Rebreather - Az újralégzős technika
FelszerelésekKi ne vágyna kellemes, meleg és páradús levegõre a víz alatt? Ki ne vágyna kevesebb buborékra, amikor épp kedvenc fotóját vagy filmjét készül elkészíteni? Avagy ki ne szeretne hosszabb lent tartózkodást?
Mint sok más búvártechnika, ez is katonai eredetű. A katonai búvárok elsõdleges célja az volt, hogy ne kerüljön a vízbe árulkodó buborékfelhõ, amit az ellenség könnyen megláthat. Ezen kívül a hagyományos légzõkészülék nagy hátránya, hogy sok oxigént is veszítünk, mivel az ember nemcsak széndioxidot, hanem sok oxigént is kilélegez. A rebreatherbõl a kilégzett gázkeverék nem kerül vissza a vízbe buborékok formájában, hanem újrafeldolgozásra visszakerül a rendszerbe. A gázkeverékbõl kémiai eljárással különválik a széndioxid és az oxigén (vagy keverék a típustól függõen), utóbbi pedig visszakerül a rendszerbe és újra belélegezhetõ. A rebreathernek is több változata van, létezik zárt rendszer, és félzárt rendszer. Fõ különbség a kettõ között, hogy a zárt rendszer precíz oxigénméréssel rendelkezik, és a felhasznált keverékhez automatikusan adagolja a szükséges mennyiségű
oxigént. A félzárt rendszer nem a tiszta oxigént, hanem a széndioxidtól megtisztított keveréket (pl. nitrox) engedi vissza a lélegzõtartályba, ezért precíz oxigénmérésre nem képes. Fõ elõnye azonban, hogy sokkal olcsóbb, mint a zárt rendszer, ezért elterjedtebb is a használata. Mindegyik rendszer közös jellemzõje, hogy a kémiai eljárás követõen a keverék kellemesen hõfokú lesz, mely páradús, nem szárad ki a búvár torka. További elõnyük, hogy a keverékfelhasználás független a merülési mélységtõl. Fotósoknak, filmeseknek és tengerbiológusoknak ugyancsak jó hír, hogy a zárt rendszer szinte egyáltalán nem bocsájt ki buborékokat, a félzárt rendszer ritkán (egy, vagy kétpercenként) és azt is a búvár hátán lévõ készülékbõl. A legtöbb rendszer igen hosszú merülési idõre képes, az 1 órától a több óráig a víz alatt tartózkodhatunk vele. Ez a rebreather esetében több dologtól is függ, nem csak az oxigén v. keverék, hanem pl. a betöltött adszorber anyag mennyiségétõl is.
A sok elõny mellett hátrányokkal is szembe kell néznie a rebreather felhasználónak. Az összetettebb technika miatt több idõt kell a felszerelés karbantartására áldozni. Nagyon fontos a széndioxid kiválasztására szolgáló kis kanna megfelelõ feltöltése és ellenõrzése. Ezt az edényt a merülés után fertõtleníteni is kell, nehogy a páradús térben bármilyen kórokozó jelenjen meg. A készülék nem megfelelõ karbantartása esetén nyilvánvaló, hogy új veszélyek tûnnek fel, ilyen a hypoxia, amikor meghibásodás miatt túl kevés oxigén marad a keverékben, vagy a hypercapnia, amikor a kémia adszorber fogy el, így a keverék széndioxidban feldúsul, valamint a ritka, de létezõ lehetõség a nem megfelelõ tisztítás miatti fertõzés. Egy másik veszélyforrás, hogy míg a hagyományos készülékeknél a keverék összetétele állandó, az újralélegzõs készüléknél dinamikus. Ezért a rebreatheren több mérõeszköz is van, általában egy elsõdleges és egy másodlagos. A másodlagos nem tartalék szerepet tölt be, hanem a búvárnak mindkettõt ellenõriznie kell. A készülékeknek általában van automatikus és manuális üzemmódja, utóbbi esetén a búvárnak kell a visszakerült oxigén/keverék mennyiségét állítani, ennek üzemzavarnál van jelentõsége.
Általában a rebreather készülék felépítésénél fogva nincsen hagyományos octopus, hanem egy kis palackot és hozzá való regulátort kell a búvárnak magával vinnie tartalékként. Nyilvánvaló, hogy jól bejáratott computerünket is le kell cserélnünk, de már léteznek a piacon újralélegzõs felszereléshez is megfelelõ computerek, ilyen például az Aladdin Z O2. A megfelelõ adaptert is be kell szereznünk a keveréktartályhoz, mivel azok szelepe nem szabványos. Legtöbb esetben a rebreather nem ad lehetõséget a
BC töltésére, ezért a keveréket is a tartalék tartályból kell biztosítani, vagy speciális BC-t kell vásárolnunk. Az újralélegzõs búvár nyilván más figyelmet igényel a merülésvezetõk részérõl is, illetve mentésükre is külön fel kell készülni. Ha merülõtársunknak esetleg ilyen felszerelése van, a merülés elõtti extra felkészülési idõ nem csak rá vonatkozik, hanem ránk is, mivel a legtöbb készüléknél az octopust is hiába keresnénk. A felszerelés meglehetõsen nehéz, ezért saját felszerelés esetén gondot okozhat a szállítás is, bár az újabb készülékek már egyre könnyebbek. (A DrägerRay 14 kg menetkész állapotban). Végül talán a legelrettentõbb tulajdonságuk a magas ár. A Dräger Doplhin félzárt rendszer ára 2900EUR körül van, és ebben nincsenek benne a tartozékok, mint tartalék palack, adapter és a karbantartáshoz szükséges anyagok, a kisebb tudású Dräger Ray-t 1600EUR-ért adják BC-vel. Az Azimuth ára 4500USD, ez is tartalmazza a szükséges tartozékokat, a BC-t is. Még a Dräger Ray készülék árából is akár három baráti, vagy két fejedelmi egyiptomi búvárútra is elmehetünk, vagy egy még kellemesebb távol-keleti túra is belefér.
A 2-3 napos újralégzõs tanfolyamok árai 250-300 EUR körül vannak, egy újralélegzõs intro merülésért pedig 50 EUR körül kell fizetnünk. A tanfolyamnak általában komoly elõfeltételei vannak, advanced fokozat, nitrox merülés jártasság, és legalább 100 merülés. A tanfolyamon a lebegõképességet újra kell tanulni, a berendezés karbantartását el kell sajátítani, az új veszélyeket fel kell tudni ismerni és kezelni, a merüléstervezést, az emelkedést, a megfelelõ táblázatot is az új rendszernek megfelelõen kell ismerni. A gyakorlatban el kell végeznünk egy hosszabb merülést (két óra), be kell mutatnunk a lebegést, a megfelelõ karbantartási lépéseket merülés elõtt és merülés után. Tudni kell mûködtetni a készüléket ún. manuális üzemmódban, kezelnünk kell a mérõmûszert és a rebreatherhez megfelelõ computert, és természetesen be kell mutatnunk a tartalék levegõforrás használatát.
Több embert, gyakorlott búvárokat, merülésvezetõt és instruktort is kérdeztem a technikáról, a vélemények eléggé megosztottak voltak. Páran, akiknek módjuk volt gyakorlatban is kipróbálni, kedvezõen nyilatkoztak róla, de abban egyetértettek, hogy a magas ár miatt az átlag búvárnak egyelõre elérhetetlen. Többen voltak azok, akik meglehetõsen elutasítóak voltak, mondván, hogy több a hátránya, mint az elõnye és nem sok jövõt látnak benne a hobbibúvárok számára, hanem inkább a hagyományos keverékek szélesebb körben való elterjedése várható a közeljövõben. Sokakat az áron kívül a készükék a hagyományoshoz hasonlított bonyolultsága is elijeszt, de a rebreather nyilván még megbízhatóbbá és remélhetõleg olcsóbbá is válik a jövõben.
Gombor Gábor
Kapcsolódó linkek:
http://www.ncups.org/files/Rebreather.pdf
http://www.goingunder.net/Rebreather%20What%20is.htm
http://www.goingunder.net/Rebreather%20Pyle.htm
http://www.aquasafaris.com/store/rebreathers.html#technology
http://www.therebreathersite.nl/Downloads/Shadow.pdf
http://www.ssa-riverside.com/rebreathers/2SemiClosedRebreathereng.pdf
http://www.draeger.com/ST/internet/MH/en/Products/Dive/Rebreathers ...
http://24.237.160.4/files/Downloads/SCUBA/Rebreather/raye1.pdf
(átlag: 5) könnyű körülmények 
Budapest
