A Maldív-szigetek minden utazó bakancslistáján előkelő helyet foglal el. Hófehér korall homokos szigetek pálmafákkal, körülötte a türkízkék tenger, a nagybetű képeslapokból ismert nyaralás, ahogy mindenki elképzeli. A búvárokat pedig olyan ritkaságok csábítják ide, mint a cetcápa, mantarája. A levegő egész évben 25-30 fok körül alakul, a víz hőmérséklete se csökken 26-27 fok alá, így hidegre nem kell készülni, inkább az esős évszakra figyeljünk, amely május-augusztus között alakul. A látótávolság többnyire 20m felett, bár időszaktól függetlenül belefuthatunk gyengébb, akár 10 méter körülibe még a külső vizeken is, az atollok belsejében pedig még inkább.

Stefi barátunk 2009-ben írt egy kiváló leírást Cápák a mosógépben címmel , érdemes elolvasni a még mindig aktuális írását. A merüléseknél talán nincs eléggé kiemelve, de a Maldív merülések jelentős része áramlásos. Az igazi nagyágyú látnivaló esetén ez az áramlás brutális is lehet, miközben 30 méter környékére kell lemerülni meglehetősen gyorsan, ezért kezdők számára ezek nem ajánlottak. A hajós szafarik esetén ezek a merülések többségében vannak, szállodák esetén van esély békésebb merülésekre, cserébe nem biztos, hogy láthatjuk a nagybetűs látnivalókat, de ez sem feltétlen igaz! A cetcápát például akár a felszínen sznorkellel lebegve a sekély vízben is elcsíphetjük, ahogy szirtcápákat is láthatunk, csak megfelelő szigetet kell választanunk.

A leglátványosabb merülések az úgynevezett csatorna merülések, amikor két korallsziget közötti csatorna szélén kb. 25-35 méter mélyen élvezi az ember a látnivalót. Talán nem meglepő, de itt komoly áramlásra számíthatunk - a jó hír viszont, hogy minél erősebb az áramlás, annál szebb látvány várható. Komoly áramlás alatt azt kell érteni, hogy esélytelen szembeúszni vele, a reduktortömlőt rángatja a sodrás. Ha nincs áramlás, nicsenek cápák, ha durva az áramlás akkor viszont akár rajokban is vitorláznak ezek a csodálatos állatok közvetlen előttünk.

Mire számíthatunk a merüléseken az áramlás mellett? Nos, ha nem is száz százalékos biztonsággal, de szinte biztosan fogunk látni mantaráját, cetcápát, kis szerencsével rajokba "repülő" sas vagy mobula rájákat, delfineket. Ezen felül garantáltan sok asztal méretű tüskésráját, dajkacápát, fehér és fekete úszójú szirtcápa, szürkecápa is rengeteg van, és persze teknősöket akár hatalmas példányokat is. Akit az apró élőlények vonzanak, szintén megtalálhatja a számítását - bár ilyen merülésre nehéz lesz meggyőzni a búvárcsapatot, miközben mindenki a nagyvadak bűvöletében él. Ha makrózni akarunk, válasszunk megfelelő szigetet a nyaraláshoz, de méginkább más országot - például Indonéziát.

Egyébként ha már fotózás. Készüljük fel arra, hogy a merülések jó része nem kimondottan fotósbarát. Az erős áramlás megnehezíti a jó képek elkészítését, nem nagyon van idő vagy lehetőség beállításokkal próbálkozni, és sokszor az állatok sem jönnek elég közel egy jó kép elkészítéséhez. Áramlásban a vakukart a víznyomás kitekergeti, sodródáskor is kényelmetlen a saját és környezetünk védelme mellett még a kiterjedt és sérülékeny fényképezőt is védeni. Praktikusabb egy videokamera, manapság úgyis sláger az akciókamera (gopro és társai) amely kis mérete miatt kevésbé zavaró, mint egy méteres karokkal az áramlásba kapaszkodó fényképezőgép. Az okos búvár pedig nem visz semmit, inkább elkéri másoktól a felvételeket és csak élvezi a felejthetetlen látnivalókat :)

A Maldív szigeteken az éjszakai merülés aránylag ritka. Egyrészt az áramlás, másrészt a mélység és a többnyire felszín alatt kezdődő zátonyok miatt ritkán kivitelezhető, viszont ha a túra részét képezi, semmiképp ne hagyjuk ki, mert felejthetetlen élményben lehet részünk. Egyik népszerű éjszakai merülőhely az Alimatha Jetti, ahol méretes viszont teljesen ártalmatlan dajkacápát, hatalmas tüskésráját biztosan láthatunk, de gyakorlatilag bármi, akár mantarája is megjelenhet a néha sajnos százas nagyságrendben merülő búvárok lámpáinak fénycsóvájában.

Szafarihajó - további képekhez klikk!

A maldív szafariról pár szót ejtenék. A hajók széles skálán mozognak, találhatunk kisebb, olcsóbb variációt ahol például csak közös fürdőszoba, wc van és eltölthetjük a nyaralást többszintes, saját fürdős, jacuzzis hajón is. Ami viszont szinte minden szafarihajóra jellemző, hogy a búvárkodás nem onnan történik. A lakóhajóhoz egy Dhoni-nak nevezett többnyire hatalmas fedett platóval rendelkező hajó csatlakozik a túra során, a búvárfelszerelésünk azon található, a palacktöltés ott végzik - többnyire a pihenő utasoktól eltávolodva, hogy ne a fülükbe zörögjön a kompresszor, és csak a merülés előtt térnek vissza a hajóra. A beöltözés, készülődés a Dhonin történik, ahova többnyire csak a fotós, videós cuccot visszük magunkkal, merülés után pedig frissítőt, törölközőt kapunk arra a néhány percre, amíg a lakóhajót újra elérjük. A megoldás egyetlen hátránya, ha a felszerelésünkön akarunk valami matatni, ez napközben csak közvetlen a merülés előtt oldható meg, mert a Dhoni nincs a hajó közelében.

A szafari hajókon jellemzően napi 3 merülés zajlik és a napi menetrend meglehetősen kötött. Kora reggeli merülést a bőséges reggeli követi, majd még ebéd előtt még egy merülés. Ebéd után némi pihenő, majd a harmadik merülés, 4 óra körül vége is a napi búvárprogramnak. Ez elég feszített tempó, cserében a Vörös-tengeri szafarikkal ellentétben délután-este lehetőségünk van kimenni egy-egy képeslapra illő gyönyörű pálmafás korallszigetre. Itt lehetőség van napozni, sétálni, sznorkelezni a tűrkízkék kellemes meleg tengerben - vagy épp elkölteni a BBQ vacsorát, amit a legénység a szigeten szervíroz. Így a búvárszafari sem kizárólag a búvárkodásról szól, ugyanúgy élvezhetjük a csodálatos Maldív szigetvilág adta élményeket is, nem kell szigetre és szállodába mennünk.

Az írás a következő oldalon a Maldív-szigetekre utazók számára összefoglalt tanácsokkal folytatódik!