Az ember és a polip agyában is bonyolult idegsejthálózatok alakulhatnak ki az úgynevezett mikroRNS-eknek (vagy miRNS) köszönhetően. Ezek az apró, nem kódoló molekulák a gének kifejeződésének szabályozásáért felelősek, megjelenésük pedig hozzájárul ahhoz, hogy összetett idegi működések is megvalósulhassanak az agyban.

A mikroRNS-ek megjelenése és mennyisége lehet a kulcsa annak is, hogy a polipok intelligenciája kimondottan magas, amit a problémamegoldásban, a védekezésben és a zsákmányszerzésben is hasznosítanak. Az állatok memóriája, álcázási képességei és kíváncsisága már évszázadokkal ezelőtt is lenyűgözte a tudósokat, írja a Live Science. Arra azonban még mindig nincs pontos válasz, hogy miként válhatott ilyen fejletté az agyuk az emberekétől függetlenül, amikor az utolsó közös ősünk egy a tengerfenéken élő laposféreg volt, ami kb. 750 millió évvel ezelőtt élt. Ennek a féregnek ráadásul csak kezdetleges agya lehetett, ami sem az ember összetett idegi működésének alapjait, sem a mai polipok intelligenciáját nem biztosította volna.

A rejtély megoldásához fontos újabb részletre most egy nemzetközi kutatócsoport világított rá a Science Advance folyóiratban megjelentetett tanulmányában. A kutatók 18 különböző szövettípust vizsgáltak, amik halott közönséges polipokból (Octopus vulgaris) származtak, elemezték az RNS-üket, és összehasonlították más fejlábúakéval. Az RNS-ek egyszálú genetikai kódok, amelyek a DNS-ből íródnak át; funkciójuk, hogy fehérjéket hozzanak létre, vagy a génexpresszióban (a gének szabályozásában, kifejeződésében) vegyenek részt. A kutatók meglepetésére a polipok agyában a mikroRNS-ek száma is igen magas volt például a tintahalak agyában azonosított számhoz képest, ami arra utal, hogy az agyi komplexitást nem egy speciális enzim működésének köszönhetik az állatok, hanem – hasonlóan az emberhez – a miRNS-eknek. Ezek száma ráadásul a polipok agyában ugrásszerűen megnőtt más hasonló fajokhoz képest.

A mikroRNS-ek speciális funkciót látnak el: lehetővé teszik a genom finom testreszabását, és új típusú agysejtek létrejöttét támogatják. Ezek már csatlakozhatnak a bonyolultabb ideghálózathoz, ami komplex agyműködést tesz lehetővé. Így lehetséges, hogy a polipok olyan feladatokat is el tudnak végezni, amelyeket rokonaik, a tintahalak vagy az osztrigák nem. Ráadásul ezek a fejlődésért felelős molekulák főleg a fejlődő agyszerkezetben vannak jelen, ez pedig arra utal, hogy elsősorban bonyolultabb kognitív funkciók kialakulását irányítják.

Nikolaus Rajewsky, a berlini Max Delbrück Center for Molecular Medicine rendszerbiológusa a Live Science-nek elmondta, hogy az eredmények alapján még nem egyértelműsíthető a kapcsolat az miRNS-ek és az intelligencia fejlettsége között. Ennek alátámasztására további vizsgálatokra van szükség, de a kutató szerint egyáltalán nem lehetetlen, hogy van kapcsolat a két tényező között.

[ qubit.hu ]