Meglepetés a tenger mélyén
EgyébMifelénk az autópályaépítéseket kísérő ásatások adnak munkát a régészeknek, máshol meg a gázvezetékek fektetése.
Gyakran érzi úgy az ember, hogy tulajdonképpen elegendő csak egy kicsit "megkapirgálni a felszínt", és máris évszázados leletekre lehet bukkanni a kertek végén, szántóföldeken vagy a tengerfenéken. Persze mindenhol az adottságok és lehetőségek határozzák meg, mit lehet találni- a Balti-tengerben az Északi Áramlat nevű gázvezeték építése miatt vizsgáltak meg eddig még fel nem tárt részeket.Az Oroszországból az Európai Unióba gázt szállító víz alatti csövek lefektetése előtt alapos felmérést végeznek a helyszínen. A svéd kulturális örökségvédelmi hivatal bejelentése szerint a szonárral végzett vizsgálat néhány különös alakzatot mutatott ki, ezért videofelvételeket készítettek a jelzett helyszíneken, és így találtak rá a maradványokra. Méghozzá nem is egy, hanem tucatnyi roncs bukkant fel a régészek szeme előtt, amikor a kamerák képét tanulmányozták. A roncsok nem magának a vezetéknek az útvonalába esnek, hanem az ún. horgonyzási folyosóba, ahol a vezetéket fektető hajók horgonyoznak majd.
A roncsok nagyobb része a felvételek elemzése alapján meglehetősen régi, van 17. és 18. századi köztük, illetve még régebbi is, a középkorból. A nagyjából 100 méteres mélység miatt nem kedvtelési búvárok célpontjai lesznek, és a kiemelésük sem került szóba. Így is tanulságos a felmérésük, mert a Balti-tenger speciális adottságai miatt nagyon jó állapotban őrződnek meg még a fából készült hajók is, tehát a régészek sokat tanulhatnak a régi hajóépítők és hajósok munkájáról. Az, hogy egyetlen vezeték fektetése ilyen eredményeket hozott, igazolni látszik a szakemberek becslését: noha már így is háromezer roncsot tartanak számon a Balti-tengerben, akár százezer hajó maradványa is nyugodhat a tenger fenekén.
[ UnderwaterTimes nyomán ]
(átlag: 4.3) átlagos nehézségű 
Szolnok
