2500 éves leletekre bukkantak
KülföldA régészek egy igen különleges merülőhelyen jártak szerencsével: a kirgizisztáni Isszik-Kul mélyén.
A kirgiz tudóscsoport vezetője Vlagyimir Ploskik volt, az oroszokat pedig Szvetlana Lukasova és Nyikolaj Lukasov képviselte. Valamennyi orosz résztvevő tapasztalt búvár volt, és ők feleltek a víz alatti feltárásért, és igen sokszor merültek alá.
Egy évvel korábban az északi oldalon 5-10 méteres mélységben falak maradványaira bukkantak, némelyik 500 méter hosszú volt, amelyek egy néhány négyzetkilométeres város részei lehettek, azaz abban a korban ez a település valóságos metropolisznak számított. Szkíta tárgyakra is bukkantak, például bronz fejszékre, nyílhegyekre, tőrökre, korabeli pénzekre.
Az Isszik-Kul tó elhelyezkedése miatt fontos szerepet játszott, több erre elhaladó útvonal ismert a történelemből. A régészek számos valláshoz kötődő emlékre bukkantak a térségben, és egy, a régi kínai feljegyzésekben gyakran említett város, Chihu is itt volt valamikor. A régi Selyemút is a tó partja mentén halladt a 18. századig. A települések víz alá kerülésének oka a tó mélységének ingadozása, ami néha folyamatos, néha viszont hirtelen következik be, és ilyenkor a víz mindent eláraszt a parton. Később újból visszatérnek a lakók, hogy aztán 5-700 éve múlva esetleg újból áldozatul essen a település az árnak. Az évek alatt a régészek tíz nagyobb, különböző korokban elárasztott települést vizsgálhattak meg.
Néha különleges leleteket találnak. Egy 2500 éves, szertartásokhoz használt bronz üstöt a víz mélyéről hoztak fel, a mívessége lenyűgöző. Kérdés, hogyan tudták elérni a technikai fejlettségnek ezt a fokát az ókori mesterek? Mindenestre a szerzett információk sokat elárulnak az itt élt emberek életmódjáról, társadalmi berendezkedéséről.
[ RIA Novosti ]