Eltűntek és meglettek
KülföldHét japán búvárnak veszett nyoma Bali közelében, három nap után ötüket megtalálták.
Február 14-én pénteken egy nagyjából 10 méteres hajóról indult el merülni hét japán búvár, valamennyien nők. Ketten közülük oktatók voltak, a hajót is biztosító Yellow Scuba merülésvezetőiként ismerték a helyeket, és állítólag a kapitánynak is volt tapasztalata. A búvárok közül a legidősebb 59, a legfiatalabb 27 éves volt, nem voltak teljesen rutintalanok, legalább 50 merülése volt valamennyiüknek.
A két első merülés eseménytelenül zajlott, délután indultak el egy harmadik merülésre a Nusa Lembongan sziget térségében. Először úgy hírlett, a híres és veszélyessége, kiszámíthatatlan áramlatai miatt csak tapasztalt búvároknak ajánlott Crystal Bay volt a merülőhely, később ezt úgy pontosították, hogy a Blue Point volt a helyszín. Ez utóbbi szintén ismert az erős áramlásairól. A környéken sajnos gyakoriak a balesetek, időnként tragédiával végződik egy merülés, és az is megesik, hogy az áldozatok soha nem kerülnek elő. Ezért ide szinte mindig fokozott óvatossággal szervezik a búvártúrákat.
Innentől kezdve egy ideig csak a hajós beszámolójára lehetett támaszkodni. ő elmondása szerint 20 percen át követte az áramlásos merülést tervező csapat buborékjait, de ekkor egy váratlanul lecsapó esőben nyomukat vesztette. A megbeszélt találkozási pontra ment, de ott nem látott senkit. Egy órán át kereste a búvárokat, majd ezek után kiadta a riasztást, és a mentőegységek nyomban elindultak. Felmerült az, hogy hajózás közben kifogyott az üzemanyaga a búvárhajónak, ezért maradt le, de ezt az állítást még senki nem erősítette meg.
Mivel ez egy harmadik merülés volt, egy órán át maga a hajós is kereste az eltűnteket, vélhetően alig maradt idő a mentőegységek számára az első napon sötétedésig. Az időjárás sem volt kedvező, tehát az éj beálltával lefújták a keresést. Másnap, szombaton ismét hajókkal és helikopterrel keresték az eltűnt japánokat, felröppent egy hír, hogy egyiküket élettelenül lebegve találták, de később ezt is cáfolták. A szombati nap is kudarccal zárult, majd a vasárnap is, pedig nagyjából sejtették, az áramlat merre vihette a búvárokat. Még a szomszédos Lombok szigetnél is járőrőztek, hátha odáig vitte őket a tenger sodrása.
Igazság szerint amikor vasárnap este felfüggesztették a keresést, sokan feladták a reményt. Több, mint két napot eltölteni a tengerben hánykolódva nagyon hosszú idő: kiszáradás, kihűlés fenyegette a búvárokat. Nem lehetett tudni, milyen búvárruhában mentek el merülni, milyen időjárásba keveredtek ezen idő alatt. Abban lehetett bízni, hogy esetleg mégis sikerült valahogy partot érniük egy szigeten, és talán ott túlélhették a viszontagságokat.
Hétfőn szintén nem volt túl jó az idő, de a keresők rendületlenül folytatták a terület átfésülését, rengeteget hajóztak a munkában résztvevő mentők, búvárhajók, halászok. Ám egészen délutánig nem érkezett semmilyen további hír. Délután fél négykor viszont egy halászhajóról észrevettek néhány embert Nusa Penida sziget közelében, akik egy korallzátonyba kapaszkodtak. Ez a pont az eltűnés helyszínétől nagyjából 20 kilométerre volt, odáig vitte őket a víz. Hiába volt alig 300 méterre a zátony a szigettől, a 70 méter magas meredek sziklafal miatt oda nem úszhattak ki a búvárok. A nagy hullámzásban pedig a halászhajó nem tudta kimenteni az embereket. Végül az egyik japán búvárt helikopterrel, a többieket mentőcsónakkal mentették ki, és persze egyből kórházba is szállították a rettentően legyengült nőket. Az egyikük állapota a hírek szerint kritikus.
Sajnos két búvárnak még mindig nem sikerült a nyomára akadni. A nap folyamán felröppent egy hír, hogy őket máshol megtalálták, de később ezt visszavonták. Kedden tehát újból tengerre szállnak a mentők, hátha megtalálhatják még kettejüket. A kimentettek beszámolói bizonyára segítenek pontosítani a helyszínt, elmondhatják, hogy és hol szakadtak el egymástól. Természetesen arra is sokan kíváncsiak, hogyan következett be a baleset, mi történt a csoporttal a víz alatt, mennyi időn át hánykolódtak amíg elérték a kis korallszirtet. Ezek fényében talán a tanulságokat is levonhatjuk.
Addig azonban elsősorban reménykedni kell, hogy az öt búvár csodaszámba menő megmenekülése után két társukat is élve találják meg, illetve a már kimentettek is felépülnek. Minden további vizsgálat, elemzés csak ezután jöhet- bőven lesz mit feltárni az ügy kapcsán.
Pár órával később pedig jött egy hír: helyi halászok a hétfő éjszakai órákban az utolsó két eltűnt búvárnak is a nyomára akadtak, nagyjából egy kilométerrel voltak keletre attól a helytől, ahol a többieket megtalálták. Talán ezúttal tényleg nem tévedés az információ, és valóban mind a heten élve kerülnek elő egy ilyen komoly incidens után.
Sajnos indokolt volt az óvatosság a tényeket illetően: állítólag még mindig keresik a búvárokat, akik közül az egyiket élettelenül találtak meg a tengerben, míg társának nincs nyoma. A partról látott két integető ember nem az utolsó két búvár volt, de ezt a falusiak nem tudhatták, ezért járta be a világot a téves információ. Napokba telhet, amíg minden teljesen tisztázódik az ügyben.
(átlag: 3.8) átlagos nehézségű 
Horvátország
