Vitatott cetcápaetetés
KörnyezetvédelemA Fülöp-szigetek egyik falujába özönlenek a turisták, de vannak, akik szerint a helyiek rossz módszert választottak.
Az egyik helyi halász felteszi a kérdést, hogy mi lenne a megélhetésükkel, ha a követeléseknek megfelelően abbahagynák az etetést? Újból halászatból kellene valahogy megélniük. A cetcápák könnyebb kenyeret ígérnek, a több, mint 10 méteresre megnövő, akár 20 tonnás állatok vonzereje nagy. Noha nagyok, az emberre teljesen veszélytelenek, plankontokkal, apró rákokkal táplálkoznak. Életciklusuk jelentős része még ismeretlen, néhány helyen halásszák is őket, és az IUCN listáján ez a faj is a veszélyeztetettek közé került. A halászok állítják, a cetcápák mindig is itt éltek, sokkal régebben is látták őket ezekben a vizekben. Néha abba is kellett hagyni a halászatot, amikor felbukkantak.
Amikor az interneten híre ment a falu új turistaattrakciójának, elkezdtek egyre többen érdeklődni Tan-awan iránt. A legtöbb napon több száz utazó érkezik ide, de volt olyan, hogy másfélezren csodálták a cetcápákat egyetlen nap leforgása alatt. A nagyjából focipálya méretű terület, ahol a cetcápákat etetik, egészen közel van a parthoz. A délelőtti órákban zajlik az etetés, általában 8-10 egyed jelenik meg, de volt már olyan reggel, amikor 20 állat bukkant fel. A turisták 500 pesót fizetnek a cetcápákkal való találkozásért, búvároknak valamivel többe kerül a merülés velük. A bevételt összegyűjtik, és a nap végén azok között osztják szét, akik aznap a tengeren dolgoztak. A fülöp-szigeteki viszonyok közt jónak számító keresetnek köszönhetően a helyiek szebb házakat építenek, és értelemszerűen nem is szeretnének lemondani erről. A turisták pedig egy nagy élménnyel gazdagodva, elégedetten térnek haza.
Ám a biológusok egy része egyáltalán nincs elragadtatva, mert úgy vélik, hosszú távon problémát fog okozni az etetés. Egy olasz természetvédő szervezet szerint természetellenes, hogy ilyen kis helyen egyszerre ennyi cetcápa legyen. A Physalus elnöke szerint az egész inkább egy állatkerti vagy cirkuszi produkcióhoz hasonlít, a turisták nem az állatok természetes viselkedését látják. A legfőbb tanulság az, hogy a vadvilág kihasználható turistaattrakcióként. Vannak, akik szerint a cetcápák esetleg abnormális módon fognak viselkedni, például az etetett cápák agresszívabbak lesznek fajtársaikkal. A sok érintkezés miatt jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek is.
Ezért az ellenzők egy Facebook-oldalt is indítottak, ahol az etetés leállítása mellett kampányolnak. Az állatvédők szerint természetes, hogy a turizmus egyre több helyen válik a megélhetés forrásává a korábban hagyományos munkák helyett, de úgy vélik, fenntartható módon kell kialakítani a gyakorlatot, mert csak így lehet hosszú távon is eredményes. A Physalus jelenleg azt vizsgálja, hogy a turizmus és az etetés milyen módon változtatja meg a cetcápák viselkedését, és abban bíznak, a helyi kormányzat szabályozni fogja a cetcápás turizmust, minimálisra csökkentve annak káros hatásait. A helyi projektkoordinátor szerint tekintettel kell lenni a cápák érdekeire, de ezzel együtt a közösségére is. Az igazi ökoturizmus a kettő összehangolása révén igenis megvalósítható.
[ Canberra Times nyomán ]