A korallok lassítják a cunamit
TudományA kutatók azt vizsgálták, miért volt más a pusztítás mértéke Srí Lanka különböző részein.
Arra viszont a múltbeli események vizsgálata adhat választ, hogy ha már úton vannak a hullámok, mi az, ami csökkenthetné az erejüket. Egy Srí Lanka-i tudós, Harindra Fernando arról beszélt, hogy modellezni próbálták a 2004-es szökőárt, és megnézték, mi a különbség akkor, ha ép, illetve ha lerombolt korallzátony szegélyezi a partot. A szakember már a 2004-es események után az elsők között volt, aki megvizsgálták a helyszíneket. Csapata adatokat gyűjtött a hullámokról, magasságukról az ország különböző pontjain. Peraliya körzetében 10 méteres, pusztító hullámok több, mint egy mérföldnyire hatoltak be a szárazföldre, míg Hikkaduwánál a hullámok magassága a harmada volt ennek, és azok is csak a közvetlen tengerparti szakaszt érték el. Búvárok mérték fel a korallzátonyok állapotát ezeken a helyeken, és a fényképek alapján az derült ki, hogy ott volt a legnagyobb a pusztítás, ahol a leginkább eltűntek a korallok a zátonyokról.
Ezek után Fernando professzor amerikai laboratóriumában áramlástani szempontból kezdte vizsgálni a korallzátonyok hatását. A medencében szimulált cunami akár háromszor nagyobb erővel csapott le ott, ahol semmi nem állta útját a víz alatt. Ezeket az eredményeket már 2005-ben közölték az illetékesekkel, és felhívták a figyelmet rá, hogy fel kellene lépni a korallok lerablása ellen. Ám hiába a sok ezer áldozat, mégsem történt semmi, és az ország sok részén továbbra is teljesen ellenőrizetlenül gyűjtik be a korallokat. Hiába illegális ez a tevékenység, több helyen már teljesen eltűntek a korallok, ami egy esetleges újabb szökőár esetén nem sok jót jelent az ország nagy részén.
[ sundaytimes.lk ]