Veszélyben vannak a kanadai narválok
KörnyezetvédelemA tengerek egyszarvújára évszázadok óta vadásznak. A különleges állat agyaráról a középkorban azt hitték, hogy a mitológiai unikornis szarva.
A narvál (Monodon monoceros) az északi hideg, sarkkörön túli tengerek lakója; legnagyobb számban Kanada vizein fordul elő. Az általában 4-4,5 méter hosszú, 1-1,5 tonnás cetfajta különlegességét az adja, hogy felső állkapcsában két fog ered, melyek közül a hímek esetében többnyire a bal oldali indul növekedésnek. Az így kifejlődő agyar 2-3 méter hosszúra is megnőhet, egyenes, csavart felületű, a végén kihegyesedik, és olyan rugalmas, hogy 30 centit is elhajlítható törés nélkül. Néha mindkét fog növekedésnek indul, a nőstények fogai azonban nem nőnek meg különösebben, így ők fogatlannak tűnnek. A hatalmas szarvak már a középkorban is találgatásra adtak okot: a tengerészek által hazahozott agyarak minden bizonnyal hozzájárultak az unikornis (egyszarvú) legendájának létrejöttéhez. Elterjedt nézet volt, hogy a porrá tört agyar minden mérget hatástalanít, ezért a hatalmasságok minden pénzt megadtak egy-egy darabért. Így például I. Erzsébet állítólag 10000 fontot fizetett egy narválagyarért - ennyi pénzből abban az időben egy kastélyt is vehetett volna.
Az agyar szerepe még ma sem tisztázott teljesen: egyesek szerint a hímek a rangsorrend eldöntésért folyó párviadalokban használják - erre utalhat a sok sérült agyar. Más feltételezések szerint az állat tájékozódását segítő érzékszerv. A narválok megfigyelését nagyban nehezíti, hogy szinte sosem úsznak a sarkkörnél délebbre, viszont akár 20 percet is képesek a víz alatt tölteni, és 400 méter mélyre is lemerülhetnek.
A narvál állomány megtizedelése nagyrészt az inuit vadászokhoz kötődik, akik a narválok agyaráért több mint ezer dollárt is kaphatnak darabonként. Így a narválvadászat fontos bevételi forrásnak számít a kevés munkalehetőséggel rendelkező inuitok körében.
A vadászat tizenkét órán át is tarthat
Az inuit vadászok számára a tél csúcspontját a narválok megjelenése jelenti. Mindnyájan abban reménykednek, hogy a vadászat során sikerül majd legalább egy, tekintélyes hosszúságú agyarral rendelkező példányt leteríteni, hiszen 30 centiméterenként kb. 125 dollárt is kaphatnak érte. A friss narválirha, a muktuk pedig tradicionális ínyencségnek számít. A vadászathoz nagy türelemre van szükség, hiszen a nyílt tengeren a narválok sokszor lőtávolságon kívül maradnak. Ilyenkor az inuit vadászok akár 30 kilométeren keresztül is követik az állatokat, amíg jobban meg lehet őket közelíteni.
Paul Nicklen, a híres természetfotós az idei június nagy részét az Admiralty Inlet jegén táborozva töltötte inuit vezetőivel. Beszámolója szerint a délután kezdődő vadászat csak másnap ért véget. A vadászok 12 óra alatt 109 lövést adtak le a narválokra, azonban csak kilencet sikerült halálosan megsebesíteni. A narválok leterítése ugyanis még a tapasztalt vadászok számára is nagy kihívást jelent, hiszen amellett, hogy jól kell tudni célozni, fontos a megfelelő időpont kiválasztása is: a levegőért felszínre bukkanó cetet a gerincén vagy a fején kell eltalálni. A megsebesített, de partra nem vont narválok jelentős része elpusztul, azonban néhány példány túléli a sebesülést.
Csak az agyar számít
A huszadik század közepéig a narválok és más tengeri emlősök biztosították az inuitok megélhetését. A vadászok gyakorlatilag az állat minden részét hasznosították: a hús és az állat zsírjából készített halolaj táplálékul szolgált, az olaj tüzelőanyagként, de előállítottak belőle cérna, sátorcövek, különféle szerszámok és szántalpak készítéséhez szükséges alapanyagokat is. Azonban a városias életmód elterjedésével az inuitok körében egyre fontosabbá vált a gyors pénzszerzés, így napjainkban a narválok esetében már csak az agyaruk jelent értéket a vadászok számára.
A kihalástól fenyegetett növény- és állatfajok védelméről szólló Washingtoni Egyezmény (CITES) szerint a narvál azon állatfajok közé tartozik, melyek esetében az ellenőrzés nélküli kereskedelem rövid idő alatt nagy populációk kihalását eredményezheti. Ezért az USA és Mexikó megtiltotta mindenféle tengeri emlősből készített árú importját, így a narválagyarét is. Az EU mindenféle cetből készült termék behozatalát tiltja, ugyanakkor a világ többi részén továbbra is nagy a kereslet ezen termékek iránt.
[ Hetek ]
(átlag: 2.9) átlagos nehézségű 
Horvátország
