elsőre a legolcsóbb maszkok közül válassz, amit később szívfájdalom nélkül le lehet cserélni, vagy pedig nagyon jót kell vásárolni, ami évek múltán is hű társ lehet a búvártúrák alatt. Az előbbi változat mellett szól, hogy egy tartalékmaszk soha nem árt, és a túrán bátran kölcsön lehet kérni más búvárok színes-szagos maszkjait egy kis próbálgatás erejéig.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Budapest
