A BP brit olajipari óriás Mexikói-öbölben lévő Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformján 2010 áprilisában robbanás történt, majd tűz ütött ki: tizenegy munkás meghalt, 1500 méteres mélységben heteken át áramlott nyersolaj és földgáz az öbölbe.

Az elsüllyedt platform helyén mintegy 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Az olaj egy jelentős hányada a robbanást követően nem emelkedett a felszínre, hanem a fúrólyuk körül leülepedett és réteges sávokban összegyűlt, legalább 3200 négyzetkilométeres területet terítve be - olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.

David Valentine, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem tudósa szerint mintegy 318 millió liternyi olaj gyűlt össze függőleges rétegekben 1000-1300 méteres mélységben.

A kutatók a fúrólyuk körzetében 534 mintavételi helyszínről összegyűjtöttek több mint háromezer üledékmintát, és kiértékelték az így nyert adatokat. Ezek segítségével megállapították, hogy a mozaikszerűen fellépő szennyeződés a fúrólyuktól nyugati irányban legalább negyven kilométeres távolságig kimutatható - ismertette a tanulmányt Der Spiegel című német folyóirat online kiadása.

"Ha az olaj lerakódik az üledéken, akkor a tengerfenéken hosszú időre kihal az élet. Az olaj alig bomlik le természetes úton, a kátrányszőnyeg alatt ugyanis nincs oxigén és olyan tápanyag, amely a baktériumok életben maradásához szükséges. Még négy évvel a katasztrófa után is megjósolhatatlanok az ökológiai következmények" - véli Jörg Feddern, a Greenpeace természetvédelmi szervezet olajszakértője.

Korábban végzett tanulmányok szerint a baktériumok csak kevés olajat voltak képesek természetes módon "felfalni", ráadásul az olajszennyeződés nagyon sok korallban is kárt okozott: az olajrészecskék vagy az azok felbontása érdekében bevetett kemikáliák még 22 kilométeres távolságban is károsították a korallokat.

[ MTI ]