Szárazföldi merülés
EgyébNem minden búvár jut el tengeralattjáró-roncshoz, de van ahol a felszínen lehet megismerkedni ezzel a hajótípussal.
A fapados járatoknak köszönhetően olyan helyekre is el tudunk jutni, ahova egyébként aligha terveznénk utazást. Nekünk ilyen úticél volt a svédországi Malmö, ahol barangolásaink közben egy múzeum mellett sétáltunk el, és feltűnt, hogy az udvaron ott van egy tengeralattjáró. Gyorsan eldöntöttük, hogy bemegyünk és szétnézünk.Bár sok más dolog is volt a múzeumban, igazán a tengeralattjáró mozgatta meg a fantáziámat. Érdekesség volt, hogy a hajótest ugyan az épületen kívül kapott helyet, az abba vágott két nyíláshoz csatlakozó alagutak segítségével az épület belsejéből juthattunk el tengeralattjáróba. Az ember józan eszével tudja, filmekben látja milyen szűk terek vannak egy ilyen szerkezetben, de a kis helyiségekben bújkálva óhatatlanul arra gondolunk, milyen érzés lehet mindez úgy, ha 100 méternyi víz van felettünk. Nem klausztrofóbiásoknak való kéjutazás!
Amikor az ember megnézegette a kezelőszerveket, a motort, kíváncsian gondolkodott azon, pontosan mikor állították szolgálatba és merre járt ez a tengeralattjáró. Az internet természetesen jó barát, és gyorsan kideríthető, ez az U3 jelű tengeralattjáró a svéd haditengerészet kötelékében szolgált, az U1-U9 partközelben járőröző tengeralattjáró-sorozathoz tartozott. Ezeket a hajókat Svédországban tervezték és építették, az ország első dízel-elektromos tengeralattjárói voltak. A nagyjából 50 méter hosszú U3-at 1942 júliusában bocsátották vízre. Elsősorban oktatási célokra használtak a háborús években. A II. világháború lezárása után fejlesztéseket hajtottak végre a tengeralattjárókon, és felváltva járőrözött velük ugyanaz a legénység.
Az U3 1952-től nagyobb átalakításon esett át. Ez többek között a fegyverzetet is érintette. A hajó sebességét is sikerült megnövelni 7,5 csomóról 9 csomóra. Hamarosan új szonárt és torpedóvezérlést is kapott. A következő nagyobb átalakítás a sorozat hat hajóját érintette 1962-1964 között. Teljesen átdolgozták a hajó hátsó részét, új motort kapott, új torpedókkal szerelték fel és az elektromos rendszert is modernizálták. Ami viszont nem változott, az a hajó által nyújtott "kényelem", a legénység a korábbihoz hasonló körülmények között élt.
A malmöi múzeum érdekessége, hogy az U3 egykori legénységének tagjai ma is rendszeresen vezetnek körbe látogatókat a hajóban, akik így első kézből hallhatnak arról, hogy éltek a tengerészek és mik voltak a napi feladataik. Aki véletlenül Malmöben jár, és érdeklődik a hajózás története után, semmiképp ne hagyja ki az U3-at a megnézendő látványosságok közül. További információkat az U3 veteránjainak honlapján lehet találni.
GR
(átlag: 4.5) nehéz körülmények 
Budapest
