Mivel előző nap a Zsolti-ZoZo páros nem lelte meg a kidőlt fát, aznap együtt maradtunk négyesben, és így merültünk. Természetesen a fát megleltük, most egy csuka az ágak között tanyázott úgy elrejtőzve, hogy alig lehetett észrevenni. Én találtam még egy angolnát, de sajna a többiek lemaradtak róla.
Kissé beljebb bekerítettünk egy csukát, szegény nem tudta most meg mi van, amikor négy búvár lámpával a kézben közrefogta. Mint később elmagyarázásra került Zsolti bá´ szembevilágított a csukának, hogy Zizi bá´ meg tudja fogni, de mi balgák sajna nem fogtuk fel eme harczi fogást, így a hal megunva minket elslisszolt.
Találtunk még egy érdekes helyet, olyan de olyan fekete üreg volt ,hogy a lámpák fénye se világította meg, azt hittük valami nagy mélység pedig fél méteres sem volt, csak fekete mint a korom. 66 perc után feljöttünk, azzal, hogy a kezdeti vacak indulás után ez az új hely fenomenális, szuper jót merültünk.

Kellemes lankás part, nádas, füves környezet, a fő merülőhelytől jobbra, megközelítés lásd "Nyékládháza" merülőhely.
Látótávolság jobb, mint a főhelyen. Elindultunk párhuzamosan a partvonallal kicsit befelé tartva. A fenéken aljnövényzet, a mélyebb gödrökben fehéren világított a jéghideg víz mintha hajnali köd ülte volna meg a tájat. És megjelentek az élőlények is, egy vízalatti hátságon átkelve vízbedőlt fát találtunk, alatta megbújva egy csuka. Később a fekete sokszög alakú aljnövényzetben Zizi "sasszem" búvár kiszúrt egy angolnát, ami nagy szó mivel a hal is fekete ugye. Kicsit megpiszkáltuk, mire a kb. fél méteres állat gyorsan beljebb csusszant a növényzetbe. Megjelentek az apró halak is rajban, és további csukák, melyek persze meglátva minket elhúztak mint a vadlibák. Átúsztunk az általam "Nagy vízválasztó" -nak nevezett hegygerincen (a teteje kb. 1 méter mélyen van), majd már tíz perc után kisebb tájékozódási gondok megbeszélését követően, 71 perces merülést befejezve visszaúsztunk a partra.
Bővebb élményeim: buvar.bunny.hu/nyekladhaza