Rekordok a tengeri állatvilágban
TudományCikkünkben a tengerek gerinctelenjeiből válogatunk néhány rekordert.
A tüskésbőrűek között sok termetes élőlénnyel találkozhatunk. A tengeri csillagok közt méteres példányok is előfordulnak. Karhosszúságot tekintve a nagyon törékeny, vékony karú Midgardia xandaros vezet, amelynek 1969-ben a Mexikói-öböl mélyéről előkerült példányát mérték meg részletesen. A csupán 26 mm-es központi koronghoz több mint fél méteres karok tartoztak! A karok hossza (az egyik kar csúcsától a másikig mérve) 1380 mm volt. Az ötkarú tengeri csillagoknak sem kell szégyenkezniük. A Kuril-szigeteknél az Északi-Csendes-óceánból kifogott Evasterias echinosoma karhegytől karhegyig mért hossza 960 mm, tömege pedig meghaladta az 5 kg-ot.
A leggyorsabb tengeri csillag a nap csillag (Pycnopodia helianthoides), percenként 75 cm-t tesz meg.
A legkisebb ismert tengeri csillagok egyike kétségtelenül a Földközi-tenger mélyén élő Marginaster capreensis a maga alig 20 mm-es átmérőjével.
A tengeri sünök "óriása" a Japánnál honos Sperosoma giganteum átmérője 320 mm, törpéje, az Ausztália közelében élő Echinocyamus scaber mindössze 5,5 mm-es.
Rákok
A rákok között több félelmetes kinézetű, nagyméretű faj akad. A legnagyobb a japán tengeri pók (Macrocheira kaempferi), amelynek páncélja 254 x 305 mm-es, kitárt ollóinak fesztávolsága 183–213 cm! Érdekességként megemlítjük, hogy a legnehezebb hitelesen megmért rák egy amerikai homár (Homarus americanus) volt, amelyet Kanadában fogtak ki Új Skócia partjainál 1977-ben. Testhossza 1067 mm, tömege 20,13 kg volt. Később eladták egy New York-i étteremnek, ahol – kipreparálva – még ma is látható.
A legkisebb rákok az Alonella nembe tartozó mikroszkopikus méretű vízibolhák: apróbbak 0,25 mm-nél.
Puhatestűek
Végül – de nem utolsó sorban, hiszen sokuk fölveszi a versenyt a gerincesekkel – a puhatestűek közül válogatunk ki néhány rekordert. Kezdjük a legnagyobb és egyben a legrejtélyesebb élőlénnyel az óriás kalmárral (Architeuthis sp.). Ezekről az élőlényekről évszázadok óta keringenek a legvadabb legendák (beleértve a hajók és csónakok elsüllyesztését).
Mivel mélytengeri élőlények, természetes környezetükben még nem figyelték meg őket, legtöbbször csak a partra sodródott, sokszor már igen rossz állapotban lévő tetemekből vontak le következtetéseket. Ezért a méretadatok is igen ellentmondóak.
Valószínűsíthető átlagos méretük 5–8 m körül mozog (a hím jóval kisebb, mint a nőstény). A hitelesen leghosszabbnak tartott óriáskalmárt 1878-ban fogták ki Újfoundlandon, ennek hossza 17,7 m volt, amelyből mintegy 6,1 m volt a test, a többi a leghosszabb kar hossza. Későbbi számítások szerint a tömegét 27 tonnára (!) becsülték (de ennél valószínűleg jóval kevesebb – néhány tonna – lehetett). A legendák azonban 30, sőt 50 méteres kalmárokat is megemlítenek. Az óriáskalmár még egy méretrekordot mondhat magáénak: övé a legnagyobb szem az állatvilágban, amelynek átmérője 25 cm.
A legkisebb kalmár, a Parateuthis tunicata hossza 12,7 mm.
Az Indo-Pacifikus régió korallzátonyain élő legnagyobb óriáskagyló (Tridacna gigas) tömege 454 kg volt.
[ national geographic ]
(átlag: 5) átlagos nehézségű 
Budapest
