Mozambiki élmények
Utazási élmények2/3. oldal
Hogy miért érdemes idejönni? Nos, az öböl mellett húzódik az úgynevezett Mozambik csatorna, ami vonulási útvonala a púposbálnáknak és a cetcápának.
Kétféle program létezik, készülékes búvárkodás és a sznoris programok. Ez utóbbi keretében lehet a cetcápákkal úszni, amit mi szinte azonnal kipróbáltunk, már az első nap délutánján azzal fogadtak, hogy egy órája hajón kéne lennünk!
Úgyhogy érkezés után gyakorlatilag azonnal bevágtuk magunkat a csónakba, és kirobogtunk egy cetcápás csobbanásra. Csak azon az egy alkalommal kilenc (9!) cetcápával találkoztunk, ami igazolta álmainkat, ám a találkozás azért nem teljesen úgy sikerült, ahogy elképzeltem.
Úgy gondoltam, hogy majd ott lesznek azok a hatalmas, csodálatos állatok, akiket körbeúszhatunk, jól megnézhetünk, fotózhatunk, megfigyelhetjük, ahogy kitátott szájjal táplálkozik, és ehhez hasonlók. Ehhez képest a dolog egyáltalán nem így történt. Tudni kell, hogy ez nem táplálkozási, hanem vonulási útvonal. Csak napos időben lehet észrevenni a kilógó hátúszót, ilyenkor egyébként a csónakokra egy nagyjából 2 méter magas rozsdamentes csőből készült kilátót szerelnek, onnan sasol a figyelő. Miután meglát egy állatot, a csónak elékanyarodik, majd beugrás, és ha mázlid van a cápa pont arra úszik- de mint egy gyorsvonat. Bár hatalmas állat (12-16 méter hosszú), gyakorlatilag pár másodpercig látod amint teljes gőzzel elhúz melletted, persze esélyed sincs utánaúszni. Ezután vissza a csónakba, megint elé, megint egy "bő" 2 másodperc élmény, gyakorlatilag nincs még arra sem időd, hogy a fényképezőgépet beállítsd. Ha van egy kockára időd, akkor is maximum az oldaláról vagy a farkáról lesz valami képed. Viszont 5-6 ilyen ugrás után a legtöbben feladják, úgy elfáradnak.
Érdekes egyébként, hogy az állat egyáltalán nem fél, ha eléúszol, nem fog megállni vagy lassítani. Persze nem támad rád, de simán neked úszik, ő ugyanis nem tér ki, és egy oldalbataszítás a részéről azért elég kemény élmény lehet.
Sebessége hozzánk képest persze elképesztő, de amúgy nem úsznak gyorsan, legalábbis mondjuk a púposbálnához képest, amiből később hármat is láttunk, két felnőtt és egy fiatal egyedet. No azok úgy úsztak, hogy a két 80 lóerős motorral hajtott gumicsónakkal tartották az iramot- sőt. Ráadásul a követésük se könnyű, hiszen csak akkor veszed észre, amikor kifúj. Ilyenkor odatép a csónak, de addigra persze vett egy mély levegőt, és eltűnik a mélyben, jó esetben láttál egy kis darabot a hátából. Ezután pár kilométerrel odébb feltűnik, de mire odaérsz... Lásd fent. Úgyhogy 50-70 méternél közelebbről nem nagyon volt esélyünk megnézni a bálnákat. A helyiek szerint van olyan időszak, amikor lassan haladnak, ilyenkor lehetett velük sznorkelezni, de már nem engedik. Állítólag nemrég egy fotós sznorizott velük, és valahogy két bálna közé keveredett, amik aztán összenyomták és megfulladt. Nem nagyon verték nagydobra a történetet, és részleteket sem mondanak, valószínű valami párzási dologba keveredett, esetleg fiatal bálna és anyja közé. A lényeg, hogy azóta nem engednek bálnával úszni senkit.
Az írás a következő lapon folytatódik!