Delfinek orrvédő szivaccsal
TudománySzivacsokat húznak az orrukra a palackorrú delfinek egy ausztrál öbölben, amikor a fenéken kutakodnak. Ez az első, hogy tengeri emlősök eszközhasználatát sikerült megfigyelni, a szokást ráadásul az anyák tovább is adják lányaiknak. A hímeknek nincs idejük a tanulásra.
Az Ausztrália nyugati partján található Cápa-öböl delfinjei ezért frappáns megoldást találtak (palack)orruk védelmére: kúp alakú tengeri szivacsokat keresnek, majd ezeket húzzák az orrukra, így már nyugodtan mehet a turkálás. A megfelelő szivacsokat szintén a tengerfenéken keresik meg, majd használat után "eldobják" őket.
Ez az első, hogy valódi tengeri emlősöknél eszközhasználatot figyeltek meg. (bár az Amerikában élő tengeri vidra is használ köveket a kagylóhéjak feltörésére). Az ausztrál kutatók megpróbálták megállapítani, hogy a szokás öröklődhet-e genetikailag, emiatt 185 példány hátuszonyából vettek génmintát. A vizsgálat érdekes eredményt hozott: arra nem találtak semmilyen bizonyítékot, hogy a "szivacsozás" genetikusan öröklődne, kiderült azonban, hogy a szokás egy-egy családon belül száll tovább az utódokra, mégpedig szinte minden esetben a nőstények adják tovább lányaiknak.
A kutatók azt feltételezik, hogy mindez a nemek eltérő viselkedésében keresendő: a nőnemű utódok ugyanis átlagosan négy évig anyjuk mellett maradnak születésük után, ezalatt pedig bőven van idejük megtanulni a "szivacsozást" is. A fiatal hímek ellenben hamar kisebb csoportokba tömörülnek, és idejük jelentős részét azzal töltik, hogy ivarérett nőstényeket próbálnak meg becserkészni (hasonló dolgot figyeltek meg csimpánzoknál is: a huzamosabb ideig anyjuk mellett maradó fiatal nőstények sokkal jobban megtanulják, hogyan kell fűszálak, gallyak segítségével termeszhangyát fogni, mint a "rakoncátlan", inkább egymással játszadozó hímek).
"A tanulás sok megfigyelést igényel, nyilvánvaló, hogy ehhez a lehető legtöbb időt kell eltölteni a szülővel" – mondta a CNN-nek Laela Sayigh, a University of North Carolina tengerbiológiai tanszékének kutatója.
Eddig úgy tudtuk egyébként, hogy az eszközhasználat a főemlősökön kívül leginkább a madaraknál fordul elő. A delfinek megfigyelésében részt vevő Michael Krützen professzor szerint az egyik legizgalmasabb kérdés éppen az, hogy az egymástól nagyon különböző állatfajok evolúciója "összetart". A kutatók tovább folytatják a delfinek megfigyelését. A munkálatokat azonban nehezíti, hogy a Cápa-öböl nem véletlenül kapta a nevét: hemzseg a veszélyes ragadozóktól.
[ Magyar Hírlap ]