A legemlékezetesebb cápafilmek
Egyéb2/3. oldal
Élet a Jaws után
Azért nem kellett lemondanunk a legendás sorozat befejeződésével sem a cápafilmek okozta borzongásról. Az 1999-es Shark Attack (Gyilkos cápák) tipikus másodvonalbeli film, amit elsősorban kábeltévék műsorán lehet elcsípni. A főszerepeket alakító színészek, mint Casper Van Diem vagy Jennifer McShane kevés néző számára lehetnek ismerősek. Viszont a sztori valamelyest újdonságot hoz a nagy elődökhöz képest. Ezúttal ugyanis nem a cápák a "rossz fiúk", hanem az emberek, akik csalikkal próbálják a part közelébe vonzani őket. Akad a filmben mániákus tudós és aljas ingatlanspekuláns is, de az igazi meglepetés az, hogy itt nem a cápák elpusztítása a főhösök feladata, nem is esik áldozatul egyetlen állat sem nekik. Ráadásul a film képileg kategóriájához képest kifejezetten vállalható, persze azért a támadásokat többnyire itt is makettek hajtják végre.A szintén 1999-es Deep Blue Sea (Háborgó mélység) viszont a mozikba készült, Samuel L. Jackson személyében még egy neves színészt is sikerült hozzá szerződtetni. De talán nem ártott volna inkább egy jó forgatókönyvírót keresni, mert a Deep Blue Sea igazi mélypont nem csak a cápás, hanem minden más film között is. A cápákat a sztori szerint ugyanis genetikailag módosítják, hogy intelligensebbek legyenek, ám ez aztán olyan rettentően jól sikerül, hogy azok hihetetlen haditerv keretében próbálnak kijutni a nyílt vízre a tengeri laboratórium rácsokkal elkerített övezetéből. Az ostoba jelenetek közül a legdurvábbak azok, amikor a közel tíz méteres cápák beúsznak a laboratórium szűk folyosóira, és ott a térdig érő vízből emelkedik ki fenyegető uszonyuk támadás előtt. A víz alatti jelenetekben középszerű számítógépes animációk veszik át a modellek szerepét, hogy be lehessen mutatni, ahogy a cápák egyben lenyelik áldozataikat.
Talán a Shark Attack alkotói is úgy érezték, jobb visszatérni a gyilkoló cápák bevált motívumához, ezért a 2001-es Shark Attack 2-ben új a helyszín, a főszereplők és a sztori is egészen más. A főszereplő hölgy húgát búvárkodás közben támadja meg egy cápa, akin természetesen bosszút kell állni. Itt is előkerül a fafejű polgármester, a csinos hölgy társául szegődő cápaszakértő tudós, és végül aztán a cápák is elnyerik méltó(?) büntetésüket. A kissé zavaros sztorit gyatra számítógépes animációkkal próbálták feldobni, kevés sikerrel.
A Shark Attack 3-ban ezért aztán rátettek még egy lapáttal, visszatért az első részből ismert Jennifer McShane, aki két társával vállvetve egy megalodonnal számol le. A filmben bemutatott, irdatlan méretű cápa a valóságban nem létezik (találkozni legalábbis nem találkozott még vele senki), és ha létezne is, nyilván nem a "konzervkaját", azaz a hajók, tengeralattjárók utasait hajtaná. De mint már a Jaws kapcsán leszögeztem, a történet báját nem a hitelesség adja. A lényeg, hogy a cápának pusztulnia kell, és azok a nézők, akik ebben lelik kétes örömüket, most sem csalódnak. A csónakokat egyben lenyelő jószág talán a legtöbb áldozatot ejti a cápafilmek történetében - mégis a méret a lényeg? Feltűnő a stáblista alapján a "bolgár vonal" erőssége, számos munkatárs származott a balkáni országból.A 2003-as Shark Zone pedig már népes bolgár szereplőgádát is felvonultat. Mindenesetre aligha a kreativitásukkal járultak hozzá a film sikeréhez, mert a bődületesen ostoba és zavaros film különös húzásként a korábbi Shark Attack filmek víz alatti jeleneteit veszi át. A film elején a búvárok helikopterrel(!) indulnak merülni, a hagyományos reduktor ellenére beszélgetnek a víz alatt, egy fehér cápa-raj(!!) támadja meg őket, és a készítők a különféle képek összevágásánál még csak a látszatát sem igyekeztek fenntartani a folytonosságnak. A felszínen még szőke hajú búvár a víz alatt hosszú, barna hajú lesz, miközben a cápa széttépi, és így tovább. Csak egy ember menekül meg, aki évekkel később cápáktól óvja városának előljáróit (nem foglalkoznak vele) és egy gonosz bűnbanda egy elsüllyedt hajó kincseit hozatná fel vele (leszámol velük) - néhány jelenet már annyira gagyi, hogy szórakoztató. Azért egyben megnézni az egészet felér egy büntetéssel, de a gyűjtők figyelmére feltétlenül érdemes.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Horvátország
